Hangulatvideó

Program

Huszonnegyedik alkalommal kerül megrendezésre a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület szervezésében HTE Infokom 2022. A rendezvény széleskörűen foglalkozik az infokommunikáció (távközlés, informatika és média) aktuális műszaki, piaci és szabályozási kérdéseivel.

A konferencia célja, hogy lehetőséget teremtsen az infokommunikációs piac változásainak megismerésére, a legújabb műszaki megoldások, hálózat-, szolgáltatás- és alkalmazásfejlesztési elképzelések közzétételére, a tapasztalatok kicserélésére, az együttműködés elmélyítésére, a személyes és közvetlen kapcsolatok kialakítására.

A konferencia plenáris szekcióval indul, majd párhuzamos szekciókban zajlanak az előadások. A rendezvény ideje alatt a hazai infokommunikáció területén működő vállalatok és szervezetek kiállítóként is bemutatkoznak.

A konferencia helyszíne a kecskeméti Four Points by Sheraton szálloda.

 

 

november 8. kedd

 

november 9. szerda

 
 

regisztráció

 


regisztráció

 
 

Válogatott jövőképek: Kritikus biztonságú hálózatok és az űrszegmens fejlődési kihívásai

Blockchain alapú megoldások, fizetési rendszerek

9.00
9.30

Megnyitó
Plenáris előadások

 
de

Plenáris előadások
HTE Fekete László-díj átadás

 

Állami távközlő hálózatok fejlesztése és jövőképe

Szuperszámítógépek és nagy adat(vagyon)ok

de
du

Égből a földre: Felhő alapú médiadisztribúciós rendszerek fejlődése

Frekvencia használati blokk  

Forradalmak a médiaszolgáltatások üzleti modelljében - felemelkedések és bukások

du
du

5G ígéretek és a valóság. Mikor éri utol az 5G valósága az 5G ígéretét?

Cloud rendszerek blokk
 
 

Emberek és robotok: Együttműködés vagy verseny

du
du

Mesterséges Intelligencia blokk

 
 

vacsora

borkóstoló

 

 

 

           

2022. november 8. 

   

KONFERENCIA MEGNYITÓJA

   
     

 9.30 - 9.40
Vágujhelyi Ferenc, HTE

   
     
           

PÓDIUMBESZÉLGETÉS

     
 

 

 

 

 9.40 - 10.10
Pódiumbeszélgetés a Digitális Magyarország Ügynökség kihívásairól, célokról: 

  1. A "digitális állampolgárság", a teljes körű digitális ügyintézés,
  2. Ügyfélbarát szolgáltatások kialakítása,
  3. Magyar bázisú felhőszolgáltatás,
  4. Adatalapú kormányzati döntéselőkészítés és döntéshozatal.

Guller Zoltán, Digitális Magyarország Ügynökség, vezérigazgató
Vágujhelyi Ferenc, HTE
 

     
PLENÁRIS ELŐADÁSOK        
     

10.10 - 10.40
Szűr Krisztián, 4iG, IT infrastruktúra és szolgáltatások igazgató 

   
           
           
      10.40 - 11.10 KÁVÉSZÜNET    
           

PLENÁRIS ELŐADÁSOK

  Absz  
     

11.10 - 11.40
Kiefer Tamás, Huawei, key account igazgató
Trendek és lehetőségek a távközlés minimál karbonkibocsátására

 
     

11.40 - 12.10
Lubor Zatko, Magyar Telekom, műszaki vezérigazgató-helyettes
A távközlés ökológiai lábnyomának csökkentése

 

 
           
           
 

HTE FEKETE LÁSZLÓ-DÍJ ÁTADÁSA

     
     

12.10 - 12.30
Dalos Ottó, CISCOMaradi István, HTE

Előadás

A HTE az ICT szakma jeles képviselőivel karöltve, a hazai távközlési és informatikai szegmens meghatározó szakembere, Fekete László emlékére hozta létre ezt a díjat. A kezdeményezés célja a friss generációk innovatív munkásságának elismerése, új ötletekre való ösztönzése.

