Híradástechnika különszám - HTE Infokom 2018

Huszonegyedik alkalommal került megrendezésre a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület szervezésében a HTE Infokom 2018. A rendezvény széleskörűen foglalkozott az infokommunikáció (távközlés, informatika és média) aktuális műszaki, piaci és szabályozási kérdéseivel.
 

Címlap  Tartalomjegyzék  TELJES SZÁM  (7 MB)       Szabó Csaba Attila Előszó

Kovács Benedek, Szilágyi László, Gera Zoltán, Fábián Gábor, Charles Jose Ferrari
Mesterséges intelligencia felhasználási esetek 5G hálózatokban 
Az 5. generációs hálózatok sokféle felhasználási eset számára fognak testre szabott megoldásokat adni, olyan területeken is, mint például az ipari automatizáció, okos mérés, a dolgok internete (IoT) és fejlett médiatechnológiát használó média. A cikk bemutatja, hogy milyen esetekben alkalmazható mesterséges intelligencia és gépi tanulás hálózatfelügyeletre és hálózatautomatizálásra, illetve bemutat egy pozíciót becslő, képfelismerô rendszert, mint alkalmazást 5. generációs hálózatra. Röviden ismerteti, hogy milyen módon támogatja az 5G-hálózat az úgynevezett edge computingot.

Farkas Károly
Ipar 4.0 megoldások – Gyári infrastruktúra felügyelete 
A gyári alrendszerek – mint a gyártás/gyártásfelügyelet, gyári infokommunikációs rendszer, és a gyári alapinfrastruktúra – meglehetősen komplex termelési ökoszisztémát alkotnak. Hagyományosan ezen alrendszerek működésének a monitorozását egymástól szeparált felügyeleti rendszerek végzik. Ebben a komplex ökoszisztémában könnyedén előfordulhat, hogy egy alapvető komponens meghibásodása blokkolja az egész gyártási folyamatot, és ezáltal a gyár normál működését. Egy ilyen helyzetben általában több tucat riasztást generálnak a független felügyeleti rendszerek, az üzemeltetésért és karbantartásért felelős személyek pedig jelentôs időt és erőfeszítést kénytelenek fordítani a probléma valódi forrásának a feltárására. A cikkben bemutatjuk és egy demonstrációs terepasztal segítségével illusztráljuk az Ipar 4.0 szemléletben kidolgozott, egységes gyári infrastruktúra felügyeleti rendszerünket, amely az infrastruktúra felderítését, nyilvántartását, működésének monitorozását valósítja meg, és ezen felül meghibásodás esetén támogatást nyújt a hiba forrásának meghatározásához, ezzel drasztikusan csökkentve a hibalokalizálási és ennek következtében a termeléskiesési időt.

Turcsán Zsolt
Ipari diszpécseri DMR-rádiózás korszerűsítési tapasztalatai az analóg-digitális átállás kapcsán 
A digitális PMR-rádiózás közel tíz éve váltja fel a hagyományos, analóg beszéd- és adatrádiózást. Az analóg rendszerek felhasználói igényei alapján a gyártók és integrátorok az elmúlt évtizedekben folyamatosan fejlesztették az analóg rendszerek kommunikációs képességeit, többek között csatornavédelemmel, titkosítással, trönkölési megoldásokkal, egyéni- és csoporthívásokkal, helymeghatározási képességekkel. A digitális technológiák számtalan kényelmi és értéknövelő szolgáltatást kínálnak. Ezek egy része, mint például könnyen használható titkosítás, földrajzilag elkülönülő hálózatok költséghatékony összekötése és fejlett helymeghatározási szolgáltatások, egyértelmű előnyként jelentkeznek marketing- és technikai oldalon is, míg a digitális beszédkódolás hatása és a hálózatok összekötéséhez szükséges adatátviteli hálózatok, illetve az elosztott elemek helyett megjelenő központi elemek megbízhatósága számtalan kérdést és problémát vet fel a tervezés, megvalósítás során. A cikk végigkíséri a különböző méretű és összetettségű magyarországi hálózatok átalakítási tervezési, kivitelezési és üzemeltetési kérdéseit, tapasztalatait, értékeit és hátulütőit.

Dóbé Sándor, Rózsás Titanilla
A torony-infrastruktúra stratégiai szerepe a távközlési piacokon 
A mobilszolgáltatók számára a toronyinfrastruktúra birtoklásának stratégiai jelentősége fokozatosan csökken, ezzel párhuzamosan a hálózat-megosztási hajlandóság nő. Költséghatékonysági megfontolásból egyre több MNO dönt úgy, hogy megválik toronyportfóliójától és a tornyok üzemeltetésére specializálódott toronycégek kezébe adják infrastruktúrájukat. Az 5G-hálózatépítésekhez közeledve a toronycégek jelentősége még inkább felértékelődhet.

