Program

Huszonharmadik alkalommal kerül megrendezésre a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület szervezésében HTE Infokom 2021. A rendezvény széleskörűen foglalkozik az infokommunikáció (távközlés, informatika és média) aktuális műszaki, piaci és szabályozási kérdéseivel.

A konferencia célja, hogy lehetőséget teremtsen az infokommunikációs piac változásainak megismerésére, a legújabb műszaki megoldások, hálózat-, szolgáltatás- és alkalmazásfejlesztési elképzelések közzétételére, a tapasztalatok kicserélésére, az együttműködés elmélyítésére, a személyes és közvetlen kapcsolatok kialakítására.

A konferencia plenáris szekcióval indul, majd a második napon párhuzamos szekciókban zajlanak az előadások. A rendezvény ideje alatt a hazai infokommunikáció területén működő vállalatok és szervezetek kiállítóként is bemutatkoznak.

 

november 3. szerda

 

november 4. csütörtök

 

reggel
 
Plenáris előadás   5G lakossági felhasználhatósága, monetizációja és 5G privát hálózatok

Az ember a leggyengébb láncszem?
Hogyan fékezi a digitális fejlődést a felkészült munkavállalók és felhasználók hiánya?

 

délelőtt
 
Kerekasztal: Tulajdonosváltások és konszolidáció a hírközlési piacon   A drónok és az önvezető autók infokommunikációs kihívásai,
avagy az UTM (Unmaned Traffic Management) rendszerek dilemmái és fejlesztései

Cloud aktuális kérdései, a nagyvállalati felhőben tárolt adatok mesterséges intelligenciával támogatott elemzése, biztonsági kihívásai

 

délután1
 
Üzleti Média blokk:
A médiapiac tegnap, ma és holnap
  Kvantumkommunikáció 2030

Médiatechnológia az MI és 5G korában

 

délután2
 

COVID-19: Mobil és egyéb hálózatos modellek felhasználása, kontakt kutatás, terjedés modellezés, követés
  A távközlés jövője – a fejlődés kihívásai és lehetőségei Verseny a gólyákkal – a mikrocellás telepítések és a torony vállalatok létrejötte  

délután3
 

Disztruptív technológiák: Vajon milyen hatással van a Blockchain a 6G-re?

  HTE Fekete László-díj átadás  

 

 

           

2021. november 3.

       
          CV

Konferencia megnyitója

   
  Vágujhelyi Ferenc, Elnök, HTE        
           
           

Plenáris előadás

     
           
  Solymár Károly, Innovációs és Technológiai Minisztérium, digitalizációért felelős helyettes államtitkár        
           

Kerekasztal: Tulajdonosváltások és konszolidáció a hírközlési piacon

     
       
 

Szekcióvezető: Magyar Gábor, BME, Huszty Csaba, Entel

       
 

Az utóbbi években több nagy átrendeződést láthattunk a hírközlési vállalatok tulajdonosi szerkezetében. Miközben évek óta zajlik egy regionális szintű piaci konszolidáció, az évente mintegy ezer milliárd forint árbevételű hazai szolgáltatói piac egyre inkább stratégiai fontosságúvá vált az állam számára is, és több piaci  pozícióban is megjelenik állami tulajdonú szolgáltató. Milyen szerepet és meddig fog vállalni az állam? Hosszútávú, vagy átmeneti szerepről van szó? Hogyan fogja ez a szerep érinteni a szolgáltatások árát és minőségét? Miként lehet kihasználni az állam saját szolgáltatásainak és az állami piaci szolgáltatók szerepe közötti szinergiákat? Milyen mindezek viszonya az EU szabályozási követelményekhez? Hogyan fog mindez hatni a szakemberek munkalehetőségeire? Beszélgetésünk során arra keressük a választ, hogy az eddigi változások nyomán miként fog alakulni a következő években a hazai hírközlési piac szerkezete, merre haladunk, hol és milyen körülmények között fogunk dolgozni. Mi lesz a nagyobb szolgáltatók sorsa, és mi vár a kisebb KKV szolgáltatókra?









CV
  Gál András LeventeDJP      
  Budai J. GergőVantage Towers      
  Téren Róbert, MVM NET      

Üzleti Média blokk: A médiapiac tegnap, ma és holnap

           
 

Szekcióvezető: Árki Zsolt, Antenna Hungária

       
 

A szekció üzleti oldalról tekinti át a médiapiac közeli és távolabbi múltjában bekövetkezett változásokat. Vizsgálja a médiaszolgáltató és a terjesztő közötti erőviszony változásait és annak következményeit, foglalkozik a cord-cutting kérdésével és az egyre inkább darabolódó figyelemgazdaság törvényszerűségeivel. Áttekinti, hogy a napjainkban oly divatos MI milyen hatással bírhat a médiapiac üzleti vonatkozásaira.