 
     

Fekete László a magyar mobil távközlés egyik meghatározó fejlesztője volt több évtizeden keresztül. Korai halála arra ösztönözte pályatársait, hogy nevére egy innovációs díjat alapítsanak. Az alapítók a díjjal megemlékeznek Laci aktív tevékenységéről, és a jelen kor élő innovátorait ösztönzik arra, hogy pályázatukkal megmutassák, milyen sokan vannak, akik Laci szellemiségét követik. A pályázat kiírása szerinti legfontosabb feltétel, hogy az a szolgáltatás, amelyhez az innovációs tevékenység kapcsolódik, a pályázat beadásakor még aktív használatban legyen. De nem az innováció tárgyát értékeli a zsűri, hanem a fejlesztő tevékenységét: milyen szerepe volt az innováció elindításában? Mennyire volt komplex a feladat, és azzal hogyan birkózott meg? Példa lehet-e a pályázó tevékenysége az utána jövő generációnak, utat mutat-e a téren, hogy komplex feladatokat hogyan lehet jól menedzselni?
https://www.hte.hu/hte-fekete-laszlo-dij

 
           
           
      12.30 - 13.40 EBÉDSZÜNET    
           

ÉGBŐL A FÖLDRE - FELHŐ ALAPÚ MÉDIADISZTRIBÚCIÓS RENDSZEREK FEJLŐDÉSE

13.40 - 15.10

  

 

 

Szekcióvezető: Árki Zsolt, Antenna HungáriaBordás Csaba, MediaKind

A média disztribúció gyökeres átalakuláson megy át, ami a felhő alapú rendszerek, streaming média formátumok és egyéni szinten testreszabott előfizetői élmény irányába mutat. A tavalyi Infokom konferencián láthattuk, hogyan lesz testreszabott a hirdetési piac, az idei szekciónkban elsősorban a disztribúciót és a nagy tömegeket kiszolgáló tartalom elosztó hálózatokat, azaz a  CDN-eket (Content Delivery Network) valamint a platformokat és a hozzájuk kapcsolódó üzleti modelleket szeretnénk körbejárni.

     

Megvizsgáljuk a nyílt forráskódú szoftverek felhasználhatóságát szolgáltatói hálózatokban, vagyis hogyan tudunk nyílt elemekből nagy megbízhatóságú, automatikusan skálázódó és gyógyuló rendszereket felépíteni.  Megvizsgáljuk a felhő alapú rendszerek és helyi komponensek együttműködését, az edge cloud szerepét, valamint, hogy az új műszaki megoldások milyen új üzleti modelleket eredményezhetnek.

Absz CV
     

Árki Zsolt, Antenna Hungária, Elosztott architektúrájú korszerű OTT/CDN platform az Antenna Hungáriában

 

     

Jursonovics Tamás, Deutsche Telekom, Deutsche Telekom médiadisztribúció és CDN

 
     

Chroncsik János, Vodafone, Cloud a TV szolgáltatásban – a tökéletes válasz?

      Sárváry MiklósColumbia Business SchoolA Metaverzum: Valóság vagy Illúzió?  
           

FREKVENCIA HASZNÁLATI BLOKK

13.40 - 15.10

 
 

Szekcióvezető: Kollár Péter, NMHH, Vári Péter, NMHH

A 2021-25 közötti spektrumstratégia legfőbb célja, hogy felelős spektrumgazdálkodással biztosítsa, hogy a digitális ökoszisztéma fejlődése szempontjából a korlátos erőforrásnak számító frekvenciakészlet elérhetősége és felhasználhatósága sem rövid, sem középtávon ne jelentsen szűk keresztmetszetet.

     

Szekciónk számára rendelkezésünkre álló időben szinte lehetetlen, hogy közösen áttekintsük és mérleget vonjuk, hogy időarányosan hol is e stratégia végrehajtásával. A szekcióvezetők szerkesztői szabadságával élve igyekeztünk olyan területeket kiemelni, mely érdeklődésre tarthat számon a spektrumfelhasználók számára. Előadóink kitérnek a BBPPDR megoldások hazai környezetben való adaptációjára, képet kaphatunk a 6GHz-s sáv körül kialakult nemzetközi trendekről, igényekről, egy mobiltechnológia körültekintő kivezetésének módjára, valamint az NMHH megújuló mérésügyi területéről.

