november 5. kedd

Megnyitó
Plenáris előadások

november 6. szerda

Működés, Fejlesztések, EU-s keretek

A 6G Hálózatok Jövője: Innováció és lehetőségek

KONFERENCIA MEGNYITÓJA

 9.30 - 9.40
Vágujhelyi Ferenc , HTE

PLENÁRIS ELŐADÁSOK

9.40 - 10.10
Halász Erika, KPMG, Fehér Könyv – Kihívások és megoldások egy egységes és versenyképes digitális piac megvalósítására

10.10 - 10.40
Csömör Magdolna , 4iG, A mesterséges intelligencia infokommunikációs felhasználásának jogi-szabályozási kihívásai szolgáltatói szemmel

11.10 - 11.40
Keynote előadás

11.40 - 12.10
Keynote előadás

HTE FEKETE LÁSZLÓ-DÍJ ÁTADÁSA
12.10 - 12.30

A HTE KRISTÁLYGÖMBJE: A JÖVŐ TECHNOLÓGIÁI A JELENBEN MAGYARORSZÁGON
14.00 - 15.30

Szekcióvezető: Bacsárdi László , BME

Űrtávközlés, kvantumkommunikáció, önvezető autók és járműkommunikáció - csupán pár kiragadott terület azon forradalmi technológiák közül, amelyek a jövőben meghatározóak lesznek. A szekcióban belepillantunk a HTE jövőt jósoló kristálygömbjébe, és meghívott szakértőink révén körbejárunk néhány ígéretes technológiát, megnézve, hol tart most az adott terület és milyen jövő állhat előtte.

Slezák Balázs, Wozify:  Az űriparban rejlő lehetőségek a földi vállalatok számára

Imre Sándor , BME: Kvantuminformatika és -kommunikáció - kicsi a bors, de erős

Halmos Gyula, Robert Bosch: Lehetőségek az 5G-ben a közlekedésben

AI HYPE ÉS VALÓSÁG AZ AI ACT ELŐSZOBÁJÁBAN!
14.00 - 15.30

Szekcióvezető: Solymos Gyula 
Az elmúlt időszakban a Mesterséges Intelligencia minden média és konferencia középpontjába került ami sokszor túlmisztifikálja a technológiába rejlő lehetősségeket. Az irodai alkalmazásainkba már beépült, de vajon mire használhatjuk és mire használjuk ezeket a megoldásokat annak érdekében, hogy a cégünk működését még hatékonyabba tegyük. Vajon mi a realitás amikor az Office alkalmazásokon túl is munkára szeretnénk fogni a MI megoldásokat és hogy lehet azt felelősségteljesen az Ai Act európai irányelveinek megfelelően fejleszteni illetve beépíteni a szervezetünk mindennapjaiba? Érdemes a támat a technológiai oldaltól kicsit eltávolodva jogilag is körbejárni, mert ha a számos előnye mellett a technológia a néhány szemmel látható kihívás mellett számos rejtett jogiproblémát is felvet. Hogy lehet hiteles áthatható mesterséges intelligencia megoldásokat építeni amiben a vezetők is megbízhatnak, és amit nyugodtan alkalmazhatunk a jövőben mint a munkánkat támogató digitális ügynököt, vagy akár a döntéseinket támogató üzleti asszisztenst? Hogy segíthet ebben a blockchain technológia és annak eIDAS 2.0 regulációban jogilag is megjelenő elismerése? A technológia már adott és a jogi héttré is formálódik, de hogy indítsunk el egy Ai projektet, úgy hogy elkerüljük annak zsákutcáit…… és persze nem árt feltenni azt a kérdésez is hogy biztos hogy mindig MI jelenti a megoldást a szervezetünk digitális fejlődésének útján? Miért van szükség az üzleti és informatikai startégiágág Digitalizációs Mesterterv-ben való egyesítésére és hogy tehetők erőforrássá ebben a legtöbb cégnél már megtalálható Digitális Chamipon kollégáink? Hogy tudjuk a segítségükkel belülről elindítani a Mesterséges Intelligencia használatát a szervezeteinkben, elkerülve annak zsákutcáit és azt hogy a sikertelen 2/3 MI projektek közé kerüljünk?

