HTE Életmű díj méltatások

 

Sallai Gyula

Sallai Gyula 1968-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki karán híradástechnika szakon, ahol egyidejűleg a mérnök-tanári diplomát is megszerezte. Ugyanitt 1973-ban egyetemi doktori címet is szerzett. A műszaki tudományok kandidátusa címet 1976-ban, az akadémiai doktori címet (DSc) 1989-ben kapta meg. 1990-ben címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki, majd 1997-ben habilitált és ugyanebben az évben rendes egyetemi tanárrá nevezték ki.

Pályafutását 1968-ban a BME Vezetékes Híradástechnika Tanszékén kezdte meg, ahol 1974-ben már adjunktussá nevezték ki. 1975-ben a Posta Kísérleti Intézetben (PKI) folytatta tevékenységét, ahol a távközlő hálózatok számítógépes tervezésével és a hálózat digitalizálásának a rendszertechnikájával foglalkozott vezető kutatóként. 1984-ben a PKI igazgatójává nevezték ki, ahol a PKI kft-vé alakulását is végigmenedzselte. 1993-tól a Magyar Távközlési Rt. szolgáltatásfejlesztési vezérigazgató-helyettese lett.

1995-től a Hírközlési Főfelügyelet nemzetközi igazgatója, majd 1998-tól a szakmai területekért felelős elnökhelyettese lett.

2001-ben visszatért az oktatásba és 2002-től 2010-ig már a Távközlési és Médiainformatikai Tanszék tanszékvezetője volt. Ezzel párhuzamosan 2004 és 2008 között a BME stratégiai rektorhelyettesi pozícióját is betöltötte. 2015 óta a Tanszék professor emeritusa, továbbra is megtartva előadásait a mérnöki menedzsment és a szabályozás témakörében.

Sallai Gyula a szakmai közéletben is aktív szerepet vállal. A Magyar Tudományos Akadémia Távközlési Rendszerek Bizottságának 1985 óta a tagja, 2005-2011 között az elnöke volt. 2004 és 2015 között az Egyetemközi Távközlési és Informatikai Kutatóközpont (ETIK) elnöke is volt. 2013-tól a Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ tudományos igazgatói feladatait is ellátja. 2016 és 2018 között a BME és az NKE közötti együttműködés keretében összefogta az okos közigazgatási kutatóműhely kutatási tevékenységét és megszervezte az Okos város továbbképzést. Nemzetközi téren az ITU szemináriumainak az előadója, több neves nemzetközi konferencia irányítóbizottságának volt a tagja, társelnöke (pl. Networks, CogInfoCom).

A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület vezetőségének 1991 óta az aktív tagja. 1996 és 2002 között alelnökként, 2005 és 2011 között pedig a HTE elnökeként sokat emelt az egyesület szervezetének, munkájának a minőségén. Vezető szerepet játszott a HTE stratégiájának a kialakításában, az alapszabály folyamatos korszerűsítésében és a HTE kongresszusok, Infokom konferenciák menedzselésében és nemzetközi konferenciák Budapestre hozásában, hazai megszervezésében. Hat éves elnöki tevékenysége során hosszú távra megalapozta a HTE fejlődési irányát, létrehozta az Infokommunikációs Szakértő Bizottságot. Jelenleg is a HTE tiszteletbeli elnöke.

Az Egyesület a HTE Életmű díjjal Sallai Gyula teljes életpályája során az infokommunikáció terén a versenyszférában, a közigazgatásban és az oktatásban végzett kiemelkedő innovatív tevékenységét, valamint a tudományos és szakmai közéletben elért eredményeit kívánja elismerni.

Falus László

Falus László a Kandó Kálmán Híradásipari Technikum elvégzése után a Budapesti Műszaki Egyetemen 1960-ban szerzett villamosmérnöki oklevelet. 1976-ban ugyanott doktorált adástechnikai témájú disszertációjával.
Pályafutását 1959-ben kezdte az Elektromechanikai Vállalatnál fejlesztőmérnökként, de 1963- ban már laborvezető, 1966-tól pedig a TV Adófejlesztési Főosztály vezetője lett. Az EMV 1976-ban a BHG Híradástechnikai Vállalat része lett, s ekkortól a BGH Fejlesztési Intézet Adástechnikai Főosztályát vezette. A kezdetektől részt vett a televíziós, majd később az URH műsorszóró adóhálózat fejlesztésében és a Magyar Postának szállított berendezések elkészítésében. Irányításával készültek el a hazai URH-FM és TV1 adóhálózatok berendezései, de több exportra gyártott adóberendezés is. A fejlesztés és gyártás mellett kiemelkedő szaktudását az adóhálózatok terveinek a kidolgozásában is kamatoztatta.1994-ben az Antenna Hungária és a BHG megalapította az Antenna-BHG Adástechnikai kft.-t, aminek Falus László lett a műszaki igazgatója, innen is ment nyugdíjba 1996 végén. A 38 év alatt a munkahelyek nevei ugyan változtak a feje felett, de végig az adástechnika szolgálatában állt.

