Program
Huszonnegyedik alkalommal kerül megrendezésre a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület szervezésében HTE Infokom 2022. A rendezvény széleskörűen foglalkozik az infokommunikáció (távközlés, informatika és média) aktuális műszaki, piaci és szabályozási kérdéseivel.
A konferencia célja, hogy lehetőséget teremtsen az infokommunikációs piac változásainak megismerésére, a legújabb műszaki megoldások, hálózat-, szolgáltatás- és alkalmazásfejlesztési elképzelések közzétételére, a tapasztalatok kicserélésére, az együttműködés elmélyítésére, a személyes és közvetlen kapcsolatok kialakítására.
A konferencia plenáris szekcióval indul, majd párhuzamos szekciókban zajlanak az előadások. A rendezvény ideje alatt a hazai infokommunikáció területén működő vállalatok és szervezetek kiállítóként is bemutatkoznak.
A konferencia helyszíne a kecskeméti Four Points by Sheraton szálloda.
november 8. kedd | november 9. szerda | |||||
---|---|---|---|---|---|---|
regisztráció | regisztráció | |||||
de | Válogatott jövőképek: Kritikus biztonságú hálózatok és az űrszegmens fejlődési kihívásai | de | ||||
de | de | |||||
du | Égből a földre: Felhő alapú médiadisztribúciós rendszerek fejlődése | Frekvencia használati blokk | Forradalmak a médiaszolgáltatások üzleti modelljében - felemelkedések és bukások | 5G ígéretek és a valóság. Mikor éri utol az 5G valósága az 5G ígéretét? | du | |
du | du | |||||
du | ||||||
vacsora |
2022. november 8. | ||||||||||||||||
Vágujhelyi Ferenc, HTE | ![]() | |||||||||||||||
![]() ![]() | ||||||||||||||||
Tápai Tamás, 4iG | ||||||||||||||||
Guller Zoltán, Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztos | ||||||||||||||||
Kiefer Tamás, Huawei, Trendek és lehetőségek a távközlés minimál karbonkibocsátására | ||||||||||||||||
Magyar Telekom | ||||||||||||||||
Maradi István, HTE A HTE az ICT szakma jeles képviselőivel karöltve, a hazai távközlési és informatikai szegmens meghatározó szakembere, Fekete László emlékére hozta létre ezt a díjat. A kezdeményezés célja a friss generációk innovatív munkásságának elismerése, új ötletekre való ösztönzése. | ![]() | |||||||||||||||
Fekete László a magyar mobil távközlés egyik meghatározó fejlesztője volt több évtizeden keresztül. Korai halála arra ösztönözte pályatársait, hogy nevére egy innovációs díjat alapítsanak. Az alapítók a díjjal megemlékeznek Laci aktív tevékenységéről, és a jelen kor élő innovátorait ösztönzik arra, hogy pályázatukkal megmutassák, milyen sokan vannak, akik Laci szellemiségét követik. A pályázat kiírása szerinti legfontosabb feltétel, hogy az a szolgáltatás, amelyhez az innovációs tevékenység kapcsolódik, a pályázat beadásakor még aktív használatban legyen. De nem az innováció tárgyát értékeli a zsűri, hanem a fejlesztő tevékenységét: milyen szerepe volt az innováció elindításában? Mennyire volt komplex a feladat, és azzal hogyan birkózott meg? Példa lehet-e a pályázó tevékenysége az utána jövő generációnak, utat mutat-e a téren, hogy komplex feladatokat hogyan lehet jól menedzselni? | ||||||||||||||||
EBÉDSZÜNET | ||||||||||||||||
ÉGBŐL A FÖLDRE - FELHŐ ALAPÚ MÉDIADISZTRIBÚCIÓS RENDSZEREK FEJLŐDÉSE | ![]() ![]() | |||||||||||||||
Szekcióvezető: Árki Zsolt, Antenna Hungária, Bordás Csaba, MediaKind A média disztribúció gyökeres átalakuláson megy át, ami a felhő alapú rendszerek, streaming média formátumok és egyéni szinten testreszabott előfizetői élmény irányába mutat. A tavalyi Infokom konferencián láthattuk, hogyan lesz testreszabott a hirdetési piac, az idei szekciónkban elsősorban a disztribúciót és a nagy tömegeket kiszolgáló tartalom elosztó hálózatokat, azaz a CDN-eket (Content Delivery Network) valamint a platformokat és a hozzájuk kapcsolódó üzleti modelleket szeretnénk körbejárni. Megvizsgáljuk a nyílt forráskódú szoftverek felhasználhatóságát szolgáltatói hálózatokban, vagyis hogyan tudunk nyílt elemekből nagy megbízhatóságú, automatikusan skálázódó és gyógyuló rendszereket felépíteni. Megvizsgáljuk a felhő alapú rendszerek és helyi komponensek együttműködését, az edge cloud szerepét, valamint, hogy az új műszaki megoldások milyen új üzleti modelleket eredményezhetnek. | Absz | CV | ||||||||||||||