Krasznay Csaba
Kiberbiztonság a negyedik ipari forradalom korában 
A negyedik ipari forradalom alapvetô építőkövei kétségkívül a hálózatba kapcsolt digitális eszközök, melyek milliárdszámra jelentek meg az elmúlt években. Az okos városok, okos otthonok és okos gyártás elterjedésével számuk bizonyosan exponenciálisan fog növekedni a következô évtizedben. Biztonságos működésük éppen ezért alapvető követelmény mind gazdaságunk, mind társadalmunk szempontjából. A „biztonság” kifejezés azonban a tervezők fejében leginkább a „safety”, azaz üzembiztonság értelemben jelenik meg, melyre természetszerűen komoly erőforrásokat fordítanak. A „cybersecurity”, azaz kiberbiztonság megvalósítása viszont az Ipar 4.0 területén inkább kérdéseket vet fel egyelőre, tekintettel arra, hogy sokkal kevesebb tapasztalat áll rendelkezésre a komplex ipari rendszerek, azaz a kiberfizikai rendszerek informatikai szempontú védelmével kapcsolatban, mint a hagyományos, fizikai térben történô fenyegetések kezelésében. Jelen tanulmány áttekinti azokat az európai és hazai stratégiákat és jogszabályokat, melyek célja a kiberbiztonság megerősítése, egyben rámutat, milyen szabályozói eszközök állnak rendelkezésre a negyedik ipari forradalom szereplőinek támogatására és kontrollálására.

Sík Zoltán Nándor
A blockchain és annak specifikus biztonsági kérdései 
A cikk bevezetés a blockchain, mint decentralizált rendszer világába, elsősorban a Bitcoinon, mint az első blockchain alapú rendszeren keresztül. Megkülönbözteti a blockchaint, azaz az értékek internetét, mint platformot a kriptopénzektől, valamint tárgyalja a különböző konszenzus-mechanizmusokat. Végül rátér egyes biztonsági kérdésekre, amelyek alapvetően a blockchain centralizált környezeti elemeinek bennfoglalt sérülékenységeiből, valamint a blockchain protokollbeli hibákból adódó sérülékenységeinek kihasználásából adódnak.

Horváth Ádám, Virga Krisztina
Iskolai hálózat a jelenben és a jövőben 
A fiatalok munkaerőpiaci esélyei szempontjából elkerülhetetlenné vált az oktatási rendszer digitalizálása. A kormány ezt időben felismerve, a magyar társadalom és nemzetgazdaság fejlesztését célzó Digitális Jólét Programon belül elkészítette Magyarország Digitális Oktatási Stratégiáját (DOS). Ennek egyik kiemelt területe az iskolai Wi-Fi-hálózat fejlesztése, melynek kialakítása az üzleti szférától jelentősen eltérő kihívások elé állítja a központi szolgáltatásmenedzsmentet. A jelenlegi fejlesztéseken túl pedig el kell kezdeni a felkészülést a jövő kihívásaira is, hiszen már most végig kell gondolni, hogy a jövőben vajon milyen lesz az iskola: milyen térben és milyen eszközökkel fog a tanulás megvalósulni, fel kell készülni az integrált rendszerek folyamatos szinkronizálására, az IoT-val a virtuális gépek, szenzorok, robotok széleskörű terjedésére, valamint a 3D és VR terjedésével a robosztus sávszélességi igényekre is. 

Ulelay Emília
Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex hatása a rádióspektrum-gazdálkodásra 
Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex 2018. decemberi kihirdetésével elkezdôdött a tagállamok rendelkezésére álló 24 hónap számítása, amennyi idő alatt nemzeti jogrendjükbe kell, hogy építsék az ágazatra vonatkozó új keretszabályokat. A rádióspektrum-gazdálkodás területén is számos változás történt, melyek közül a legfontosabb új szabályozási elemek áttekintésére törekszik a cikk, vizsgálva annak lehetséges hatását, különös tekintettel az 5G bevezetésére.

Kovács Anita
A végfelhasználók jogai az új Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben 
Legkésőbb 2020 végétől az elektronikus hírközlési szolgáltatások magyarországi végfelhasználói, az ezeket nyújtó vállalkozások, valamint a hírközlési ágazatot felügyelő szabályozó hatóságok jogait és kötelezettségeit egy, a mostanihoz képest nem teljesen új, de sok tekintetben jelentős változásokat tartalmazó szabályrendszer alakítja majd. Ez az új szabályrendszer a 2018 decemberében hatályba lépett Európai Elektronikus Hírközlési Kódexbôl fakad, ami fenntartja és modernizálni kívánja az iparágra vonatkozó jelenlegi EU-s keretszabályozást. A Kódex fogyasztóvédelmi fejezete, a végfelhasználók jogait körülíró rendelkezések legfontosabb újdonsága az elektronikus hírközlési szolgáltatások definíciójának újragondolása, kiterjesztése az ún. OTT kommunikációs szolgáltatásokra, illetve az ún. maximum harmonizációs megközelítés. Több-kevesebb újdonság található az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételéről a végfelhasználókkal kötött szerződésekre vonatkozó tájékoztatási követelményekre, a szolgáltatások tarifáinak és egyéb feltételeinek átláthatóságára, a szolgáltatásminőségre, a szolgáltatóváltást elősegítő előírásokra, a segélyhívási célú kommunikációra vonatkozó előírásokban is. A cikk ezekről a változásokról kíván rövid áttekintést nyújtani.