Élete mégsem volt egyhangú: eközben a Mérnöki Kamara bejegyzett szakértőjeként is tevékenykedett, a Magyar Szabványügyi Testületnél pedig a Rádióhírközlés Műszaki Bizottság elnöke is volt. Több, ma is érvényes hazai szabványt dolgozott ki és részt vett a nemzetközi szabványosításban is. A BME-n az adástechnikai szakmérnök-képzésben oktatói szerepet vállalt. A földfelszíni televíziózás hazai bevezetésének és fejlesztésének is végig fontos személyisége volt.

Aktív munkát végzett a HTE-ben is, korábban is sok adástechnikai témájú előadást tartott, de részt vállalt a híradástechnikai ipar emlékeinek a megőrzésében és kiemelkedő személyiségeinek megismertetésében is. 2000 óta pedig a Média Klub tagja és programjainak szorgos formálója. Számos szakcikke, technikatörténeti értékmegőrző írása jelent meg a Híradástechnika folyóiratban is. Itt végzett munkáját a HTE 1992-ben Puskás Tivadar díjjal, 2011-ben pedig aranyjelvénnyel ismerte el.

A HTE a most odaítélt Életmű-díjjal tiszteleg Falus László teljes eddigi életpályája, a hazai adástechnika és televíziózás fejlesztésében vállalt kiemelkedő szerepe és mindmáig tartó szakmai tevékenysége előtt.

Horváth Pál

Horváth Pál a villamosmérnöki diplomáját 1973-ban szerezte meg a Moszkvai Híradástechnika Intézetben, majd a BME-n 1978-ban digitális szakmérnöki diplomát kapott. Szakmai pályafutását 1973-ban a Magyar Posta adatátviteli fejlesztési és szolgáltatási területen kezdte meg. 1986-tól a Magyar Posta Vezérigazgatóságának a Távbeszélő Kapcsolástechnikai Osztályát vezette. Személyes irányításával valósult meg a digitális telefonközpontok üzemeltetési rendszerének az előkészítése és bevezetése.

A Magyar Posta 1990-es három részre bontása után a Magyar Távközlési Vállalatnak először az üzemeltetési vezérigazgató helyettese, majd 1990 szeptemberétől a vezérigazgatója lett. Ebben a minőségében átalakította a vállalati szerkezetet, új alapokra helyezte a vállalat működését, intenzíven beindította a telefonhálózat fejlesztését a várakozó telefonigények tömeges kielégítése céljából, eredményesen megkezdte a hazai távbeszélő hálózat digitalizálását és sikeresen végrehajtotta a MATÁV privatizációját.

1995-től a londoni székhelyű Inmarsat közép- és kelet-európai regionális igazgatójaként folytatta tevékenységét. 1988-ban a közreműködésével létrehozott PanTel Rt. vezérigazgatója lett. Korábbi tapasztalatait felhasználva az irányításával a PanTel kiépítette az ország második legnagyobb gerinchálózatát és korszerű üzleti kommunikációs szolgáltatásokat nyújtott rajta. 2003-ban megalapította az Anotel kft.-t. 2004-től az Actel kft. majd Zrt. ügyvezetője illetőleg vezérigazgatója volt. 2008 óta távközlésfejlesztési és távközlésszabályozási tanácsadói valamint hálózattervezési és projektirányítási tevékenységet folytat.

Horváth Pál a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesületben is felelősségteljes munkát végez. 1999 óta az Elnökség választott tagja volt, majd 2005-2011 között a HTE főtitkára. 2011-2014 között a Díjbizottság elnöki feladatait látta el, majd 2014 óta a HTE Ellenőrző Bizottság elnöke, mely pozícióban a gazdasági ellenőrzés mellett felelősen segíti a HTE gazdálkodásának az irányban tartását is. Emellett a HTE Infokom konferenciák állandó előadója. Tevékenységét a HTE 1995-ben és 2011-ben is Puskás Tivadar díjjal jutalmazta, 2004-ben pedig elnyerte a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje állami kitüntetést.

Az Egyesület a HTE Életmű díjjal Horváth Pál hazai távközlésben elért érdemeit, a korábbi korszerűtlen hálózat gyors digitalizálását és fejlesztési eredményeit, valamint a HTE-ben végzett kitartó tevékenységét és ha kell, kritikus, de mégis segítő jellegű folyamatos támogatását kívánja elismerni.

