A forró nyár után a szeptember 11-i Elnökségi ülés meghívója tizenegy napirendi pontot tartalmazott, most elsősorban az aktuális rendezvények és pénzügyi tájékoztatók kerültek be a témák közé. A napirendi pontok előtt a főtitkár a HTEnet Felügyelőbizottsági tagságából visszavonult két személynek köszönte meg a munkáját és köszöntötte magválasztott két személyt. Az első napirendi pontban a HTE Infokom 2025 konferencia programjának a véglegesítése és a szervezési előkészületek kerültek a középpontba a Programbizottság elnöke tolmácsolásában. A második napirendi pontban a HTE 2G kivezetés szakmai nap összefogója adott tájékoztatást a rendezvény szervezési helyzetéről. A harmadik pontban az ITSZA elnöke számolt be az elmúlt időszak munkájáról, eredményeiről. Utána a pénzügyi blokk következett. A negyedik napirendi pontban az operatív igazgató adott tájékoztatást a 2025. évi költségvetés második és harmadik negyedéves teljesítéséről. Az ötödik napirend a HTE befektetéséről szólt, míg a hatodik napirendi pont a HTE pénzügyi státuszának az aktualitásait összegezte. Az utóbbi két pontnak is az operatív igazgató volt az előterjesztője. A hetedik pontban az Infocommunications Journal főszerkesztője számolt be a folyóirat helyzetéről. A következő pontban az ICT Global konferenciára szervezett HTE blokk állásáról hangzott el beszámoló. A kilencedik napirendi pontban a Fekete László-díj szervezésnek az állása volt a téma. A tizedik pont a HTE megújuló honlapjának a helyzetéről szólt. Végül az Egyebek napirendben a Posta Múzeum státusza és a Magyar Rádió megszületésének a 100 éves évfordulójáról kapott rövid tájékoztatást az Elnökség.

Az első napirendi pontban Kiss Tamás, a HTE Infokom konferencia Programbizottsági elnöke adott helyzetképet a közelgő rendezvényről. Elmondta, hogy a program már véglegesedett, tisztázódott a keynote előadók személye is, valamint a 13 szekció és a mesterséges intelligencia workshop előadói is megvannak. Érkeznek az előadások szinopszis anyagai is, ezek szeptember második felére teljesek lesznek. Nagy Péter operatív igazgató ehhez még hozzátette, hogy 12-13 kiállító is várható a konferenciára és a szponzorok, támogatók listája is szépen alakul. Már 110 felett van a regisztrált résztvevők száma is, de még ez után érkezik a többség jelentkezése, így jó eséllyel elérhető a 300 feletti részvételi arány, ami szükséges ahhoz, hogy fedezze a kiadások nagy részét. A „HTE TOP 50 Nők a mesterséges intelligencia területén” pályázat díjátadására is a konferencia keretében kerül sor.

A második napirendi pontban ismét Kiss Tamás volt az előterjesztő, a téma a közelgő HTE 2G kivezetés Szakmai Nap szervezése volt. A jelentkezett részvevők száma itt már imponáló: 130 fő regisztrált személyes és 228 fő online részvételre. Ez utóbbira a terem véges mérete miatt feltétlenül szükség is volt. A helyszín az NMHH Esztergom utcai konferenciaterme lesz. Az előadók között a mobil szolgáltatók mellett szerepelnek az NMHH, a Multialarm, az i-Cell a NAV és az OTP képviselői, így érdemleges módon lehet áttekinteni az évtized vége felé várható kivezetés problémáit, megoldási javaslatait. A rendezvény előadásaiból a Híradástechnika folyóirat különszámot is meg fog jelentetni. Mindenki számára elérhetőek lesznek viszont az előadások videofelvételei is, így utólag is meg lehet nézni az elhangzott előadásokat.

A harmadik napirendi pontban az ITSZA elnöke, Horváth Pál számolt be az elmúlt időszak eredményeiről. Az NJSZT által működtetett Informatika-történeti Fórum személyi adattárának a bővítésére alakult ITSZA küldetése a hírközlési szakemberekkel kiegészíteni a már több, mint 900 személyt már tartalmazó adattárat. A tavalyi évben az ITSZA 10 személy anyagát gondozta és juttatta be az adattárba, idén pedig közel 30 személyi adatlap kidolgozása a cél, ennek jó része már megvalósult. Jelenleg 92 hírközlési vonatkozású szakember anyagát tartalmazza az adattár, ebből korábban 60 személyt az NJSZT töltött fel. Nyilván itt az aránytalanság csökkentése a cél. Ennek érdekében már összeállt egy kb. 100 fős lista, kiket kellene bejuttatni az adattárba, azonban az önéletrajzok megíratása és az ezzel kapcsolatos munkák sok időt igényelnek. Üdvös lenne az adatlapszerkesztő bizottság létszámát emelni a gyorsítás érdekében.

Horváth Pál beszámolt arról is, hogy folyamatosan egyeztet az NJSZT-vel arról, hogyan lehetne kevésbé merevre venni az adatlap korlátait, mert ez néhány esetben nehézséget okoz. Elfogadta viszont az NJSZT azon javaslatát, hogy 60-70 évnél messzebbre ne tekintsünk vissza időben a javasolt személyeket illetően.

Az Elnökség a beszámolót elfogadta, az együttműködést az NJSZT-vel ebben a témában folytatja a HTE.