Absz CV
     

Fiala Károly, Spectrum Advise ec., Nemzetközi kitekintés lehetséges PPDR megoldásokra (400 MHz, 700 MHz és egyéb PPDR frekvencia használati lehetőségek)

     

Ulelay Emília, NMHH6 GHz – ki nyer? Wifi vagy MFCN?

   
     

Vári Péter, Bató Tibor, Jánosik András, NMHH, NMHH mérési képességek, mi készül a Visegrádi utcában?, színes hírek

 
     

Kollár Péter, NMHH, Milyen messze van a 2G kivezetése? Mit tanultunk a 3G kivezetésből?

   
           
           
      15.10 - 15.40 SZÜNET    
           

5G ÍGÉRETEK ÉS A VALÓSÁG. MIKOR ÉRI UTOL AZ 5G VALÓSÁGA AZ 5G ÍGÉRETÉT?

15.40 - 17.10

 
 

Szekcióvezető: Kiss Tamás, HTE

Előadás

2-3 éve elindultak az első kereskedelmi 5G hálózatok. Magyarországon elsőként a Vodafone 5G indult el 2019 októberben. Őt követte a Telekom 2020 áprilisában, majd a Telenor/Yettel is bekapcsolta kereskedelmi 5G hálózatát.

     

Az eltelt idő alatt mindhárom magyarországi szolgáltató több 5G-s állomást is elindított, de az 5G lefedettség még nagyon messze van a 4G lefedettségtől. Másrészt ezek a hálózatok még un. non-standalone (NSA) 5G hálózatok, melyek inkább nevezhetők a 4G továbbfejlesztésének, kapacitás bővítésének, sem mint az ígért forradalmi 5G technológia megjelenésének. Ehhez 5G standalone (SA) kellene, de még globálisan is kevés operátor kapcsolta be az 5G SA-t. Mi az oka, hogy a várt 5G SA késik? De biztos-e hogy késik? Mit fog adni az 5G SA a 5G NSA-hoz képest? Megéri-e beruházni az 5G SA-ba? A szolgáltatóknak kell az élen járni az 5G SA bekapcsolásával, vagy majd akkor lesz 5G SA, amikor már lesznek felhasználók, akik ezt igénylik? Kik lesznek a potenciális 5G SA felhasználók, lakossági ügyfelek, vállalati ügyfelek?  Mikorra lesznek felhasználói esetek az 5G SA-hoz? Mik lesznek az első 5G felhasználások?

 

Absz

 

CV

     

Novák Csaba, Ericsson, Standalone - a kulcs az 5G alkalmazásokhoz

     

Csaba Tamás, Yettel, 5G SA egy operátor szemszögéből 

 
     

Soós Gábor, Magyar Telekom, Mérések az 5G NSA és lehetőségek az 5G SA hálózaton

 
     

Földes Gábor, BME, NMHHAz "igazi 5G" pénzügyi kérdései: 5G Standalone gazdaságossági és üzleti potenciáljainak áttekintése

 
           
           

CLOUD RENDSZEREK BLOKK

15.40 - 17.10

Absz CV
 

Szekcióvezető: Kovács Benedek, Ericsson

A mai alkalmazások futtatása és azok fejlesztése is globális vagy helyi felhőszolgáltatók adatközpontjaiban történik. Alapvető különbséget tehetünk publikus és privát felhők között és mindkét típuson belül is megjelennek különböző adat- és szolgáltatás biztonságra vonatkozó követelmények. Szekciónkban áttekintünk néhány ide vonatkozó példát, illetve azt, hogy a szolgáltatók milyen megoldásokkal tudnak eleget tenni a biztoságos felhő szolgálatatás követelményeinek.

     

Gerendás András, Ericsson: 5G az iparban, új mérföldkő vagy pandora szelencéje?

 
     

Krasznay Csaba, NKE: A felhőbe költöző eü adatok és applikációk aktuális kérdései I.

