november 7. kedd

november 8. szerda

Digitalizáció és társadalom

Szubtér frekvencián: A jövő távközlési technológiái

Robbanás utáni útkeresés - az online videó üzleti modelljeinek jelene

Újrafoglalt vonalak - Távközlési vállalatok jövőképe Mo-on

Robog a bitvonat - átütő műszaki innovációk az online média világában

Energia... "Nem csak a béka zöld"

Kiberbiztonság

A Digitalizáció a távközlési Infrastruktúra átalakításával kezdődik és végződik

Data-EDIH - European Digital Innovation Hub

Állami távközlési hálózatok: Új fejezet, vagy lerágott csont

Az IoT világa: Okos otthontól az okos városig

Drónok a hírközlésben, drónok a hírközlésért

Mesterséges Intelligencia hiteles adatokra építve

KONFERENCIA MEGNYITÓJA

 9.30 - 9.40
Vágujhelyi Ferenc, HTE

PLENÁRIS ELŐADÁSOK

9.40 - 10.10
Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetiroda

10.10 - 10.40
Karim Taga, Arthur D Little managing partner, The Future of Telecom Companies

11.10 - 11.40
Fekete Péter, 4iG, Átalakuló telco piacok: a 4iG transzformációja közép-kelet európa  meghatározó integrált szolgáltatást nyújtó szereplőjévé

11.40 - 12.10
Takács Zoltán, Ericsson, 5G hálózatok, szolgáltatások jelene és jövője

   HTE FEKETE LÁSZLÓ-DÍJ ÁTADÁS
    12.10-12.30

ÚJRAFOGLALT VONALAK - TÁVKÖZLÉSI VÁLLALATOK JÖVŐKÉPE MAGYARORSZÁGON
13.45 - 15.15

Szekcióvezető: Huszty Csaba, Entel
Évek óta beszélnek róla, most pedig megtörtént: Magyarországon is nagy lépésekben megkezdődött a távközlési piac gyökeres átalakulása. Azonban váratlan fordulatként nem a kisvállalatoknál indult el a folyamat, hanem a nagyoknál. Milyen piaci vagy stratégiai szempontok érvényesülnek? Milyen új szolgáltatásokkal készülnek a távközlési vállalatok? Illeszkednek-e a hazai trendek a globális és regionális folyamatokba vagy külön utakon járunk? Átértékelődik-e a távközlési vállalatok szerepe a mostani gazdasági és geopolitikai helyzetben? Mik a közeljövő fejlesztési irányai? Lehet-e nyereséges az 5G?

Megyeri Tibor, Deutsche Telekom, Termék és szolgáltatásfejlesztési prioritások: Innováció az alaptevékenységben és azon túl

Kelemen Gábor, Századvég, A hazai távközlési piaci konszolidáció mozgatórugói, avagy mi áll(hat) a folyamat hátterében?

Földes Gábor, Vodafone SSC, Piaci konszolidáció és együttműködés a méretgazdaságosság strukturális javítására

Balla Ferenc, Pro-M, 5G-n innen és túl

Dévényi István, DIGI, Egyszerűsödő hálózat

ROBOG A BITVONAT - ÁTÜTŐ MŰSZAKI INNOVÁCIÓK AZ ONLINE MÉDIA VILÁGÁBAN
13.45 - 15.15

Szekcióvezető: Bordás Csaba, MediaKind
A kutya ugat, a karaván halad – az online videószolgáltatások pénzügyi és üzleti modelljei útkeresés alatt állhatnak, de a technológiai innováció mindeközben a bővülő fogyasztói igények által fűtött páncélvonatként robog tovább. Az iparág növekedése és az szolgáltatások fősodorba kerülése egyre nagyobb igényt teremt a robusztus hatékonyság-növelő műszaki megoldások iránt. Az iparági környezet gyors változását emellett épp napjainkban kapcsolja turbó fokozatra a MI, melynek "diszruptív" szerepe már a média világában is érezhető. Korábban elképzelhetetlen hatékonyságú médiafeldolgozás, javítás, intelligens tartalomfelderítés és új kreatív tartalmak létrehozása vált lehetővé nagyon rövid idő alatt. 
Milyen megoldások születnek az új üzleti igényekre, és milyen új üzleti, fogyasztói vagy akár tartalom-előállítási lehetőségeket nyitnak meg az online videó világában bekövetkező műszaki újítások? Ezeket az izgalmas témákat járják körbe különböző háttérrel rendelkező előadóink a szekció 90 percében.

