A konferencia főbb témakörei

  • Kerekasztal: Állam és piac

A szekció kerekasztal beszélgetésében az ágazat meghatározó kormányzati szakemberei (NHIT, ITM, DJP, BM) ismertetik a kormányzat infokommunikációs szakpolitikájának aktuális kérdéseit. Az állami tulajdonban lévő legjelentősebb infokommunikációs cégek vezetői (AH, MVM NET, NISZ) mondják el álláspontjukat és ismertetik az időszerű kérdésekkel kapcsolatos elképzeléseiket, stratégiájuk fő elemeit. A legfontosabb érintett területek: kormányzati infokom fejlesztések 2025-ig, kormányzati hálózatok helyzete, az állam saját szolgáltatásai, állami szerep a hálózatok fejlesztésében (SZIP tanulságok), állam és piac együttműködése (beavatkozások: segítség vagy akadály).

  • Nemzeti Digitalizációs Stratégia
     
  • Kerekasztal: 3G jövőkép

A hírekben és a médiában az 5G jelenleg mindent visz és így kevés szó esik arról, hogy mi lesz a sorsa az 5G előtti technológiáknak. A 3G technológia bevezetésére a növekvő adatforgalmi igények kielégítése érdekében került sor. Mára ezt a szerepet szinte teljesen átvették a 4G hálózatok. Az NMHH adatai szerint a mobil adatforgalom több mint 96%-a 4G-s hálózatokon cserélődik ki. A hanghívások esetében is jól látszanak a trendek. 2017 év végén a hanghívásoknak még csak 6,8%-a, 2018 év végén a hívások 12,2 %-a, 2019 év végén már a hívások 25,2 %-a zajlott 4G hálózaton. Kiüresedik tehát a 3G. Kérdés tehát, hogy milyen tényezők akadályozzák még a 3G-s mobil technológia kivezetését, milyen lépéseken keresztül és milyen gyorsan szabadíthatóak fel a 3G által használt erőforrások új jövőbe mutató szolgáltatások bevezetésére.

  • Ágazati digitalizációk (új technológiák és szabályozások)
     
  • DVB-T2 átállás

    Az EU előírások megfelelően az NMHH is célul tűzte ki a 700 MHz-es frekvenciasáv mobil célokra 2020-ban történő felszabadítását Ez a dátum egybeesik az Antenna Hungária Zrt. 2008-ban megszerzett licenszének lejáratával és az új 2020 szeptember 6-tól érvényes licenszének kezdetével. A 2019-ben elnyert új licensz előírásai szerint 2020-tól 2 db DVB-T MPEG-4, és 3 db DVB-T2 HEVC hálózatot kell üzemeltetni az Antenna Hungáriának.

    A 700 MHz-es frekvenciasáv elhagyását és az DVB-T2 modulációs, illetve a HEVC tömörítési technológia bevezetését  olyan módon kellett az Antenna Hungáriának megvalósítania, hogy a nézők számára tv szolgáltatás folyamatosan biztosított. Ezen célkitűzéssel indult el az átállást megvalósító projekt 2019 áprilisában, ahol először az első hónapokban a tervezési, beszerzési és előkészítési feladatok voltak napirenden 2019 év végéig, majd 2020 februárjától megkezdődött a több ütemre bontott átállási fázis megvalósítása.

    A szekció ezen projekt fontosabb lépéseit, kihívásait és tapasztalatait mutatja  be,  ahol még külön nehezítést jelentett az, hogy a gyakorlati munkák jelentős részét egy pandémiás időszakban kellett lebonyolítani.

    Előadók
    Árki Zsolt, Antenna Hungária, A DVB-T/T2 átállás tapasztalatai és kihívásai
    Dr. Arjang Zadeh CEO, Azdio, MediaClass the most complete and advanced OTT TV Products in the industry - Antenna Hungaria Case Study

  • HTE Fekete László-díj átadás

  • Az 5G hálózat tervezés, létesítési és üzemeltetési kihívásai

  • Zöldebb lesz az 5G? Energiafelhasználás és hatékonyság a jövő hálózataiban

    A mobil és vezetékes távközlési hálózatok egyre nagyobb energiaigénnyel rendelkeznek, hogy ki tudják szolgálni a növekvő kapacitás igényeket. Bár az energiahatékonyság elsősorban költségmegtakarítási szempontként minden szolgáltató számára kritikus, a jövőben egyre fontosabbak lesznek a fenntarthatósági és társadalmi szempontok a hálózat egészében és az operációban is. Az 5G kiépítésének például a passzív (nem távközlési) infrastruktúrát illetően két kulcsfontosságú eleme a távközlési infrastruktúra – különösen az antennarendszerek – elhelyezése; valamint a bázisállomások nagy rendelkezésre állású 24 órás villamosenergia ellátása. Ráadásul számos – alapvetően nem távközlési – szabályozás, elvárás és társadalmi reakció is övezi a hálózatok és bázisállomások létesítését.

    De hogyan lehet egy távközlési hálózat vagy bázisállomás fenntartható? Hogyan néz ki és hogyan fog változni a szolgáltatásnyújtási lánc? Milyen elveket és célokat érdemes figyelembe venni a tervezés vagy az üzemeltetés során? Milyen energiahatékonysági fejlesztések vagy alternatív megoldások várhatók? Mennyire lesz egységes, megosztott vagy láthatatlan az infrastruktúra? A karbonsemleges hálózat csak álom marad vagy valóság lesz?

    Szekciónkban ezeket a kérdésköröket elemezzük a távközlési-, az építészeti-, környezetvédelmi- és áramszolgáltatói aspektusokból.