 
     

Kocsis Imre, BME: Identitáskezelés átalakulóban: önrendelkezésű identitások az állampolgártól a felhőn át a mosógépig

 
     

Németh László, T-Systems Magyarország, Next Generation Hybrid Datacenter

 
           
      17.10 - 17.30 SZÜNET    
           

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA BLOKK

17.30 - 19.00

Absz CV
 

Szekcióvezető: Verebély Tibor, Vantage Towers

A mesterséges intelligencia (MI) alapú eljárások egyre nagyobb teret hódítanak életünk számos területén, így az infokommunikációban is. A HTE Infokom konferencia se lehet teljes MI szekció nélkül! Ebben olyan kérdésekre kapunk választ, hogy
- mik az MI alkalmazásának főbb lehetőségei a hálózat menedzsment terén;
- hogyan segíti az MI az anomáliadetektálást és a hálózati hibák észlelését;
- hogyan lehet megoldani a valós környezetből származó adatokhoz való hozzáférés problémáját szintetikus adatgenerálással;
- hogyan tudja támogatni az MI az ügyfélszolgálati folyamatokat.

Az MI többé már nem csak Sci-fi, érdemes közelebbről ismerkednünk vele.

     

Farkas Károly, Gloster / BME, Mesterséges intelligencia szerepe az infokommunikációs hálózatokban

     

Koós Attila, Jáborszki Diána, NetVisor, Anomália detektálás MI alapon infokommunikációs hálózatok hiba felismerésében

     

Vetési Iván, Nagy Lajos, NISZ: A gép forog, az alkotó nem pihen -  egymásra utalt MI és Ember a modern ügyfélszolgálati folyamatokban

     

Dévai Gergely, Ericsson, Szintetikus adatgenerálás - az adathozzáférés Szent Grálja?

           
     

VACSORA

19.00

   
           
      Borkóstoló a Lázár Pince boraival    
         
           
           
           
           
           
           
     

2022. november 9. szerda

   
           
           

VÁLOGATOTT JÖVŐKÉPEK: KRITIKUS BIZTONSÁGÚ HÁLÓZATOK, FELHŐTRANSZFORMÁCIÓ ÉS AZ ŰRSZEGMENS FEJLŐDÉSI KIHÍVÁSAI 

 9.00 - 10.30

   
 
 

Szekcióvezető: Mester Máté, MSpire

Miután az elektronikus hírközlési hálózatok jelentik a digitális átalakulás egyik legfontosabb lábát azok fejlődése időben és térben egyaránt töretlen, beleértve számos különleges szolgáltatást is. Különösen izgalmas kérdés az olyan dedikált felhasználási céllal működő kritikus fontosságú rendszerek, mint a vasúti távközlésben használt GSM-R vagy a PPDR célú hálózatok jövőállósága.

     

De meghatározó jelenség a felhőtranszformáció is, melynek következtében a hagyományos szolgáltatói szerepkörök átalakulnak. Végül az elektronikus hírközlési hálózatok egyre inkább használják az űrszegmenst, ahol az újgenerációs (5G és 6G) mobilkommunikációs rendszerek mellett a megakonstellációk megjelenése hoz majd számos változást.

De milyen jövőképe lehet ezeknek a hálózatoknak? Milyen technológiai fejlődések várhatók a vasúti távközlésben? Mik a jövő PPDR szolgáltatásai és mire van szükség azok biztosításához? Milyen következményekkel jár a felhőtranszformáció és milyen üzleti hatásai lesznek? Hogyan fognak kinézni a jövő speciális mobilhálózatai és hogyan fogják hasznosítani az űrszegmenst? Miért specifikusak a megakonstellációk, hány ilyenre lehet számítani és hogyan lehet ezeket biztonságosan üzemeltetni? Milyen kihívásokkal kell megküzdeniük ezeknek szolgáltatásoknak és mik lehetnek a megoldások?

Absz CV
     

Balla Ferenc, Pro-M, Megnyíló lehetőségek a küldetéskritikus mobilkommunikáció terén

 
     

Vidra András, MÁV, Vasúti távközlés - újragondolva vagy újragombolva?

     

Halmos Zoltán, T-SystemsHálózatok felhőtranszformációja és jövőkép

     

Bacsárdi László, BME HIT, 6G és a műholdas kommunikáció

     

Bartóki-Gönczy Balázs, NKE, Megakonstellációk - a műholdseregek szabályozási kihívásai    

           
           

BLOCKCHAIN ALAPÚ MEGOLDÁSOK, FIZETÉSI RENDSZEREK 

 9.00 - 10.30

   
 

Szekcióvezető: Oláh István, HTE-EIVOK

A szekcióban a Blockchain, azaz a blokklánc (osztott főkönyv) alapú megoldások jelenét és jövőjét tekintjük át és közben bemutatjuk, hogy a technológia alapjai honnan erednek és miért a fizetési rendszerekkel kapcsolatban kerültek a figyelem középpontjába.