Olie Baumann , MediaKind, Valós idejű médiatovábbítás az interneten

W. Szabó Péter , Tengr.ai, A generatív MI távoli jövője a tartalomgyártásban: mi várható 2024 közepére?

Deme Dániel , MOME, A képernyő(k) másik oldalán - az emberek és a technológia kapcsolata

ENERGIA ..."NEM CSAK A BÉKA ZÖLD"
13.45 - 15.15

Szekcióvezető: Verebély Tibor, Vantage Towers
Az infokom ágazat szolgálatásaival nagy mértékben segíti elő a karbonlábnyom csökkentését, ugyanakkor az olcsó energia korszakában az ICT cégek megújuló energetikai beruházásai nehezen voltak megtérülőek, így inkább csak kirakat projektként valósítottak meg egyet-egyet. Az energiaárak robbanásával az energiahatékonyság és a megújuló energiák minél nagyobb arányú használata hirtelen fókuszba került, a menedzsment ülések top3 napirendjévé vált. A szekció előadásai arra a kérdésre válaszolnak, hogy a szolgáltatók hogyan tudnak érdemben előre lépni ezen területen, és mivel segítik őket ebben a technológiai szállítók.

Zaránd Miklós, Deloitte

Szporni Gábor, Magyar Telekom

Szabó Gábor, DTSM Kft.

ÁLLAMI TÁVKÖZLÉSI HÁLÓZATOK: ÚJ FEJEZET, VAGY LERÁGOTT CSONT?
15.45 - 17.15

Szekcióvezető: Bancsics Ferenc, Miniszterelnöki Kabinetiroda
Az elmúlt évben alaposan átalakult az állami/kormányzati infokommunikáció, a fő hangsúlyok az alkalmazások, az ügyfélélmény irányába tolódtak el, a közigazgatási informatika közös irányítás alá került szereplői a hatékonyság növelése, a párhuzamosságok felszámolása érdekében vizsgálják felül portfóliójukat. 
Ugyanakkor az egyéb iparági – energetikai, közlekedési – területek is egyrészt folytatják a korábbi fejlesztéseiket, illetve új beruházások indulnak az új kihívások kezelésére, amelyek infokommunikációs, ezen belül hálózati fejlesztéseket is magukban foglalnak. 
Mindeközben az EU az új fejlesztési ciklusban EU szintű jogszabályokban igyekszik gyorsítani a „European Gigabit Society” érdekében történő fejlesztéseket, és aktív törekvések vannak a – leginkább óceántúli - tartalomszolgáltatók bevonására a hálózatok fenntartási költségeihez.  
Hol tartunk, hova tartunk? 
Ezekre próbálunk válaszokat kapni a szekcióban, és keressük, hogy a különböző finanszírozási modellben (állami-közszolgáltatási, piaci) működő rendszerek miként tudnak a magyar infokommunikációs ökoszisztéma egymást kiegészítő részei lenni.   