Rurik Péter

Rurik Péter igazi vasutascsaládban született, így nem is volt elképzelhető számára más munkahely, mint a MÁV. A gimnáziumi érettségi után elektronikai műszerész-tanulónak ment, mert meghallotta, hogy a MÜM 30. számú Szakmunkásképzőben van távközlési és bizberes MÁV csoport. Innen már vasutas ösztöndíjjal vezetett az útja a Felsőfokú Távközlési Technikumba, ahol 1967-ben végzett. Három évig a Távközlési Fenntartási Főnökség kőbányai hálózatfelügyeletén dolgozott, ahol a valós életben mélyedhetett el mindabban, amit addig tanult. Már a hálózatfelügyelet helyettes vezetője volt, amikor 1970-ben megalakult a minisztérium vasúti főosztályán a fejlesztési osztály és ide helyezték át.

A munkája mellett itt is tovább tanult, 1976-ban megszerezte az üzemmérnöki oklevelet a Közlekedési Műszaki és Távközlési Főiskolán, s ettől kezdve 11 évig a MÁV Vezérigazgatóság Biztosítóberendezési és Automatizálási Szakosztályában dolgozott. Itt csoportvezető, majd a műszaki fejlesztés vezetője lett és fő feladataként a vasúti távközlésdigitalizálási stratégiájáért felelt. Rendszertechnikai tervek, stratégiai dokumentumok fémjelzik ezt az időszakát, majd a PanTel életre hívása lett a fő feladata. Itt később a Felügyelő Bizottság tagjaként képviselte a vasút érdekeit az új cégben. A MÁV-nál pedig 1995-ben a távközlési divízió igazgató-helyettese lett.

Ekkor Rurik Péter újra visszaült az iskolapadba és a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán 1996- ban elvégezte a vállalkozási szakirányt és közgazdasági szakokleveles mérnöki diplomát kapott. Így folytatta több mint négy évtizedes tevékenységét a MÁV berkeiben, de a nyugdíjkorhatár elérése után sem pihent meg. Egy ideig még szaktanácsadóként dolgozott aMÁV-nál, majd 2012-2017 között a NISZ Zrt. vasúti műszaki szakértője volt.

Rurik Péter a szakmai közösségi életben is kivette a részét. A nyolcvanas évektől kezdve a HTE tagja, s 1985 óta – 35 éve – folyamatosan a Közlekedés-hírközlési Szakosztály elnöke. Ebben a minőségében hatalmas munkát végzett a szakosztály szakmai programjainak a megszervezésében, de motorja volt a HTE Infokom konferenciák elődjeként létrehozott Energiaipari Távközlési konferenciáknak is. Tevékenységét a HTE 1993-ban és 2009-ben Arany jelvénnyel, 1997-ben Puskás Tivadar díjjal jutalmazta.

Az Egyesület a HTE Életmű díjjal Rurik Péter szakmai életútját, a vasúti rendszerek korszerűsítésében elért kiváló eredményeit és a HTE-ben folytatott töretlen, mindmáig tartó közösségi munkáját kívánja elismerni.

Jereb László

Jereb László 1971-ben szerezte meg villamosmérnöki és mérnöktanári diplomáját a BME Villamosmérnöki karán. 1986-ban a műszaki tudomány kandidátusa, majd 2004-ben MTA doktori címet szerzett.

Pályafutását végigkísérte az oktatási tevékenység, méghozzá elég sokoldalú formában. 1971-től a BME oktatója, 1986-ig egyetemi tanársegéd, majd 1987-ig adjunktus, majd pedig docens volt. 2004-től elérte az egyetemi tanári címet. Eközben 1988-1991 között a BME Villamosmérnöki Karának a dékánhelyettese volt. 2002-től a Nyugat-Magyarországi Egyetemen is oktatott félállású docensként, ahol megszervezte a soproni gazdaságinformatikus képzést. 2005-től a Faipari Mérnöki Kar teljes állású egyetemi tanára lett, 2008-2013 között pedig a kar dékánja volt. Emellett 2012-ig az Informatikai, majd később az Informatikai és Gazdasági Intézet igazgatója is volt. 2017 óta a Soproni Egyetem professor emeritusa.

Hosszú életpályája alatt mind a BME-n, mind Sopronban több tárgy tematikáját dolgozta ki illetve oktatta. Ezek közül kiemelkedett a Konstrukció és gyártástechnológia, a Hibatűrő hálózati architektúrák és modellezésük és a Távközlő hálózatok modellezése. Fő kutatási területe az elektronikai rendszerek megbízhatósága, valamint a távközlő hálózatok tervezése és teljesítőképességi analízise. Többször volt külföldi intézmények vendégkutatója illetve egyetemek vendégoktatója is. Számos hazai és nemzetközi projektet is vezetett, de ipari projektek élén is kipróbálta magát. Emellett 2000 és 2007 között a Magyar Távközlés című szaklap szerkesztőbizottsági tagja is volt. 1993-1996 között, illetve 2002 óta az MTA Távközlési Rendszerek Bizottság tagja.