Jursonovics Tamás, Deutsche Telekom, Deutsche Telekom médiadisztribúció és CDN | ||||||||||||||||
Chroncsik János, Vodafone, Cloud a TV szolgáltatásban – a tökéletes válasz? | ![]() | |||||||||||||||
| ![]() ![]() | |||||||||||||||
Szekcióvezető: Kollár Péter, NMHH, Vári Péter, NMHH A 2021-25 közötti spektrumstratégia legfőbb célja, hogy felelős spektrumgazdálkodással biztosítsa, hogy a digitális ökoszisztéma fejlődése szempontjából a korlátos erőforrásnak számító frekvenciakészlet elérhetősége és felhasználhatósága sem rövid, sem középtávon ne jelentsen szűk keresztmetszetet. Szekciónk számára rendelkezésünkre álló időben szinte lehetetlen, hogy közösen áttekintsük és mérleget vonjuk, hogy időarányosan hol is e stratégia végrehajtásával. A szekcióvezetők szerkesztői szabadságával élve igyekeztünk olyan területeket kiemelni, mely érdeklődésre tarthat számon a spektrumfelhasználók számára. Előadóink kitérnek a BBPPDR megoldások hazai környezetben való adaptációjára, képet kaphatunk a 6GHz-s sáv körül kialakult nemzetközi trendekről, igényekről, egy mobiltechnológia körültekintő kivezetésének módjára, valamint az NMHH megújuló mérésügyi területéről. | ||||||||||||||||
Fiala Károly, Spectrum Advise ec., Nemzetközi kitekintés lehetséges PPDR megoldásokra (400 MHz, 700 MHz és egyéb PPDR frekvencia használati lehetőségek) | ||||||||||||||||
Vári Péter, NMHH, 6 GHz – ki nyer? Wifi vagy MFCN? | ||||||||||||||||
Vári Péter, Bató Tibor, Jánosik András, NMHH, NMHH mérési képességek, mi készül a Visegrádi utcában?, színes hírek | ||||||||||||||||
Kollár Péter, NMHH, Milyen messze van a 2G kivezetése? Mit tanultunk a 3G kivezetésből? | ||||||||||||||||
SZÜNET | ||||||||||||||||
![]() ![]() | ||||||||||||||||
Szekcióvezető: Kovács Benedek, Ericsson A mai alkalmazások futtatása és azok fejlesztése is globális vagy helyi felhőszolgáltatók adatközpontjaiban történik. Alapvető különbséget tehetünk publikus és privát felhők között és mindkét típuson belül is megjelennek különböző adat- és szolgáltatás biztonságra vonatkozó követelmények. Szekciónkban áttekintünk néhány ide vonatkozó példát, illetve azt, hogy a szolgáltatók milyen megoldásokkal tudnak eleget tenni a biztoságos felhő szolgálatatás követelményeinek. | Absz | CV | ||||||||||||||
Gerendás András, Ericsson: 5G az iparban, új mérföldkő vagy pandora szelencéje? | ![]() | |||||||||||||||
Krasznay Csaba, NKE: A felhőbe költöző eü adatok és applikációk aktuális kérdései I. | ![]() | |||||||||||||||
SZÜNET | ||||||||||||||||
![]() | ||||||||||||||||
Szekcióvezető: Bóday Tamás, Huawei
| ||||||||||||||||
VACSORA | ||||||||||||||||
2022. november 9. szerda | ||||||||||||||||
![]() | ||||||||||||||||
Szekcióvezető: Bacsárdi László, BME Napjainkban egyre több híradás jelenik meg a szuperszámítógépek növekvő számítási teljesítményéről. Mire elegendő másodpercenként egymilliárd művelet? Időjárás-előrejelzés, kódfeltörés, gyógyszeralapanyagok azonosítása, emberi agy kapacitásával vetekedő mesterséges intelligencia modell futtatása, rák diagnosztizálása, éghajlatkutatás - s mindez csupán néhány válogatott alkalmazási terület. De vajon milyen technológia áll a szuperszámítógépek mögött? Miért van az, hogy 2017 óta a világ 500 leggyorsabb szuperszámítógépén Linux alapú operációs rendszer fut? Mi a helyzet Európában? Mit mutatnak a közeljövő trendjei? Ezeket a kérdéseket is körbejárjuk a szekcióban. | ||||||||||||||||