Solymár Károly Balázs, Energiaügyi Minisztérium, Energetika és infokommunikáció: együtt egymásért

Debreceni Győző, KIFÜ, SZIP eredmények – fejlesztési tervek a múlt tapasztalataira építve

Vidra András, MÁV Zrt., Vasúti hálózatok – adatot is szállítunk  

Galambos Tibor, MVM NET, Antenna nélkül, de tele energiával  

AZ IoT VILÁGA: OKOS OTTHONTÓL AZ OKOS VÁROSIG
15.45 - 17.15

Szekcióvezető: Zsák Péter, Smartopert
A háztatási és ipari "okos" eszközök (IoT eszközök) száma évente 20%-kal növekszik, 2022-ben minden emberre jutott egy ilyen eszköz. Hol van szerepük ezeknek az eszközöknek? Milyen technológiai fejlődésen mentek át és hová tartanak? Milyen kibervédelmi kockázatot jelentenek és hogyan illeszthetőek az otthonoktól egészen a városokig a működő rendszerekbe? Erről szól ez a szekció.

Zsák Péter, Okosotthon Szövetség, Épületautomatizálás vagy okosotthon? Van különbség?

Bíró Róbert, Chameleon Smart Home, Okos otthonok technológiai kihívásai

Kálmán Gergely, Accesspoint Kft., IOT kommunikációs technológiák versenye, ki áll nyerésre?

Mátyus László, DKV Debreceni Közlekedési Zrt., Okos város projektek. Hol van a megtérülés? 

Simon Attila, Marketcom Kft., Csináldmagadtól a professzionális rendszerekig. Hogyan fejlődtek az otthoni IoT eszközök?

DRÓNOK A HÍRKÖZLÉSBEN, DRÓNOK A HÍRKÖZLÉSÉRT
15.45 - 17.15

Szekcióvezető: Árki Zsolt, Antenna Hungária
Lassacskán már mindenkinek a lakásában található egy drón, ami a kamasz gyerekük születésnapi kívánsága volt, vagy nem tudunk úgy részt venni egy nagyobb kültéri rendezvényen, hogy közben ne röpködne drón a fejünk felett, de vajon mit keresnek ezek egy távközlési fókuszú konferencián? A „Drónok a hírközlésben, drónok a hírközlésért” szekcióban a drónok komolyabb szerepét szeretnénk egy kicsit körbejárni, mit tudnak nyújtani drónok a távközlésnek és az azt kiszolgáló infrastruktúrának, vagy éppen ellenkezőleg mire van szüksége van a drónoknak a távközléstől. Érdekes gyakorlati példákkal ezekre a kérdésekre adunk választ a szekció előadásaiban.

Bodzsár Krisztián, NMHH, Drónok használata rádiófrekvenciás mérésekhez

Nagy Attila, Rotors and Cams Zrt., Infrastruktúra támogatás - Drónok lehetséges szerepe ideiglenes, havária vagy vészhelyzeti kommunikációs infrastruktúrákban

Kis Barnabás, Hungarocontrol Zrt., Unmanned Traffic Management, Air-Ground-Air azonosítás/beavatkozás

Gombos Szilárd, Plezintor Kft., UTM rendszer és UAV közötti kommunikáció megvalósításának lehetőségei és kihívásai

Beck Attila, Terrorelhárítási Központ, Drónok jelentette kockázatok, Drónok elleni védelem, Jogszabályi lehetőségek és feladatok

MŰHOLDAK KÖRÜLÖTTÜNK: ÚJ MEGOLDÁSOK AZ ŰRTÁVKÖZLÉSBEN
17.35 - 18.50

Szekcióvezető: Vári Péter, NMHH, Bacsárdi László, BME
A tavalyi Infokom konferencia óta is töretlen az űrtávközlési szektor fejlődése. Több mint négyezer Starlink műhold, több mint hatszáz műholddal működő Oneweb rendszer, újabb és újabb műholdas konstellációk, megújult tervek az optikai elven működő műholdas kommunikáció fejlesztésére... A szekcióban kitekintünk az űrtávközlés aktuális kérdéséire, hazai, európai és nemzetközi trendekre - ebben elismert hazai szakemberek mellett a Starlink illetve az Európai Űrügynökség képviselői lesznek a segítségünkre.