 
  Dóbé Sándor, AMC: A kreatív MI üzleti vonatkozásai a médiapiacon        
  Schneider Henrik: A médiaszolgáltató és terjesztő közötti erőviszony változása a médiapiacon az elmúlt 15-20 évben        
           

COVID-19: Mobil és egyéb hálózatos modellek felhasználása, kontakt kutatás, terjedés modellezés, követés

     
           
 

Szekcióvezető: Bancsics Ferenc, NISZ

       
 

A szekcióban elhangzó előadások azt igyekeznek körbejárni, hogy a hírközlés és az informatika hogyan tudott és hogyan fog tudni hozzájárulni a jövőben egy járvány megelőzésben leküzdésében.
Igyekszik bemutatni a COVID hatását olyan oldalról, ahogy ritkán kapunk képet, trendek és adatok elemzésével. A szekció előadói bemutatják, hogy mit tanultunk az elmúlt időszakban, mik azok amik jól működtek így érdemes rájuk támaszkodni a jövőben, általánossá tenni vagy kiterjeszteni és mely területek nem működtek megfelelően, amit újra kell gondolni és fejleszteni kell. Az előadók rámutatnak, hogy ezen értékelésekbe hogyan lehet felhasználni az adatbányászati technológiákat és miben tud segítségünkre lenni a mesterséges intelligencia alkalmazása.







CV
  Hári Krisztián, NISZ: Digitális forradalom és pandémia, avagy miért nem alszanak a kiberbiztonsági vezetők (se)        
  Bancsics Ferenc, NISZ: COVID-19: Puskapor a digitalizációs átalakuláshoz      
  Szócska Miklós, Semmelweis Egyetem: MI szerepe a járvány elleni harcban        
           

Disztruptív technológiák: Vajon milyen hatással van a Blockchain a 6G-re?

       
           
 

Szekcióvezető: Kovács Benedek, Ericsson

       
 

Disztruptív technológiákról beszélünk abban az esetben, ha olyan technológia jelenik meg a piacon, ami felborítja a gyártási technológiát vagy üzleti modelleket. Bemutatjuk, hogy milyen szerepe van a startupoknak, nyílt forráskódú közösségeknek és a nagyvállalatoknak is. Vajon tényleg a Hipernagy-válallatoké a felhő piac? Mi teszi sikeressé a kicsiket? A jelen szekcióban néhány napjainkban is aktív disztruptív technológiát vizsgálunk meg technikai és üzleti szempontból. Először a Blockhain és az azon alapuló kriptovalutákról hallhatunk technikai és szabályozas oldalról előadást. Második témakörként az 5G, 6G és cloud technológiák egymásra hatását vizsgáljuk meg, illetve a telekommunikációs ágazat vállalati üzletágára gyakorolt hatását.

 
  Kocsis Imre, BME: Blockchain (Blokklánc) technológi és alkalmazásai        
  Kovács Benedek, Ericsson: A cloud hatása a 6G-re        
           
           
           

2021. november 4.

       
           

5G lakossági felhasználhatósága, monetizációja és 5G privát hálózatok

       
           
  Szekcióvezető:        
          CV

Az ember a leggyengébb láncszem? Hogyan fékezi a digitális fejlődést a felkészült munkavállalók és felhasználók hiánya?



           
 

Szekcióvezető: Both Vilmos

       
 