A HTE-nek 1974 óta, most éppen 45 éve tagja. 1996 és 2001 között a Megbízhatósági és Minőségügyi Szakosztálynak volt az elnöke. 1999-2001 között a HTE által életre hívott Távközlési és Mérnöki Minősítő Bizottságának az elnöke, majd 2003-2004 között az Informatikai és Hírközlési Szakértői Bizottság elnöke volt. Az IHSZB-t akkor a minisztérium megszüntette, de a HTE égisze alatt újra szerveződött Infokommunikációs Szakértő Bizottságnak 2015-2018 között ismételten Jereb László volt az elnöke, 2018 óta pedig alelnöke. A HTE a munkásságát 1987-ben ezüst jelvénnyel, 1992-ben és 2000-ban arany jelvénnyel, 1995-ben és 2007-ben Puskás Tivadar díjjal ismerte el.

Az Egyesület a HTE Életmű díjjal Jereb László szerteágazó oktatási tevékenységét, kutatói munkáját, a fejlesztési és ipari projektekben elért eredményeit, valamint a TMMB-ben, IHSZB-ben és a HTE Infokommunikációs Szakértő Bizottságában végzett elnöki tevékenységét kívánja elismerni.

Tormási György

Tormási György 1967-ben szerezte meg villamosmérnöki diplomáját a BME-n, majd 1981-ben a BME Gépész Karon okleveles gazdasági mérnöki képesítést is szerzett. Egyetemi doktori disszertációját ugyancsak a BME-n védte meg 1985-ben műsorszóró rendszerek szaktudományból.

Pályafutását 1958-ban kezdte a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságon. Először üzemeltetési és fejlesztési területen dolgozott, majd a beruházási munkákat irányította, miután megszerezte hozzá a kellő szakmai ismereteket. Később vezető munkakörbe került, ahol a műsorszóró és távközlési terület fejlesztéseit irányította. Ezek közül kiemelkedett a nagyteljesítményű középhullámú műsorszóró állomások kiépítése, az országos FM műsorszóró adóhálózat létrehozása, valamint a televízió első és második csatornája adóhálózatának a kiépítése. Emellé még ki kellett építeni az országos műsorszétosztó mikrohullámú hálózatot is, melyet szintén irányított.

Időközben a Magyar Posta profilírozásával létrejött a Magyar Műsorszóró Vállalat, majd az Antenna Hungária Rt.. Tormási György végig egy helyen dolgozva követte ezeket a névváltozásokat, újabb szakmai kihívásokat találva. Fontos volt az egyre nagyobb hálózat minőségének az emelése, így feladata lett a műsorszóró rádió és televízió adóhálózatok távfelügyeletes üzemeltetési feltételeinek a kidolgozása és a gyakorlati bevezetés előkészítése.

1999-ben erőteljesen témát váltott, az Antenna Hungárián belüli GSM projektet vezette, majd 2004-ben kinevezték az Antenna Hungária stratégiai igazgatójának. Ebben a beosztásában már az volt a feladata, hogy egy teljes mértékben digitális környezetben működő cég stratégiai céljainak tegye le az alapjait.

A szakmával való foglalkozást a nyugdíjba menetele után sem hagyta abba. Ennek egyik értékmentő tevékenysége volt, hogy 2009-2012 között „Életutak és a magyar távközlés története” címmel másfél tucat interjút rögzített a magyar távközlés emblematikus személyeivel a Puskás Tivadar Távközlési Technikum Média Stúdiója segítségével.

Tormási György a HTE-nek 1985 óta tagja, hosszú ideig az Adástechnika Szakosztály, majd a Vételtechnika Szakosztály vezetésében vállalt részt és sok értékes szakmai előadást tartott. 2000-ben több szakosztály támogatásával megalapította a Média Klubot, melynek jelenleg is a vezetője. A HTE eddigi tevékenységét 1994-ben ezüst jelvénnyel, 2001-ben és 2012-ben Puskás Tivadar díjjal, majd 2018-ban arany jelvénnyel ismerte el.

Az Egyesület a HTE Életmű díjjal Tormási György teljes életútja előtt tiszteleg, elismerve és értékelve azt a hatalmas munkát, melyet a hazai műsorszórás fejlesztése, kiépítése és digitális átalakítása érdekében végzett. Ugyancsak ezzel kívánja elismerni a HTE életében végzett 35 éves tevékenységét, melynek középpontjában mindig a szakmaiság, az ismeretek továbbadása és a stratégiai szemlélet állt.

Gazsi János

Gazsi János aranydiplomás villamosmérnök 1968-ban szerzett diplomát a BME Villamosmérnöki Kar Elektronikus Műszer és Szabályozástechnika szakán. Szakmai pályafutását a Magyar Államvasutak vezetékes hírközlési csoportjának a fejlesztőmérnökeként kezdte, ahol a távíróhálózatok üzemeltetéséhez szükséges vizsgálati módszerek és célműszerek kifejlesztésével foglalkozott. Később a távíróhálózat és a MÁV országos adathálózatának az illesztése, az országos távíróhálózat alacsonysebességű adatátvitelének a kifejlesztése, majd a MÁV első fénykábeles PCM berendezésének a telepítése volt a fő feladata. Időközben a megalakult Elektronikus készülékfejlesztési csoportnak lett csoportvezetője, majd a fejlesztési osztály vezetője. Foglalkozott speciális jeladók és üzemi vizsgálóműszerek kifejlesztésével, de a MÁV Távgépíró-hálózatának a kiváltására és az elektronikus levelezőrendszer bevezetési feltételeire vonatkozóan is tanulmánytervet dolgozott ki. 1983-ban a BME-n mérnöktanári oklevelet is szerzett.