Solymosi János, BHE, Mélyűri és interplanetáris kommunikáció

November 8. szerda

FREKVENCIÁK, PLATFORMOK, KIBERTÉR, MERRE TART A SZABÁLYOZÁS?
9.30 - 11.00

Szekcióvezető: Kollár Péter, NMHH
A szabályozási szekció többféle területet érint idén. Betekintést kapunk a 2023 végén Dubaiban megrendezésre kerülő világesemény, a WRC (World Radiocommunication Conference) által tárgyalt néhány szabályozási kérdésbe. A vezetéknélküli világnál maradva megvizsgáljuk, hogy az idén Magyarországon kivezetésre kerülő 3G-t mikor követheti a 2G és milyen kihívásokkal kell a mobilszolgáltatóknak, az ügyfeleknek és a szabályozó hatóságnak szembenéznie. Sokat hallhattunk és olvashattunk a „Digital Services Act (DMA)”, és a „Digital Market Act (DMA)” fogalmakról. De mit is jelentenek ezek valójában? Erre keressük a választ egy előadás keretében. Végezetül áttekintünk egy kicsit a kibertérbe és megnézzük, hogy mi történik azzal a két meghatározó EU-s irányelvvel, amelynek implementációja jelenleg is zajlik a tagállamokban. Magyarország is 2023 februárja óta foglalkozik a szakmai körökben CER és NIS-2 irányelvekként ismert szabályozók átültetésével, amelynek eredménye már a hazai jogrendszerben is látszik. Az előadás keretében a szervezetekre háruló kötelezettségek bemutatására, azok összefüggéseire helyeződik a fókusz, azzal a céllal, hogy a leendő szabályozási környezet által meghatározott feladatokra történő felkészülést segítse.

Bálint Irén, NMHH, Versengés a frekvenciasávokért - a WRC-23 kihívásai

Kiss Tamás, NMHH, Meddig használhatunk még 2G hálózatokat?

Fáczán Gábor, NMHH, A digitális szolgáltatások szabályozási kihívásai

Bonnyai Tünde, Black Cell Magyarország Kft., Új szabályozások és a reziliens képességfejlesztés napjainkban

DIGITALIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM
11.30 - 13.00

Szekcióvezető: Oláh István, HTE-EIVOK
Az elmúlt időszakban számos új technológia jelent meg a mindennapi használat szintjén, például: a felhő, okos életterek, és a mesterséges intelligencia. Várható hatásukat a jövőben társadalomra, családokra, társas kapcsolatainkra, munkánkra sok esetben a tudomány is kutatja. A Digitalizáció és társadalom szekcióban a témakörök ismert hazai kutatóival tekintjük át a nem technikai, jogi, szabályozási, piaci, szolgáltatási aktuális kérdéseket,  a társadalmi, szociológiai vetületekben.

Rab Árpád, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Mesterséges és emberi intelligencia egymásra hatása, a jövő trendjei

Molnár Szilárd, NHIT, Miért más a 4. ipari forradalom, mint az előzőek?

Székely Levente, Mathias Corvinus Collegium, Mitől félünk, ha a farkastól nem?

SZUBTÉR FREKVENCIÁN: A JÖVŐ TÁVKÖZLÉSI TECHNOLÓGIÁI
11.30 - 13.00

Szekcióvezető: Kovács Benedek, Ericsson
A 4G elhozta mindenki számára a mobil szélessávú hozzáférést, az 5G-vel ezt tökéletesítjük és az emberek mellett az ipart, a vertikumokat, a környezetet és még sokminden mást is a hálózatba kapcsolunk. Hogyan tovább? Van-e technológia, ami jobban kihasználja a frekvencia erőforrásokat, vagy létezik-e eddig meg nem talált, akár szubtér frekvencia? Űrtávközlés, szatelitek, vagy kvantum. Vajon használhatjuk-e a hálózatot másra is, mint adatátvitelre? Ezekre a kérdésekre keressük a technológiai válaszokat.