     

A fizetési rendszerek tekintetében a jövő kulcsszereplői a jegybankok, ezért egy előadásban bemutatásra kerül a MNB kapcsolatos jövőképe, futó projektjei. Egy technológia jelentősen alakíthatja át mindennapjaink, gondoljunk például az Internetnetre, mobiltelefonokra, IA technológiára.  A Blockchain a jövőt tekintve számos társadalmi, gazdasági lehetőséget rejt és ezek társadalmi kérdéseivel is foglalkozni fogunk egy előadásban, és egyben a gyakorlatban. 

Absz CV
     

Sajtos Péter, MNB, Az MNB tervei a Blokchain technológia felhasználására

 
     

Solymos Gyula, 4iGBlockchain megoldások fejlesztése

     

Benedek Péter, Rockwood Group, Distributed ledger és blockchain alapú azonosítási megoldások az új eIDAS rendelet fényében

           
      10.30 - 11.00 KÁVÉSZÜNET    
           
           

ÁLLAMI TÁVKÖZLŐ HÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE ÉS JÖVŐKÉPE

11.00 - 12.30

   
 

Szekcióvezető: Huszty Csaba, Entel

Előadás

Az állami távközlő hálózatokat az elmúlt évtizedekben folyamatosan fejlesztették és mára egy a nyilvános hálózatoktól logikailag teljes egészében, de jórészt fizikailag is elkülönült hálózat szolgálja ki az állami és állampolgári igényeket. A végponti adatsebesség és a hálózat kiterjedése is növekszik, de vajon elegendő-e mindez a digitalizálódó állam szolgáltatási igényeinek kielégítésére?

     

Fenntartható marad-e a jelenlegi biztonság-fókuszú fejlesztési koncepció? Hogyan lesz biztosítható a hálózat eszközeinek és műszaki színvonalának fenntartása és fejlesztése? Lesz-e igény és forrás az állami hálózatok fejlesztésére, vagy az infrastruktúra készen van és már csak szolgáltatásokat kell fejleszteni? Milyen hatással van az infrastruktúra-fejlesztési koncepcióra, a szolgáltatási portfólióra és a finanszírozásra a terület irányításának új szerkezete?

Absz CV
     

Bancsics Ferenc, Aktualitások– Új (EU fejlesztési) ciklus, új kihívások. Új fókuszok?

   
     

Galambos Tibor, MVM NET Zrt. Nemzeti Távközlési Gerinchálózat. MVM NET: Visszatérés?

   
     

Debreceni Győző, KIFÜHazai fényvezető hálózatok - mapping megvalósítása, állami és magántulajdonú optikák, szinergia lehetőségek

     

Hári Krisztián Péter, NISZ, Állami kibervédelmi eredmények, vajon mit érzékelnek az ügyfelek?

 
           

SZUPERSZÁMÍTÓGÉPEK ÉS NAGY ADAT(VAGYON)OK

11.00 - 12.30

   
 

Szekcióvezető: Bacsárdi László, BME, Kocsis Dávid, Key Result Services

Napjainkban egyre több híradás jelenik meg a szuperszámítógépek növekvő számítási teljesítményéről. Mire elegendő másodpercenként egymilliárd művelet? Időjárás-előrejelzés, kódfeltörés, gyógyszeralapanyagok azonosítása, emberi agy kapacitásával vetekedő mesterséges intelligencia modell futtatása, rák diagnosztizálása, éghajlatkutatás - s mindez csupán néhány válogatott alkalmazási terület.

     

De vajon milyen technológia áll a szuperszámítógépek mögött? Miért van az, hogy 2017 óta a világ 500 leggyorsabb szuperszámítógépén Linux alapú operációs rendszer fut? Mi a helyzet Európában? Mit mutatnak a közeljövő trendjei? Ezeket a kérdéseket is körbejárjuk a szekcióban.