Szeberényi Imre, BME | ||||||||||||||||
VÁLOGATOTT JÖVŐKÉPEK: KRITIKUS BIZTONSÁGÚ HÁLÓZATOK ÉS AZ ŰRSZEGMENS FEJLŐDÉSI KIHÍVÁSAI
| ![]() ![]() ![]() ![]() | |||||||||||||||
Szekcióvezető: Mester Máté, MSpire Miután az elektronikus hírközlési hálózatok jelentik a digitális átalakulás egyik legfontosabb lábát azok fejlődése időben és térben egyaránt töretlen, beleértve számos különleges szolgáltatást is. Különösen izgalmas kérdés az olyan dedikált felhasználási céllal működő kritikus fontosságú rendszerek, mint a vasúti távközlésben használt GSM-R vagy a PPDR célú hálózatok jövőállósága. Végül az elektronikus hírközlési hálózatok egyre inkább használják az űrszegmenst is, ahol az újgenerációs (5G és 6G) mobilkommunikációs rendszerek mellett a megakonstellációk megjelenése hoz majd számos változást. De milyen jövőképe lehet ezeknek a hálózatoknak? Milyen technológiai fejlődések várhatók a vasúti távközlésben? Mik a jövő PPDR szolgáltatásai és mire van szükség azok biztosításához? Hogyan fognak kinézni a jövő speciális mobilhálózatai és hogyan fogják hasznosítani az űrszegmenst? Miért specifikusak a megakonstellációk, hány ilyenre lehet számítani és hogyan lehet ezeket biztonságosan üzemeltetni? Milyen kihívásokkal kell megküzdeniük ezeknek szolgáltatásoknak és mik lehetnek a megoldások? | Absz | CV | ||||||||||||||
Balla Ferenc, Pro-M | ![]() | |||||||||||||||
Vidra András, MÁV, Vasúti távközlés jelene és jövője | ![]() | |||||||||||||||
Bacsárdi László, BME HIT, 5G és a műholdas kommunikáció | ![]() | |||||||||||||||
Bartóki-Gönczy Balázs, NKE, Megakonstellációk - a műholdseregek szabályozási kihívásai | ![]() | |||||||||||||||
KÁVÉSZÜNET | ||||||||||||||||
![]() | ||||||||||||||||
Szekcióvezető: Oláh István, OTP A szekcióban a Blockchain, azaz a blokklánc (osztott főkönyv) alapú megoldások jelenét és jövőjét tekintjük át és közben bemutatjuk, hogy a technológia alapjai honnan erednek és miért a fizetési rendszerekkel kapcsolatban kerültek a figyelem középpontjába. A fizetési rendszerek tekintetében a jövő kulcsszereplői a jegybankok, ezért egy előadásban bemutatásra kerül a MNB kapcsolatos jövőképe, futó projektjei. Egy technológia jelentősen alakíthatja át mindennapjaink, gondoljunk például az Internetnetre, mobiltelefonokra, IA technológiára. A Blockchain a jövőt tekintve számos társadalmi, gazdasági lehetőséget rejt és ezek társadalmi kérdéseivel is foglalkozni fogunk egy előadásban, és egyben a gyakorlatban. | ||||||||||||||||
![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||
Szekcióvezető: Huszty Csaba, Entel Az állami távközlő hálózatokat az elmúlt évtizedekben folyamatosan fejlesztették és mára egy a nyilvános hálózatoktól logikailag teljes egészében, de jórészt fizikailag is elkülönült hálózat szolgálja ki az állami és állampolgári igényeket. A végponti adatsebesség és a hálózat kiterjedése is növekszik, de vajon elegendő-e mindez a digitalizálódó állam szolgáltatási igényeinek kielégítésére? Fenntartható marad-e a jelenlegi biztonság-fókuszú fejlesztési koncepció? Hogyan lesz biztosítható a hálózat eszközeinek és műszaki színvonalának fenntartása és fejlesztése? Lesz-e igény és forrás az állami hálózatok fejlesztésére, vagy az infrastruktúra készen van és már csak szolgáltatásokat kell fejleszteni? Milyen hatással van az infrastruktúra-fejlesztési koncepcióra, a szolgáltatási portfólióra és a finanszírozásra a terület irányításának új szerkezete? | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
EBÉDSZÜNET | ||||||||||||||||
FORRADALMAK A MEDIASZOLGÁLTATÁSOK ÜZLETI MODELLJÉBEN- FELEMELKEDÉSEK ÉS BUKÁSOK | ![]() | |||||||||||||||