Halmos Gyula, Bosch, 5G: A távközlés és felhő jövője a közlekedésben

Farkas Lóránt, Nokia, 6G rádió – majdnem szubtér

Turányi Zoltán, Ericsson

ROBBANÁS UTÁNI ÚTKERESÉS - AZ ONLINE VIDEÓ ÜZLETI MODELLJEINEK JELENE ÉS KÖVŐJE
11.30 - 13.00

Szekcióvezető: Dóbé Sándor, AMC
Az elmúlt években az online videófogyasztás robbanásszerű növekedését figyelhettük meg - részben a COVID járvány miatti kényszerű otthonmaradásnak, részben a folyamatos hálózati- és platformfejlesztéseknek köszönhetően. A globális és helyi OTT szolgáltatók számának gyors bővülése után ugyanakkor a régi és új játékosok is izgalmas TV-videó piaci környezetben találják magukat: változó és régiónként is eltérő fogyasztói szokások, célzott hirdetések és tartalmak, pénzügyi és megtérülési dilemmák. Vajon érdemes-e még tovább másolni az ős-Netflix-modellt, vagy már érkezik a következő vonat, és inkább arra kellene az elsők között felugrani?
A hagyományos és OTT alapú szolgáltatóknak egyaránt fel kell készülniük ezekre az új kihívásokra, az innovációkat kihasználva megoldásokat kell találniuk ahhoz, hogy sikeresen működjenek a piaci versenyben és megőrizzék pozíciójukat a jövőben. A szekcióban elhangzó előadások ezt a témakört igyekeznek áttekinteni, elsősorban a fogyasztók és a szolgáltatók szemüvegén keresztül.

Sugatagi Gábor, NMHH, Médiapiaci trend jelentés 2023

Sinka Sándor, Magyar Telekom, Fogyasztói trendek - van-e különbség a regionális és globális cord cutting között?

Pléh Dániel, Yettel, Élet az SVOD mellett – a hirdetés alapú OTT modellek: AVOD, FAST dilemmái 

KIBERBIZTONSÁG
14.15 - 15.45

Szekcióvezető: Magyar Sándor, HTE-EIVOK
A digitális transzformáció, a digitális ökoszisztéma rendkívül nagy lehetőséget nyújt a vállalatok számára a fejlődésben, a hatékonyság növelésében. Az elektronikus információs rendszerektől való függőség a modern társadalmakban már megkérdőjelezhetetlen. Azonban mindenképpen gondolni kell arra, hogy mindezen IT rendszerek – akár a felhasználókon keresztül is – bármikor célpontokká vál(hat)nak. A szekcióban a szakma ismert hazai kutatóival, szakembereivel tekintjük át a markánsabb területeket, amelyek a kiberbiztonság oldaláról befolyásolhatják az üzleti folyamatainkat.

Rajnai Zoltán, Óbudai Egyetem, A kiberbiztonság stratégiai szintű feladatai

Kovács László, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Mesterséges intelligencia és kvantumtechnológia a katonai kiberműveletekben

Zámbó Marcell, Andrews IT Engineering, Az első 100 nap, avagy SOC bevezetés lépései

A DIGITALIZÁCIÓ A TÁVKÖZLÉSI INFRASTRUKTÚRA ÁTALAKÍTÁSÁVAL KEZDŐDIK ÉS VÉGZŐDIK
14.15 - 15.45

Szekcióvezető: Kiss Tamás, NMHH
A digitális technológiák használatának dinamikus növekedése és a napi egymillió új internet felhasználó csatlakozása miatt az adatforgalom exponenciálisan növekszik. A távközlési hálózati stratégiáknak változniuk kell, hogy hosszú távon is kielégítsék ezeket az igényeket. Ezzel párhuzamosan az EU a digitális átalakulásához a Digitális Évtized kezdeményezésben több célt tűzött ki, többek között, hogy 2030-re minden EU-s háztartában elérhető legyen a gigabites internet kapcsolat és minden lakott területeken legyen elérhető az 5G. Ezek a célok jelentő kihívás elé állítják a távközlési infrastruktúrát, mivel az infrastruktúra felkészítése hosszú folyamat. ​A szekcióban szó lesz az EU Digitális Évtized távközlésre vonatkozó céljairól, valamint az ehhez rendelt eszközökről. Továbbá arról, hogy milyen átalakításokra van szükség a távközlési infrastruktúrában ahhoz, hogy ezzel a várható „adat cunamival” a hálózatok megbirkózzanak.