A HTE-nek 1969-től a tagja, az egyesület rendezvényeinek rendszeres résztvevője. Az aktív évei után 2001-től a HTE Szenior szakosztályában tevékenykedik, 2003-tól a szakosztály titkára, majd 2014-től az elnökhelyettese. A csoport programjainak rendszeres szervezője, több rendezvény előadója is mind a mai napig.

A HTE a munkáját 2010-ben ezüst jelvénnyel, majd 2013-ban és 2016-ban arany jelvénnyel ismerte el.

Az egyesület a most odaítélt HTE Életmű díjjal Gazsi János fejlesztőmérnöki tevékenységét, ismeretterjesztő munkáját és az utóbbi közel két évtizedben a Szenior szakosztályban végzett odaadó, aktív tevékenységét ismeri el.

Schmideg Iván

Dr. Schmideg Iván aranydiplomás villamosmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi docens. Szakmai pályafutását több mint 60 éve, 1956-ban kezdte. 13 éven keresztül a mikrohullámú hírközlés területén kiscsatornaszámú digitális vezeték nélküli rendszerek és berendezések fejlesztésével foglalkozott. 1969-től öt évig a VEIKI tudományos osztályvezetője volt, majd 1981-ig a Finommechanikai Vállalat műszaki igazgatói tanácsadójaként nagykapacitású mikrohullámú távközlő berendezések és hálózatok témájában dolgozott. 1995-ig az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezető helyetteseként a hazai távközlés-fejlesztéssel kapcsolatos témákkal foglalkozott. Széleskörű tudását 1995-től a Hírközlési Felügyelet nemzetközi osztályvezetőjeként, majd nemzetközi igazgatójaként folytatta, ahol jelentős munkát végzett a társhatóságokkal és az Európai Uniós szervezetekkel történő kapcsolattartásban. 2001-től ugyanitt infokommunikációs elnökhelyettes, majd elnöki tanácsadó volt 2003-ig, nyugdíjba meneteléig.

Aktív tevékenységét ez után is magas szellemi színvonalon folytatta. 2003-tól egészen 2011-ig a SchmiCom Távközlési Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatójaként dolgozott az infokommunikációs szabályozás témakörében. Jelenleg is aktívan műveli szakmáját a HTE egyik legaktívabb tagjaként.

Mindezek mellett Schmideg Iván az egyetemi oktatásban is szerepet vállalt életútja során, 1962-66 között félállású tanársegédként oktatott a BME Elméleti Villamosság Tanszékén, 1989 és 1995 között pedig a Hamburgi Egyetemen működő egyik intézet távközlési tematikájú munkájában vett részt.

A HTE-ben sokoldalú munkát végzett. 1993 és 1999 között a miniszter munkáját segítő Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság egyik elnökhelyettese volt, 2011 óta pedig a HTE Infokommunikációs Szakértői Bizottságának a tagja mind a mai napig. Jelenleg a HTE Infokommunikációs fogalomtár szakmai koordinátoraként is aktív tevékenységet végez. Emellett a Vételtechnikai szakosztály vezetőségi tagja.

A HTE a tevékenységét 2008-ban Aranyjelvénnyel, 2009-ben a „HTE 60” emlékéremmel, 2012-ben pedig Puskás Tivadar díjjal ismerte el.

Az Egyesület a HTE Életmű díjjal Dr. Schmideg Iván hírközlés területén végzett több mint 60 éves, kiemelkedő, példamutató munkáját és a HTE-ben végzett sokoldalú, a mai napig is tartó tevékenységét kívánja elismerni.

Szalay István

Szalay István felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen fejezte be 1974-ben a Híradástechnika szak műsorközlő ágazatán.. Pályafutását az Elektromechanikai Vállalat Adástechnika Főosztályán fejlesztőmérnökként kezdte. Az EMV 1976-tól BHG Fejlesztési Intézet néven működött tovább. Fő működési területe a TV átjátszók és rendszerek fejlesztése volt. A kábeltelevíziózással 1986-ban ismerkedett meg, amikor kinevezték fejlesztési osztályvezetőnek, és a Hirschmann-HTV KTV fejlesztésével kellett foglalkoznia. 1991-ben áthelyezéssel került át a Hirschmann-BHG vegyesvállalathoz, ahol a műszaki és kereskedelmi vezetést látta el 1996-ig, majd 1996-tól 2005-ig a budapesti Hirschmann cég vezetője volt. Itt kábeltelevíziós rendszerek és fejállomások tervezésével, értékesítésével és üzembe helyezésével foglalkozott.. 2005-ben a Hirschmann cég valamennyi multimédiás ágazatát átvette a dán TRIAX vállalat. 2005-től nyugdíjba vonulásáig, 2012-ig a TRIAX magyarországi ügyvezető igazgatója volt.