Jakab Roland , HUN-REN, AI Hype és valóság – a lehetőségek és megoldások tükrében

Szabó Péter , Microsoft Magyarország: MI van a szavakon túl, az Office alkalmazásokon belül?... avagy tapasztalataink a Copilottal

DIGITÁLIS TÁRSADALOM
16.00 - 17.30

Szekcióvezető: Bancsics Ferenc
Digitális Társadalom! Stratégiai dokumentumok tartalmazzák, EU mutatók készülnek rá, de mégsem tudjuk igazán definiálni. A „Digitális Társadalom” szókapcsolatból a társadalom talán érthetőbb, de mitől digitális? A szótő a digit, aminek egyik jelentése a :számjegy. A „Digitális Társadalom” mégsem azt jelenti az emberek számára, hogy számjegyekkel leírt ország méretű közösség.  Sokkal inkább olyan eszközök és szolgáltatások összessége, amelyek a digitális világ - számjegyekkel, azon belül is kétállapotú jelekkel jellemezhető számítástechnika – eszközrendszerét használja a mindennapok kihívásainak könnyebb, gyorsabb kezelésére, a gyorsuló életvitelben időnyerésre. 
Az Európai Bizottság 2014 óta nyomon követi a digitális gazdasággal kapcsolatos tagállami eredményeket, és közzéteszi a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatóról (DESI) szóló éves jelentéseket. Ezek jellemzője, hogy pár év elteltével változik a mérési módszer és a szempontrendszer, és mire azt gondolnánk, hogy jól teljesítünk, addigra egy más mutató szerint kiderül, hogy mégsem. 
De ez számít? Leírható-e statisztikai mutatókkal, hogy a mindennapok embere mit érzékel ezekből a vívmányokból? Elegendő-e, ha leképezzük a szolgáltatásokat vagy éppen a közigazgatási ügyeket egy virtuális térben, de nem mondjuk meg, hogyan is kell azokat használni? Mikor érnek célt ezek a drága pénzen elvégzett infrastruktúra- és alkalmazásfejlesztések, lehet-e ezt mutatókkal leírni? Milyen trendek figyelhetők meg az állami szféra, és a piac, például az e-kereskedelem trendjeiben, milyen eszközök állnak rendelkezésre, hogy a szolgáltatások igénybevétele ne informatikusi végzettséghez legyen kötve? Mikor mondhatjuk, hogy digitális a társadalom? 
A szekció előadóival ezekre a kérdésekre próbálunk válaszokat találni, egyben bemutatva, hogy a jelenlegi trendek alapján milyen szempontok alapján tervezik fejlesztéseiket az állami és a piaci szolgáltatók.

Both András , DMÜ / IdomSoft: Állampolgár a társadalomban, digitális állampolgár a digitális társadalomban

Molnár Szilárd : Kortalan digitális transzformációt!

KIBERBIZTONSÁG
16.00 - 17.30

Szekcióvezető: Magyar Sándor, HTE-EIVOK

Gyorsuló világunkban az informatika rendszerek támogatása már nélkülözhetetlenné válik. Az élet mind több területét teszik könnyebbé az IT rendszerek. Azok a rendszerek, amelyek a kényelmi szolgáltatások mellett a hatékonyság, eredményesség növelésében is nagy szerepet játszanak. Az egyének, szervezetek függősége az IT szolgáltatásoktól a digitális ökoszisztémában fokozza a kibertámadások számát egyaránt. A szekció számos kérdésre keresi a választ. Úgy mint: Melyek a jelen és jövő legégetőbb kiberbiztonsági kihívásai? Milyen válaszokat lehet ezekre adni? Milyen szabályozások vannak, lesznek ezen a területen?

Dr. Kovács László , NKE: A kiberképességek építésének kihívásai

Marsi Tamás , NBSZ-NKI: Egy kis CTI, csipetnyi K+F, sok munka bele a NIS2 üstbe

Oláh István , HTE EIVOK: Lehet auditálni a publikus felhőket?

ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS: SIVATAG VAGY OÁZIS?
17.45 - 19.15

Szekcióvezető: Huszty Csaba , Entel

Az állam az elmúlt évtizedekben folyamatosan hangsúlyos szerepet vállalt a hazai hírközlési infrastruktúra és piac alakításában a szabályozói, a keresleti, és újabban a befektetői oldalon is. A korszerű hírközlési infrastruktúra létesítéséhez és fenntartásához kiegyensúlyozott helyzet volna előnyös, azonban az utóbbi időben jelentős léptékű változások történek. Ezek egy része téma és a felszínen van, másik részéről keveset beszélnek és nincs a megoldás érdekében érdemi cselekvés. A szekcióban több nézőpontból - hazai és nemzetközi kitekintés mellett - megvizsgáljuk, hogy mi történt eddig, mi történik most, és várhatóan mi fog történni a közeli jövőben a hírközlési beruházások körül. Mi volna elvárható az állam részéről, mik a jó gyakorlatok? Lesznek-e beruházási projektek, és ha igen, mikor, mekkorák és milyenek? Hogyan változtak a hírközlési építmények tervezési követelményei és lesz-e a többlet munka mögött finanszírozás? Mit tartsunk meg és mit kellene másképp csinálni a beruházások körül? Vannak-e kellően ambiciózus programok, amivel előre tudunk lépni, vagy már most megjósolható, hogy stagnálás vagy lemaradás következik? Van-e a programok megvalósításához elég és megfelelően motivált műszaki szakember? És mit lehetne tenni azért, hogy növekedjen a kiszámíthatóság?

Földes Gábor , Budapesti Corvinus Egyetem, Vodafone Intelligent Solutions: Szélessávú hálózatok finanszírozása: ahol véget ér a piaci alapú beruházás, kezdődik az állami szerepvállalás, jó esetben, Nemzetközi kitekintés EU fókusszal

Kelemen Gábor , Századvég: A hazai piac igényei

November 6. szerda

Szekcióvezető: Jamrik Péter

Az ICT szektor egyik legizgalmasabb és egyben nagy biztonságot igénylő, gyorsan fejlődő „szelete” a digitális állam koncepcióját, az állam és az állampolgárok közti kapcsolatot, továbbá a szélessávú PPDR (készenléti szolgálatokat kiszolgáló rádiós rendszer) igényeit kiszolgáló komplex vezetékes- és rádiófrekvenciás infrastruktúra. A hazai körülmények között ennek összetétele folyamatosan alakul a felhasználói igények változása, a technológia fejlődése és a mindenkori kormányzati szándékok mentén. Az elmúlt években kialakult struktúra több, eltérő irányítási-, finanszírozási-, és technológiai hatás okán konszolidációra érett. Ebben az erőtérben számos jelentős szereplőt érint az új infrastruktúra szolgáltatási modell kialakítása. A szekció, illetve a panelbeszélgetés a konszolidáció koncepcionális kérdéseit járja körül a jelenleg meghatározó szereplők álláspontjai és várható jövőbeli szerepeik alapján.

Szekcióvezető: Zsák Péter , Smartopert

A szekció átfogó képet kíván adni az életünket átszövő IoT technológiák jelenlegi trendjeiről és jövőbeli lehetőségeiről. Hol tart ma az IoT? Kiterjeszthető-e az IoT a teljes életmódunkra? A résztvevők betekintést nyerhetnek a strukturált hálózatok szerepébe a modern lakóparkokban, az épületautomatizálás fejlődési irányaiba, valamint az IoT eszközök segítségével működő egészségügyi digitalizációs és predikciós rendszerek működésébe.

Zalai Gábor, Metrodom: Strukturált hálózatok a lakóparkokban és "gigatársasházakban" - Lehetne-e jobban?

Túróczy Bertalan, MediPredict: Digitalizálható-e az egészség?

MÉDIA - VÍZÁLLÁSJELENTÉS A MÉDIAFOLYAMOK VILÁGÁBÓL
11.15 - 12.45

Szekcióvezető: Bordás Csaba , MediaKind, Dóbé Sándor , AMC

Idei média szekciónkban a médiafolyamok – streaming media – által utalt TV és média piac üzleti és technológiai újdonságait, irányzatait járjuk körbe. Körképünk egy hazai és nemzetközi piaci kitekintéssel kezdődik, ami segít majd ráhangolódni az izgalmas témákat kiveséző előadások témáira. Az első ilyen izgalmas piaci trend az OTT platformok élő TV platformokká válása és az ehhez köthető jelentős változások a piaci szereplők és üzleti modellek tekintetében. Mivel a médiafolyamok nagyon jól alakíthatóak és testreszabhatóak, ez a testre szabott és célzott hirdetések piacának berobbanását is előrevetíti. Hogyan alakul a hazai célzott hirdetési piac, mennyire áll készen ez az ökoszisztéma a streaming TV átalakulásra? Ezt járjuk majd körbe a második részletező témánkban. Bármilyen szolgáltatói streaming TV-média platform alapja továbbra is a backend, a háttérrendszer, ami a kapcsolat és koordináció a különböző komponensek között. Egy ilyen, utolsó generációs backend felépítésébe és szolgátatásaiba vezetjük be a hallgatóságot a szekció záróelőadásásban.