Szekcióvezető: Dóbé Sándor, AMC Napjainkban a médiaszolgáltatások egymást követő forradalmait éljük meg fogyasztóként és szolgáltatóként egyaránt – ami egy évtizede még elméleti lehetőség és műszaki kuriózum volt, majd a korai alkalmazók játékszere, mára a végérvényesen a mainstream részévé vált. A legnagyobb online SVOD szolgáltatók egymásra licitálva küzdenek a fogyasztókért, a hagyományos terjesztők keresik a helyüket az új világban, de már kopogtatnak a legújabb üzleti modellekre épülő platformok és közösségi média is a néző figyelmére éhes – a fogyasztó egy napja pedig még mindig csak 24 órából áll. Fenntarthatóak-e - a COVID alatt is még nagyobb lökést kapó - növekedés mögött rejlő üzleti modellek? Mi lesz a szerepe a hagyományos szolgáltatóknak? Egyformán zajlik-e le az online média forradalma a világ különböző részein, vagy vannak alapvető különbségek? | ||||||||||||||||
Nielsen, Hirdetés alapú OTT üzleti modellek a közönségmérés szempontjából (munkacím) | ||||||||||||||||
Szaniszló Csaba, AMC, Sport média: a hagyományos TV utolsó bástyája, vagy már érkezik az OTT hullám? (munkacím) | ||||||||||||||||
Magyar Telekom, Mi lesz a szerepe a hagyományos TV/internet szolgáltatóknak az SVOD világában? (munkacím) | ||||||||||||||||
5G ÍGÉRETEK ÉS A VALÓSÁG. MIKOR ÉRI UTOL AZ 5G VALÓSÁGA AZ 5G ÍGÉRETÉT? | ![]() ![]() ![]() ![]() | |||||||||||||||
Szekcióvezető: Kiss Tamás, HTE, Mester Máté, MSpire 2-3 éve elindultak az első kereskedelmi 5G hálózatok. Magyarországon elsőként a Vodafone 5G indult el 2019 októberben. Őt követte a Telekom 2020 áprilisában, majd a Telenor/Yettel is bekapcsolta kereskedelmi 5G hálózatát. Az eltelt idő alatt mindhárom magyarországi szolgáltató több 5G-s állomást is elindított, de az 5G lefedettség még nagyon messze van a 4G lefedettségtől. Másrészt ezek a hálózatok még un. non-standalone (NSA) 5G hálózatok, melyek inkább nevezhetők a 4G továbbfejlesztésének, kapacitás bővítésének, sem mint az ígért forradalmi 5G technológia megjelenésének. Ehhez 5G standalone (SA) kellene, de még globálisan is kevés operátor kapcsolta be az 5G SA-t. Mi az oka, hogy a várt 5G SA késik? De biztos-e hogy késik? Mit fog adni az 5G SA a 5G NSA-hoz képest? Megéri-e beruházni az 5G SA-ba? A szolgáltatóknak kell az élen járni az 5G SA bekapcsolásával, vagy majd akkor lesz 5G SA, amikor már lesznek felhasználók, akik ezt igénylik? Kik lesznek a potenciális 5G SA felhasználók, lakossági ügyfelek, vállalati ügyfelek? Mikorra lesznek felhasználói esetek az 5G SA-hoz? Mik lesznek az első 5G felhasználások? | ||||||||||||||||
TBD, Ericsson | ||||||||||||||||
Csaba Tamás, Yettel | ||||||||||||||||
Földes Gábor: Az "igazi 5G" pénzügyi kérdései: 5G Standalone gazadaságossági és üzleti potenciál áttekintése | ||||||||||||||||
Soós Gábor, Magyar Telekom: Az 5G és az autonóm autózás kapcsolata | ||||||||||||||||
SZÜNET | ||||||||||||||||
![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||
Szekcióvezető: Hunyady Lajos, Aplomb Zrt. A tavalyi Infokom konferencián körbejártuk, hogy hogyan fékezi a digitális fejlődést a felkészült munkavállalók és felhasználók hiánya. Idén e szekció keretei között megvizsgáljuk a robotizáció lehetőségeit, az adminisztratív munkaköröktől kezdve egészen a fejlesztőig. A szekció során kitérünk az ember és gép közötti korlátokra, mennyire tolerálja a gép az embert, illetve az ember a gépet. Külön előadásban foglalkozunk az AI-ban rejlő jövőbeni lehetőségekkel, feszegetve a mesterséges intelligencia elvi határait. Az előadások után kerekasztal beszélgetés keretei között megvitatjuk a robotok alkalmazhatóságának emberi határait humánpolitikai szakértő és mentálhigiénés szakemberrel közösen. Célunk egy átfogó képet mutatni az ember és a gép közötti együttműködés jelenéről és jövőjéről. | Absz | CV | ||||||||||||||
Deliága Ákos, Talk-a-bot | ![]() | |||||||||||||||
Basa Richárd, Oriana International | ![]() | |||||||||||||||
_ | _ | _ |