A HTE-nek a nyolcvanas évek közepétől a tagja, de már előtte is támogatta az adástechnikai szakosztályt, majd a kábeltelevíziós szakosztály tevékenységét oktatással és konferencia szervezésekkel. A 2000-es évek elejétől a megnövekvő terhelése miatt csökkent a HTE-s aktivitása, de 2013-as nyugdíjazása óta ismét a Kábeltelevízió szakosztály oszlopos tagja, melynek 2017 óta a titkára is lett. Tevékenységével a Vételtechnikai szakosztállyal és a Média Klubbal közös sikereket is segíti.

A HTE Szalay István munkáját korábban 1999-ben, 2003-ban és 2014-ben ezüst jelvénnyel, 2017-ben arany jelvénnyel ismerte el.

Az Egyesület a HTE Életmű díjjal Szalay István szakmai életútja előtt tiszteleg, de emellett el kívánja ismerni a HTE Kábeltelevíziós szakosztályában eddig végzett korábbi és most újra aktív tevékenységét is.

Prónay Gábor

Prónay Gábor  1970-ben szerezte meg villamosmérnöki diplomáját a BME-n, majd 1971-ben ugyanott a mérnök-tanári képesítést. 1987-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen mérnök-közgazdász diplomát szerzett.

Az egyetem elvégzése 1970-től 1984-ig a BME Híradástechnikai Elektronikai Intézet egyetemi adjunktusaként oktatási, tudományos kutatási és ipari fejlesztési feladatokat látott el, közben megvédte doktori disszertációját is. 1984-től 1989-ig a HTE titkárságvezetője és főtitkár-helyettese volt. 1990-től a Magyar Gazdasági Kamara főtitkárává választották, ahol a kamara átszervezésének a lebonyolítása volt a feladata.

1991-ben megalapította a Pro-COMpass kft-t, melynek tulajdonosa és ügyvezető igazgatója. Az elmúlt 26 év alatt nagyszámú stratégiai konzultációt, projektmenedzselést és tanácsadást, szakértői konzultációkat bonyolított le. Emellett marketing tanulmányokat is készített illetve szakmai és menedzseri továbbképzéseket tartott. 2004-től az Amerikai Projekt Menedzsment Szövetség (PMI) tagja, 2005 és 2009 között a Magyar Tagozat elnökhelyettese volt. 1987 óta az IEEE tagja, a Magyar Tagozat alapítója.

A HTE-nek 1973 óta tagja. 1981-84 között a Műszaki Tudományos Bizottság vezetője volt. 1984-től 1990-ig a HTE titkárságvezetője és főtitkár-helyettese volt, 1985-ben megalapította a HTE Hírlevelet, melynek 1990-ig főszerkesztője is volt. 1990-től 1996-ig a HTE alelnöki pozícióját töltötte be.

1996-ban a projektmenedzsment kultúra elterjesztésére létrehozta a HTE távközlési és Informatikai Projekt Irányítók (TIPIK) Klubja szakosztályt (mai nevén Projektmenedzsment szakosztály), melynek elnöke az alapítás óta.

1997-ben megalapította a HTE Kommunikációs Marketing Klubot, mely 2007-ig működött, ennek alelnöke volt. Emellett létrehozta a Távközlési és Informatikai Marketing Fórum konferenciasorozatot, mely 1997-től 2005-ig került évente megrendezésre.

1998-ban alapító szervező bizottsági elnöke volt a Projektmenedzsment Fórum konferenciasorozatnak, mely azóta is minden évben megrendezésre került, idén már huszadszor. A 2002-ben először kiírásra került „Az év projektmenedzsere” díj zsűrijének az alapító elnöke volt 2010-ig, jelenleg a zsűri tagja. A HTE munkásságát 1999-ben és 2013-ban arany jelvénnyel, 1984-ben, 1990-ben és 2007-ben – különleges kivételként három esetben – Puskás Tivadar díjjal ismerte el.

Az Egyesület a HTE Életmű díjjal Prónay Gábor teljes életútja előtt tiszteleg, oktatási és szakmai sikerein túl értékelve azt a fantasztikus energiát, kitartást, amivel a projektmenedzsment kultúra elterjesztésén, a hazai projektmenedzserek összefogásán és a szakma színvonalának a folyamatos emelésén dolgozik. Ugyancsak ezzel kívánja elismerni a HTE életében meghatározó, folyamatosan újdonságokat létrehozó munkáját, melyet már több mint negyven éve lankadatlanul és eredményesen folytat.