  • A digitális értelemben felkészült felhasználók és munkavállalók hiányában mind az infrastrukturális, mind az állami és piaci szolgáltatások fejlesztése lelassul, mert sem a fejlesztések megvalósításához szükséges munkavállalók, sem azok megtérüléséhez szükséges felhasználók nem állnak rendelkezésre.
  • Megfordítva: a digitális kompetenciák egész társadalomra kiterjedő szisztematikus fejlesztése javítja a távközlési infrastruktúrába, illetve piaci és közigazgatási digitális szolgáltatásokba, alkalmazásokba fektetett tőke megtérülési mutatóit, és ezzel további befektetéseket generál.  
  • A digitalizáció ráadásul felgyorsítja a repetitív és/vagy alacsony hozzáadott értékű munkafolyamatok automatizálását, robotokkal való kiváltását, egyszerre növelve a digitális és egyéb kompetenciák hiányában elhelyezkedni nem képes munkavállalók számát, illetve a magas szintű digitális felkészültséggel és informatikai ismeretekkel rendelkező (a korszerű gépeket kezelni képes) munkavállalók iránti munkaerőpiaci keresletet.
  • Az érintettek jelentős hányada fel sem ismeri, hogy egyre hátrányosabb helyzetbe kerül a munkaerőpiacon, illetve hogy digitális lemaradása társadalmi kirekesztődéssel fenyegeti.
  • Ugyanakkor sem a távközlési cégektől, sem az informatikai vállalkozásoktól nem várható el, hogy milliárdokat költsenek a digitálisan írástudatlanok vagy alacsony kompetenciaszinten lévők fejlesztésére - ez döntően állami feladat.
  • Az átlagos és annál magasabb digitális felkészültséggel rendelkezők képzésbe vonása és képzésük finanszírozása viszont a munkavállalók, a munkáltatók, az állam és a képzők közös érdeke, ezért e célcsoportok esetében célszerű olyan konstrukciókat kialakítani, amelyek a költségviselés és a kockázatok arányos megosztására épülnek.
  • Az IT szakemberek (mérnökök, fejlesztők, tesztelők, stb.) képzése szintén több lábon áll: az egyetemek mellett a bootcamp iskolák, a szakképző iskolák és felnőttképzők is érintettek.
  • A Diákhitel igénybe vehetőségének kiterjesztése jó lépésnek tűnik ebbe az irányba – kérdés, hogy elégségesnek is bizonyul-e? 
      
 
  Horváth Ádám, Markerspace  
  Kelemen Gábor, Századvég  
    CV

A drónok és az önvezető autók infokommunikációs kihívásai, avagy az UTM (Unmaned Traffic Management) rendszerek dilemmái és fejlesztései

   
           
 

Szekcióvezető: Bódi Antal, KTI

       
 

Az autonóm közúti gépjárművek társadalmi elfogadásának kérdése a jövő nagy kihívása. Ma már az ipari környezetben egyre inkább elterjednek az önvezető ipari járművek vagy akár a horizonton túli repülésre képes drónok. A légiközlekedésben a 2021. februári EASA általi elfogadást követően három fontos EU bizottsági végrehajtási rendelet jelent meg 2021. május 13-ai hatállyal,  2023. január 26-ától kezdődő alkalmazással. Ezek értelmében az adott légtérben végzett drón (UAS) műveletek biztonságának garantálása, a védelemmel, a magánélet védelmével, a környezettel kapcsolatos kockázatok miatt, illetve a drónokkal végezhető szolgáltatások kiszámíthatósága, bővíthetősége érdekében ezen tevékenységek végzését un. U-Space légterekben kell kezelni. A végrehajtásához UTM – CISP/USSP alapinfrastruktúra kiépítésére van szükség, ami minden bizonnyal meg fogja változtatni (nem csak Magyarországon) a légi közlekedés egészét. Az autonómiára irányuló fejlesztések pedig légi és földi környezetben egy időben történő közlekedésre irányulnak, amelyekhez egyedülálló tesztkörnyezet lesz/lehet a zalaegerszegi tesztpálya.
Nagy kérdés, hogyan fognak a hétköznapokban is ezek a lehetőségek megjelenni? Hol tart Magyarország az UTM előkészítésében? Milyen új önvezető megoldásokkal és ezekhez kapcsolódó infokommunikációs kihívásokkal fogunk találkozni mind a közúton, a kötöttpályákon, a vízen vagy akár levegőben?

 
  Török Ádám, BME-KTI: Autonóm közúti gépjárművek társadalmi elfogadásának kérdései        
  Kránitz József, Eurosmart Kft: Innovatív drón- és manipulátortechnológia alkalmazásával végrehajtható mérnöki acélszerkezetek állapotellenőrző rendszerének kifejlesztése, különös tekintettel a hegesztett kötésekre        
           

Cloud aktuális kérdései, a nagyvállalati felhőben tárolt adatok mesterséges intelligenciával támogatott elemzése, biztonsági kihívásai

 
           
 

Szekcióvezető: Magyar Sándor, HTE

       
 

A felhő szolgáltatások jelentős terjedése kihívásokat hoz a nagy mennyiségű üzletkritikus adatok feldolgozása területén. Az információs társadalom által előállított adatok esetében a gépi tanulás, mesterséges intelligencia kikerülhetetlen tényező lesz. A szabályozási, az adat- és információbiztonsági kérdésekre a jövőben ezen területen is nagy hangsúlyt kell fektetni. A szekció előadások megkeresik és körbejárják a téma aktuális kihívásait.