    Előadók
    Verebély Tibor, Vodafone,
    Csaba Tamás, Telenor/CETIN,
    Molnár István, E.On,

  • Világűr, hírközlés

    A szekció célja szűkebb értelemben a hazai űrtávközlés, tágabb értelemben a világűr felhasználás aktuális kérdéseinek az ismertetése. 

    Előadók
    Bartóki-Gönczy Balázs, NKE, Az űrtevékenységek nemzeti szabályozása
     

  • 5G kiscellás rendszerek kihívása

    Az 5G esetében válik majd igazán fontossá a kiscellás előfizetői kiszolgálás. A kiscellás megoldások a legnagyobb forgalmi igényű helyeken, alapvetően városi környezetben valósítják meg a nagysebességű 5G szolgáltatást. Az előfizetői élményt jelentősen javító kiscellák jobb lefedettséget, nagyobb hálózati teljesítményt és kapacitást biztosítanak, ezzel az adategységre vetített szolgáltatói költségek is csökkennek. Ugyanakkor a kiscellás megoldások az IoT, M2M megoldásokban is kulcsszerephez juthatnak.

    A kültéri kiscellák száma városi környezetben a jelenlegi bázisállomás számokat jelentősen meghaladó mennyiségű lehet (akár 2-5-szörös számú). A sűrítés várhatóan fokozatosan megy végbe, azonban a passzív alapinfrastruktúra viszonylag hosszú idejű kiépítése miatt a tervezés és kivitelezés idejekorán megkezdendő. A kiscellák létesítésénél a bekötő- (felhordó-) hálózati összeköttetés (optika) és a tápellátás a két fő megoldandó műszaki feladat.

    Jelenleg is komoly lakossági ellenállás tapasztalható a mobilszolgáltatók bázisállomásaival szemben, amit a sűrítés tovább fokozhat. Ezért, továbbá a párhuzamos infrastruktúrák kiépítéséből fakadó magasabb költségek elkerülése végett vizsgálandó, hogy milyen műszaki, gazdasági és jogi megoldásai lehetnek egy konszolidált alapinfrastruktúra megvalósulásának.
  • Mesterséges Intelligencia
  • 5G Cyber Security
     
  • Hírközlési Kódex
     
  • 5G Egészségügyi hatások

    Környezetünkből számos különféle sugárzás ér bennünket, ezek részben természetes, részben pedig mesterséges eredetűek. Az  elektromágneses sugárzások közül a nem ionizáló az úgynevezett rádiófrekvenciás sugárzások egészségügyi hatásaira térnénk ki, mely különösen izgalmassá vált az 5G bevezetésének hajnalán.

  • A Koronavírus (COVID-19) hatása az infokom iparágra

    • nemzetgazdasági szinten mi a nagyobb kockázat: technológiát fejleszteni, és ezzel kockáztatni, hogy a digitálisan nem kellően felkészült munkavállalók elveszítik az állásukat – vagy a munkahelyek megtartására törekedve kockáztatni, hogy konzerválódik a magyar kkv-k technológiai lemaradása?
    • társadalmi szinten mi a nagyobb kockázat: elfogadni, hogy lesznek sokan, akik a digiatlizációból (is) kimaradva örökre a leszakadók csoportjába tartozzanak – vagy megpróbálni a digitalizációt a társadalmi különbségek enyhítésének szolgálatába állítani (nagy volumenű képzési programok, „digitális NÉKOSZ, stb.) 
    • egyéni szinten mi a nagyobb kockázat: arra számítani, hogy a digitalizáció is csak egy múló hóbort, ami elmúlik és az élet visszatér a „normál kerékvágásba” – vagy kilépni a komfortzónából és a munkaerőpiaci versenyképesség fenntartása érdekében elsajátítani a feltétlenül szükséges digitális készségeket?
    • egy vállalkozás szintjén mi a nagyobb kockázat: megpróbálni a szükségből (digitális felkészültség hiánya) erényt kovácsolva „kézműves” árut/szolgáltatást kínálni – vagy mély levegőt venni, és elindulni a digitalizáció útján? 
    • az állam és a költségvetés szintjén mi a nagyobb kockázat: sodródni a nemzetközi árral, és csak a feltétlenül szükséges fejlesztéseket elvégezni – vagy minden lehetséges módon támogatni a digitális ökoszisztéma fejlődését, remélve, hogy nem marad el a versenyképességi haszon?
       
  • IT biztonság-meztelenül

    A HTE Infokom 2020. rendezvény információbiztonsági szekciójában az informatikai és technológiai innováció térnyerésével járó biztonsági kérdésekkel foglalkozunk.

    A digitális technológiák, informatikai eszközök online térben történő használata robbasszerűen megnőtt a világjárvány idején, az IT innováció újdonságai, az élményalapú technológiák használata mindennapi életünk részévé válik. A vírus okozta helyzet pillanatok alatt alakította át a gazdaságot, és rávilágított arra is, hogy az online térben a digitális világ rengeteg veszélyt hordoz magában. Hogyan tudunk lépést tartani az innovációval, hogyan tudjuk a digitális szolgáltatások biztonságos használatát megteremteni, az információbiztonsági követelmények érvényesülnek-e az informatikai szolgáltatások teljes életciklusán keresztül. Az infokommunikáció aktuális kiberbiztonsági kérdéseivel foglalkozunk a szekcióban, az otthoni munkavégzés biztonsági aspektusaitól eljutva a távközlés, a drónok, önvezető autók világáig.

A HTE kiemelkedő támogatói