Turányi Gábor

Turányi Gábor 1968-ban szerezte meg villamosmérnöki diplomáját a BME Villamosmérnöki Karán. 1974-ig az Elektromechanikai Vállalat fejlesztőmérnökeként TV adóállomások rendszertervezésével, telepítésvezetésével foglalkozott. 1983-ig a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságán híradástechnikai beruházó, majd létesítmény főmérnök volt. Nevéhez fűződik Tokaj, Szentes, Kabhegy, Győr, Budapest és Tárnok állomások rekonstrukciójának vezetése, összehangolása és ellenőrzése. 1988-ig a Skála-Luescher Nemzetközi kft. műszaki vezetője volt, ahol mikroprocesszor vezérlésű automaták fejlesztését és üzemeltetését vezette. 1995-ig a Kábel TV kft., majd 2001-ig a Novotron Informatikai kft. műszaki igazgatója volt. 2002-ben nyugdíjba ment, de folytatta aktív életpályáját, 2004-ig a FiberNet Kommunikációs Rt. műszaki fejlesztési igazgatója volt.

A HTE-nek 1971-től a tagja, 1992-től a Kábeltelevíziós Szakosztály elnökségi tagja lett. 1999-től a Távközlési és Mérnöki Minősítő Bizottság tagja volt egészen 2003-ig, majd az Informatikai és Hírközlési Szakértői Bizottság szakértőjeként működött 2004 végéig. Mint a Vételtechnikai és Kábeltelevíziós szakosztályok vezetőségi tagja, mind a mai napig aktívan tevékenykedik. Számos lebilincselő hangulatú szakmai előadás előadója, publikációk szerzője, emellett a 2004-ben megjelent Kábeltelevíziós hálózatok című szakkönyv társszerzője, egyik szerkesztője és lektora volt. Eddigi munkáját a HTE 1998-ban, 2000-ben, 2005-ben és 2010-ben egyesületi arany jelvénnyel ismerte el.

Az Egyesület a HTE Életmű díjjal Turányi Gábor teljes életútját kívánja elismerni, szakmai sikerein és jelentős társadalmi tevékenységén, egyesületi munkáján kívül külön értékelve azt az őszinte, egyenes hozzáállást a szakmai kérdésekhez, melyek hozzásegítették a hazai hírközlést az elmúlt évtizedekben elért fejlődéshez.

Varsányi János

Varsányi János villamosmérnök, szakmérnök, a Posta Kísérleti Intézet nyugalmazott tudományos munkatársa. A PKI-ban kutatási területe többek között a sokszolgáltatású kábeles TV rendszerekre, a teletext rendszer hazai bevezetésének előkészítésére, a műholdas TV jelátviteli rendszerek CATV hálózatokba való alkalmazásának a kidolgozása volt.

A HTE-nek 1975-ben lett a tagja és 1976-tól már a Vételtechnikai Szakosztály titkáraként tevékenykedett. Mind a szakosztályban, mind a HTE-ben hosszú időn keresztül kiemelkedő, eredményes társadalmi és tudományos előadásszervezési munkát végzett. Ezt a munkát a HTE 1987-ben Puskás Tivadar díjjal, 1992-ben Egyesületi ezüst jelvénnyel, 1994-ben pedig Egyesületi arany jelvénnyel ismerte el. 2009-ben a HTE 60 éves évfordulója tiszteletére HTE 60 jubileumi emlékérmet kapott.

Nyugdíjba vonulása után is aktív tagja maradt az egyesületnek, s 2013 óta a HTE Szenior Szakosztályának a tagja. Nagy aktivitással vesz részt a szakosztály életében, a szakosztályi tagok és külső előadók előadásainak a megszervezésében. Évente maga is aktuális műszaki tartalmú előadásokat tart. Közvetítői kapcsolatot ápol az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar és a Szenior Szakosztály között, az egyetemre kihelyezett közös, szakmai előadásokat szervez és erre meghívja a fiatal műszaki hallgatókat is, ezzel megismertetve számukra mind a szakmai, mind a HTE egyesületi munka részleteit. Emellett felvállalta a szakosztály előadásainak hang, fotó és video anyagainak a felvételét és archiválását, amivel komoly értékmentő tevékenységet végez.

Az Egyesület a HTE Életmű díjjal Varsányi János teljes életútja előtt tiszteleg, szakmai sikerei mellett értékelve az egyesületben kifejtett önzetlen tevékenységét, mely mind a mai napig tiszteletet vált ki tagtársaiból és a fiatalabb generációból egyaránt.

Antal László

Antal László 1957-ben szerezte meg fizikusi diplomáját az ELTE Természettudományi Karán, ahol az utolsó évben speciális tárgyként akusztikát is hallgatott Tarnóczy professzornál.