Szabadszállási Tibor , Vodafone Magyarország: Merre tovább TV platformok?

Sugatagi Gábor , NMHH: Majd kinövi? Majd rászokik? Generációs szakadékok a tartalomfogyasztásban

MINDENNEK AZ ALAPJA: INFRASTRUKTÚRA,
MŰKÖDÉS, FEJLESZTÉSEK, EU-S KERETEK
14.00 - 15.30

Szekcióvezető: Ökrös Imre , 4IG

A szekció az Infrastruktúra fejlesztés kérdéseit tárgyalja elsősorban a szolgáltatók szempontjából, Magyarországon, régiós kitekintéssel. Ebben a szekcióban lehetőség nyílik egy áttekintő képet kapni a jelen és a jövő Infrastruktúra működési modelljeiről valamint konkrét kiemelt fejlesztésekről. Az érintett Infrastruktúra területeket széles körben értelmezzük, fix és mobil hálózat, cloud infra, tornyok - site-ok, adatközpontok. Hangsúlyosan áttekintjük az Infrastruktúra területet érintő EU-s aktualitások hatásait. Hogyan ítélik meg a szolgáltatók az EU White Paper-ben felvetett kihívásokat 5G, optikai hálózat fejlesztések állapota, piaci szétszabdaltság, vagy éppen a tenger alatti kábelek biztonsága tekintetében? Mennyire értünk egyet a pillérekben megfogalmazott javaslatokkal? Milyen konkrét hatásai, következményei lesznek a Gigabit Infrastructure Act-nek? Lesz e valódi szabályozási, jogi akadálymentesítés amely elősegíti a gyorsabb, olcsóbb, egyszerűbb optika és az 5G fejlesztéseket? 2030 közelsége - időben jön e mindez? Milyen támogatási modellek, lehetőségek láthatóak előre a versenyképesség érdekében?

Kozma Zsolt , CETIN, Az infrastruktúra hoz vagy visz?

Verebély Tibor , Vantage Towers, 

Csömör Magdolna, HÉT, Mit tartogat a Gigabit Infrastructure Act 2025-től a hazai hírközlési iparág számára?

Szekcióvezető: Kovács Benedek , Ericsson

Infrastruktúra, mobil terminál és szolgáltató oldalról bemutatni, hogy miként épül be az AI/ML a távközlési infrastruktúrába, szolgáltatásokba. A szekcióban feloldjuk az iparban felakapott AI native telekommunikáció kooncepciót, kitekintünk arra, hogy a világ különböző részein és a szabványosításban milyen javaslatok vannak a 6G mesterséges intelligencia felhasználási esetekre, valamint arra, hogy milyen tervek vannak a halozat átalakítására és hogyan terveznek a szolgáltatók pénzt spórólni és új, AI alapú szolgáltatásokat nyújtani. Az AI ugyanis nem csak hálózatoptimizálásra és költségcsökkentésre használható, de szerves része lehet telekommunikációs szolgáltatásoknak (avatar calling, automatic translation) és vajon a szolgáltatók hálózati platformszolgáltatásként is árulják majd? Milyen hatással van ez a hálózati architektúrára, lesz-e (legyen-e) az 5G Core -tól lényegében eltérő új maghálózat? Az előadások mellett véleményeket és interakciókat is várunk majd!

Szekcióvezető: Gecse Mariann , Huawei
A következő generációs mobilhálózat, a 6G ígérete az 1 Tbps sebesség, 2030-as kereskedelmi bevezetés, műholdas internet, a holografikus kommunikáció, kiterjesztett valóság az iparban, az egészségügyben, oktatásban vagy az ultra-pontos helymeghatározás, az intelligens városok és az összekapcsolt eszközök még szélesebb körű integrációja. Az előadások során megísmerjük a 6G kihívásait, jelenlegi állását és perspektíváját, azt, hogy milyen technológiák teszik lehetővé és a fenti várakozásoknak valóban eleget tesz-e majd.

Bartolits István, NMHH

Bóday Tamás , CETIN