Kozma Zsolt, Cetin, Fenntarthatóság, Stabilitás, Innováció

Verebély Tibor, Vantage Towers, Torony Vállalati modell tapasztalatai Vantage  

Kottra Gergő, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete, Az elektronikus hírközlési szektor jövőjével kapcsolatos uniós elképzelések

Data-EDIH - EUROPEAN DIGITAL INNOVATION HUB
14.15 - 15.45

Szekcióvezető: Nagy Péter 

A Data-EDIH által nyújtott tanácsadási és képzési szolgáltatások révén a vállalkozásoknak lehetőségük van javítani az adat- és digitális érettségüket, optimalizálni folyamataikat, hatékonyabban kezelni az adatokat, és így növelni a hatékonyságot, a termelékenységet. Az adatok ma már az üzleti döntéshozatal fontos tényezői, a megfelelő adatkezelési és -feldolgozási technológiák alkalmazásával a vállalkozások jelentősen javíthatják versenyképességüket, hatékonyabban kihasználva a rendelkezésükre álló adatokat. 

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA HITELES ADATOKRA ÉPÍTVE
16.05 - 17.35

Szekcióvezető: Solymos Gyula 
Napjainkban a mesterséges intelligencia (MI) forradalmát éljük, amit nem túlzás az ipari forradalomhoz hasonlítani, mert alapjaiban fogja átalakítani az ipar a mezőgazdaság a közigazgatás és a társadalom működését is.
A MI azonban csak akkor fogja a mi érdekeinket szolgálni, ha azokat hiteles megbízható adatokra építjük, amelynek manipulálás mentessége igazolt. Paradox módon pont az MI jelent veszélyt önmaga hitelességére és megbízhatóságára mivel az adat manipuláció az MI segítségével egyre könnyebb és egyre észrevétlenebbül megvalósítható.
Könnyen belátható, hogy ha az ipari vagy emberek széles köre által használt (pl. Chat GTP és egyéb gyorsan terjedő) MI megoldásainkat manipulált adatokra építjük akkor ezek a rendszerek nem a cégünk, vagy a társadalom érdekeit, hanem az adatokat módosító hackerek, vagy gazdasági érdekei szerint fognak működni és manipulálni minket és „adat alapú” döntéseinket.

Hogy látja az MI mindent felforgató jövőjét a trendkutató, hogy áll össze és működik az hazai MI ökoszisztéma és melyek a legérdekesebb hazai megoldások, amiket érdemes megismernünk?   
Ezen felül arra a sokakat által feltett kérdésre is választ kaphatunk, hogyan biztosítható az ADATOK HITELESSÉGE és miként igazolható könnyen azok változatlansága végig egy teljes ellátási láncon, hogy azokra megbízható MI megoldásokat építhessünk!? 
Az előadásokból azt is megtudhatjuk, hogy tehetők hitelesé a hírek, videók és akár az élő közvetítések és miként lehet azokat megkülönböztetni az MI által generált tartalmaktól? 

Ezekre a kérdésekre mind mind választ kaphat, ha a konferencián a MI szekciónkat tiszteli meg jelenlétével!

Érdi-Krausz Gábor, SZTAKI Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, A Magyar MI ökoszisztéma és az MILAB működése és céljai

Tényi Ákos, E-Group, Együttműködés elosztott adatokon - Federált tanulás és lehetőségei

Lotar Schin, AI, OTP Bank Nyrt., Mélytanuló megoldások üzleti felhasználása

Solymos Gyula, MI megbízhatóság és ADAT hitelesség Blockchain alapokon