 
  Kovács Zoltán, Vodafone: Felhő biztonsági kérdések aktualitásai        
  Szabolcs Péter, MNB: Felhős idő Európában – szabályozói kitekintés a pénzintézeti szektorból        

Kvantumkommunikáció 2030

     
 

Szekcióvezető: Bacsárdi László, BME

       
 

A kvantuminformatika és a kvantumkommunikáció egyre inkább előtérbe kerül. Számos országban jelentettek be kvantuminternet létrehozására vonatkozó terveket, optikai szálas és műholdas linkeket felhasználó kvantum alapú kulcsszétosztást. A kvantummechanikai elveken alapuló kvantumszámítógép nagyon gyors algoritmusokat kínál, amelyek segítségével hatékonyabban tudunk megoldani különböző számítási problémákat, ugyanakkor fenyegetést jelentenek a napjainkban használt biztonsági rendszerekre is.
Ez a jelen, most, 2021-ben. A HTE Infokom szekciójában arra vállalkozunk, hogy felvázoljunk egy jövőképet, szerintünk mi várható a területen 2030-ban. Mi várható a kvantumkulcsszétosztás területén, mire számíthatunk a kvantumszámítógépek területén, és mire érdemes odafigyelni a hazai infokommunikációs szereplőknek.

 
  A szekció főbb témakörei:
  • Kvantuminternet és kvantumkommunikáció irányai
  • A kvantumszámítógépek jövője
  • Kvantumszámítógépek támadásainak kivédése: posztkvantum-kriptográfia
  • Kvantumkommunikáció és 6G
  • Kvantumos szolgáltatások
  • Kvantuminternet és policy
       
 

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
Babics Emil, Magyar Telekom
Farkas Lóránt, Nokia Bell Labs
Imre Sándor, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Kovács Benedek, Ericsson Magyarország
Németh Edina, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Szabó Áron, E-Group

       

Médiatechnológia az MI és 5G korában

     
           
  Szekcióvezető: Bordás Csaba, MediaKind
 
       
 

A hálózatok és ezen belül fejlődése rég túl van azon a ponton, hogy jó, 4k minőségű tartalmak juttathatóak el a felhasználókhoz, akár a hozzáférési szolgáltató hozzájárulása nélkül is. Az 5G, mint minőségi és hatékonysági lépcső meglépésével mindez gazdaságosan is megtehető az új, elsősorban OTT tartalomterjesztési technológiákkal. Ez azt jelenti, hogy az OTT technológiák gazdaságosságban fel tudják venni a versenyt a hagyományos műsorszórással. Amellett, hogy az új tartalomterjesztés egyre több, kisebb-nagyobb vagy globális szolgáltató előtt nyitja meg a kapukat, a felhőalapú MI-vel felvértezett háttérrendszerek teljesen új előfizetői élményt nyújtanak a tartalmak felfedezésében, megjelenítésében, tárolásában, kezelésében a metaadatok mennyiségében és a testre szabott hirdetésekben. Mindez teljesen átírja a tartalomterjesztési piacot, amelyet mi ebben a szekcióban elsősorban technológiai szempontból vizsgálunk majd meg.

 

A távközlés jövője – a fejlődés kihívásai és lehetőségei

   
           
 

Szekcióvezető: Farkas Károly, NETvisor, BME, HTE

       
  Az IEEE HS támogatásával, az Ericsson és a Nokia ipari partnerségében a HTE Infokom konferencia szárnyai alatt útjára indítjuk a tudományos szekciót, melynek keretében szeretnénk az adott évi HTE Diplomaterv pályázat díjazottjait bemutatni, majd egy tudományos szempontból is érdekes témát különböző szakterületi aspektusokból megvilágítani. A HTE Infokom 2021 konferencia Tudományos Szekciójának témája a vezetéknélküli távközlő hálózatok fejlődése és hatása a mindennapi életünkre.  
           
          CV

Verseny a gólyákkal – a mikrocellás telepítések és a torony vállalatok létrejötte

 
           
 

Szekcióvezető: Jamrik Péter, Novofer

       
 

Az újgenerációs mobil távközlés megteremtése infrastrukturális szempontból nagy változást hoz magával. Egyértelmű, hogy csak közös alapinfrastruktúra használat mellett kerül a ROI belátható időn belülre. Kérdés viszont, hogy csak a passzív vagy éppen az aktív eszközök is (OpenRAN) a megosztás részét képezhetik-e? Milyen támogatáspolitika várható Magyarországon, és mit szól ehhez a Gazdasági Versenyhivatal? Sok százmilliárd forint a kérdésekre adott válaszok tétje.

 
  Földes GáborBME, NMHH        
  Verebély TiborVantage Towers        


HTE Fekete László-díj átadás