Absz CV
           
     

Bönde Ádám,Digitális Magyarország Ügynökség, Az adatalapú kormányzás helyzete

   
     

Joó Tamás, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ, Adatvezérelt és mesterséges intelligencia megoldások a XXI. század egészségügyében

   
      Máray Tamás, Szeberényi Imre, BME, Neumanntól a HPC-ig
 
           
      12.30 - 13.40 EBÉDSZÜNET    
           

FORRADALMAK A MEDIASZOLGÁLTATÁSOK ÜZLETI MODELLJÉBEN- FELEMELKEDÉSEK ÉS BUKÁSOK

13.40 - 15.10

   
 

Szekcióvezető: Dóbé Sándor, AMC

Napjainkban a médiaszolgáltatások egymást követő forradalmait éljük meg fogyasztóként és szolgáltatóként egyaránt – ami egy évtizede még elméleti lehetőség és műszaki kuriózum volt, majd a korai alkalmazók játékszere, mára a végérvényesen a mainstream részévé vált.

     

A legnagyobb online SVOD szolgáltatók egymásra licitálva küzdenek a fogyasztókért, a hagyományos terjesztők keresik a helyüket az új világban, de már kopogtatnak a legújabb üzleti modellekre épülő platformok és közösségi média is a néző figyelmére éhes – a fogyasztó egy napja pedig még mindig csak 24 órából áll. Fenntarthatóak-e - a COVID alatt is még nagyobb lökést kapó - növekedés mögött rejlő üzleti modellek? Mi lesz a szerepe a hagyományos szolgáltatóknak? Egyformán zajlik-e le az online média forradalma a világ különböző részein, vagy vannak alapvető különbségek?

   
     

Őrsi Zoltán, Nielsen, Hirdetés alapú OTT üzleti modellek a közönségmérés szempontjából 

     

Szaniszló Csaba, AMCSport média: a hagyományos TV utolsó bástyája, vagy már érkezik az OTT hullám? 

   
     

Szabó-Bakos Zsolt, Magyar Telekom, Mi lesz a szerepe a hagyományos TV/internet szolgáltatóknak az SVOD világában? 

   
      Gabriel Mohr, ADL, The metaverse opportunity: what’s in it for telcos?
           
           
           
           
      15.10 - 15.40 SZÜNET    
           

EMBEREK ÉS ROBOTOK: EGYÜTTMŰKÖDÉS VAGY VERSENY

15.40 - 17.10

   
 

Szekcióvezető: Hunyady LajosAplomb Zrt.

A tavalyi Infokom konferencián körbejártuk, hogy hogyan fékezi a digitális fejlődést a felkészült munkavállalók és felhasználók hiánya. Idén e szekció keretei között megvizsgáljuk a robotizáció lehetőségeit, az adminisztratív munkaköröktől kezdve egészen a fejlesztőig.

     

A szekció során kitérünk az ember és gép közötti korlátokra, mennyire tolerálja a gép az embert, illetve az ember a gépet. Külön előadásban foglalkozunk az AI-ban rejlő jövőbeni lehetőségekkel, feszegetve a mesterséges intelligencia elvi határait.

Az előadások után kerekasztal beszélgetés keretei között megvitatjuk a robotok alkalmazhatóságának emberi határait humánpolitikai szakértő és mentálhigiénés szakemberrel közösen. Célunk egy átfogó képet mutatni az ember és a gép közötti együttműködés jelenéről és jövőjéről.

Absz CV
     

Deliága Ákos, Talk-a-bot, Álomszerű, de valós kolléga: Empatikus, türelmes, gyors, tanulékony chatbot  

     

Basa Richárd, Oriana International, Robotizálható-e az üzleti alkalmazás fejlesztés? Helyettesíthető-e a szoftverfejlesztő?

     

Tarcsi Ádám, ELTEHa robot, akkor együttműködés – alkalmazkodni, változni nekünk is kell

     

Kaszás Péter, TeamGuide


 
       
 

 

ZÁRSZÓ

17.10-17.20

   
     
   

Kolláth Gábor, HTE

   
 
__ _        

 

A konferencia támogatói

Arany szponzor
 

 

 

 

 

Ezüst szponzor    
 

 

Bronz szponzor      
 

 

Együttműködő partnerek