Az egyetem elvégzése után a fehérvári Vadásztöltény gyárban, a későbbi Videotonban kezdett el dolgozni a Munkácsy készülékfejlesztő csoportban. Utána az Akusztikai Laboratóriumba került, majd Huszty Dénes távozása után átvette annak vezetését. Feladata a jó minőségű hangszórók fejlesztése és gyártása volt, aminek következtében a Videoton hazánk legnagyobb hangszóró-gyára lett. Emellett részt vállalt egyes magyar szabványok kidolgozásában és tagja volt az IEC javaslatokat megtárgyaló Nemzeti Bizottságnak is. 1990-ben hosszabb betegsége miatt nyugdíjba kényszerült, de aktív korszaka ennek ellenére mind a mai napig tart.

A HTE-be még Székesfehérváron lépett be, majd létrehozta a Kvadrofon Munkabizottságot, melynek vezetője lett. Célja az volt, hogy a rádió URH sávjában kvadrofon kísérleti adás szülessen, melyet a nagyközönség is meghallgathat. Ezt sikeresen el is érte, 1978 júniusában sor került a kivételes adáskísérletre, ami nagy sikert aratott.

Budapestre költözése után a Vételtechnikai Szakosztályban dolgozott tovább, melynek 1994-ben a titkára lett – és mind a mai napig végzi ezt a feladatot. A szakosztály először a fekete-fehér, majd a színes televíziózás hazai megismertetésében végzett komoly feladatokat, s jelentős szerepet játszott a PAL színes adás és a CCIR sávú rádiózás bevezetésében. Mostanság pedig a digitális rádió és televízió vételtechnika eredményeinek a figyelemmel követésében és a hazai bevezetésben vállalnak feladatokat a Kábeltelevíziós Szakosztállyal, az éppen megújuló DVB körrel és a Médiaklubbal közösen. Antal László ezeket a rendezvényeket is töretlen energiával, példamutató pontossággal szervezi. Részt vállalt a 2014 szeptemberében bevezetett távelőadó rendszer bevezetésében is, ahol a Ustream.tv honlapon lehet a rendezvényeket távolról is követni.

Antal László munkásságát a HTE ez ideig két-két arany és ezüst jelvénnyel, valamint 1997-ben és 2002-ben Puskás Tivadar díjjal ismerte el.

Az Egyesület a most alapított HTE Életmű díjjal Antal László teljes életútja előtt tiszteleg, szakmai sikerein túl értékelve azt a hihetetlen kitartást, amivel mind a mai napig lelkesen és töretlen akarattal szervezi a szakosztály munkáját és elismerést kivívó módon követi a mai technika újdonságait.

Lőrincz Béla

Lőrincz Béla villamosmérnöki tanulmányainak a befejezése után után pár évvel mikrohullámú szakmérnöki oklevelet szerzett. Szakmai pályafutását az 1960-as évek elején kezdte, fejlesztőként dolgozott a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóság híradástechnikai laboratóriumában és mikrohullámú szervízcsoportjában. Később a Budapesti Elektroakusztikai Gyár akusztikai kutatólaboratóriumában és fejlesztési főosztályán dolgozott. Pályafutását utána a Magyar hanglemezgyártó Vállalat műszaki osztályán folytatta, majd híradástechnikai rendszertervező lett a Középülettervező Intézetnél. Utána visszatért a mikrohullámok világába és mikrohullámú rendszertervezőként ment nyugdíjba az Antenna Hungária Rt.-től.

A HTE-be 1978-ban lépett be és a Távközlési Szakosztályban fejtette ki tevékenységét. Nyugállományba vonulása óta főleg a Szenior szakosztály, a Digitális Mozgóvilág Klub és a Média Klub munkáját segítette, majd a Szenior Szakosztály elnöke lett és mind a mai napig ezt a funkciót tölti be. A HTE az eddigi munkáját 2006-ban és 2010-ben is arany jelvénnyel ismerte el.

Lőrincz Béla egyben a HTE élő lelkiismerete is, amire bizony nagy szükség van az állandóan rohanó világunkban. A korábbi elnökségi üléseken, most a szenátusban, valamint a HTE közgyűléseken feltett kérdései sokszor rávilágítanak arra, hogy valamit talán elnagyoltunk, rosszul indokoltunk – vagy éppen helytelen irányban indultunk el. Szakmai előadásokon, a Távközlési Klubokon vagy egymás között beszélgetve is meghökkentő problémákat tud megfogalmazni, első pillanatban nem is oda tartozónak látjuk a kérdéseit, mégis kiderül, valaminek az elevenére tapintott. Köszönjük ezeket a pillanatokat, mert segítenek a jó irányba állni, ha eltévesztettük az irányt.

Az Egyesület a most alapított HTE Életmű díjjal Lőrincz Béla teljes szakmai életútját és a HTE-ben végzett kitartó, építő munkáját ismeri el, értékelve mindazt a tevékenységet, melyet a szakosztályi munkába fektet és jelenleg is a Szenior Szakosztályban kamatoztat.