A negyedik, ötödik és hatodik napirendi pont a HTE pénzügyeivel kapcsolatos témákat ölelte fel, az előterjesztő Nagy Péter operatív igazgató volt. Először a második és harmadik negyedévre vonatkozó költségvetési helyzetről számolt be. Elmondta, hogy ezek az adatok még nincsenek teljes mértékben rendezve, a könyvelés még lemaradásban van. A könyvelőváltás miatt viszont a január- szeptember közötti időszakot a hónap végéig le kell zárni, hogy az átadásra ezek készen álljanak. Ez gyakorlatilag egy köztes mérleget jelent, amit érdemes lesz a könyvvizsgálóval is átnézetni és egy Teljességi nyilatkozat szükségessége is felmerült. Ami a megbízásos munkákat illeti, ott jó a helyzet, több megbízást is elnyert a HTE. Ezek között van olyan is, ami hosszútávú lehetőségekkel is kecsegtet. Ugyancsak bíztató a helyzet a HTE Infokom 2025 konferencia tekintetében, sikerülhet terven felüli eredményt elérni, de még itt a szervezési munkák hátra vannak. Az EDIH és a DIMOP pályázatoknak már idén is lesz bevétele, ez is optimizmusra ad lehetőséget. Ugyanakkor ezek az örömteli hírek munkával is járnak, ha az oktatási projekt, a mesterséges intelligencia témák és a rendezvények is a jelenlegi mértékben haladnak, akkor a titkársági létszámot is bővíteni kell. Összességében a beszámoló szerint a HTE első háromnegyedévi gazdálkodása jó irányban haladt, de tényszámokat csak az októberi ülésre tud behozni az operatív igazgató.

A befektetési tájékoztatóban – ami az ötödik napirendi pont volt – az is kiderült, hogy vannak olyan tételek, amik technikai okok miatt nem leköthetőek, ez a mobilis pénzállományt növeli ugyan, de kamatot nem tud a HTE realizálni ezekből. Szó volt korábban az ingatlanvásárlásról is – esetleg kiváltva a jelenlegi irodát -, de ehhez most az emelkedő ingatlanárak nem adnak jó lehetőséget. Mivel a következő években stabilnak látszanak a HTE bevételei, ugyanakkor több projekt is előfinanszírozást igényel, így a befektetések ingatlanvásárlási értékmegőrzésével érdemes még várni, amíg az ingatlanpiac stabilizálódik, esetleg bekövetkezik egy áresés is. A megtakarított pénzeszközök jelenleg is biztonságban vannak, bár a kamatszint elég alacsony.

Ami a HTE szokott havi pénzügyi státuszbeszámolóját illeti, az operatív igazgató szerint több, a közeljövőben megvalósuló rendezvény várható mérlege is pozitív hangulatot hoz a HTE számára. Sikerült fenntartani a Fekete László-díjat is, amit fontosnak tart a HTE, és az Infocommunications Journal hosszútávú fenntartása – ami még inkább költséget jelent a mérlegét tekintve – szintén fontos tényező az egyesület számára. Fel kell ugyanakkor készülni az EDIH és DIMOP pályázatok munkáinak az erőforrás-finanszírozására.

A hetedik napirendi pontban Varga Pál, az Infocommunications Journal főszerkesztője számolt be a 2025-ben eddig történtekről. A folyóirat első és második száma már rendben megjelent és elkészült egy Special Issue 1. kiadvány is (Special Issue on AI Transformation). A Special Issue 2. már tördelés alatt van, hamarosan az is megjelenik, de készül a Special Issue 3. is, itt a camera ready kéziratok beérkezésére vár a szerkesztőség.

A beérkezett cikkek száma 2025-ben eddig már 150 volt, most az elutasítási arány magasabb, mint tavaly, ettől nő a színvonala a folyóiratnak. Az elfogadott cikkek aránya tavaly 15 % volt, idén eddig 8 %. A folyóirat impact factora nőtt, ez 2024-ben 1,3 lett, míg 2022-ben 0,9, 2023-ban pedig 1,1 volt. A hivatkozási index is nőtt, ez 2024-ben 2,7 volt, most pedig 2,8. Vannak ugyan mérőszámok, amik átmenetileg estek, de ezek részben az eltérő számítási módszer bevezetése miatt történtek részben pedig azért, mert az előző időszakban volt néhány nívós szerzőktől érkezett cikk, ami emelte a mérőszámokat, most pedig ezek hiánya okozza az alacsonyabb értéket. Összességében tehát ha lassan is, de erősödik az Infocommunications Journal minősége a külső mérőszámok alapján is.

Varga Pál javaslatokat is megfogalmazott a jövőre nézve a folyóirat szakmai színvonalának az emelése és a gazdasági önfenntartás irányában. A bírálókapacitás változatlanul szűkös, célszerű lenne valamiféle díjazásban részesíteni a legaktívabb bírálókat. Felkéréseket kell küldeni magasan jegyzett szerzők felé, amivel tovább lehet emelni a színvonalat. Célszerű lesz a két honlap – a beadási és a megjelenési honlap) egyesítése is. Jelenleg azoktól a szerzőktől, akik 8 oldalnál hosszabb cikket küldenek be, a nyolc oldal felettiekért 105 Euro-t kérünk. Ennek a fizetését meg kellene könnyíteni, hogy ez ne okozzon adminisztratív gondot, korlátot.

Az Elnökség megvitatta az előterjesztést és a javaslatokat és összességében elfogadta a beterjesztést.

Szintén Varga Pál volt az előterjesztője a nyolcadik napirendi pontnak, ami az ICT Global konferencia szervezését, ezen belül pedig a HTE szerepvállalását mutatta be. A konferenciára Future IT – 2025 címmel november 17-19. között kerül megrendezésre és ezen a HTE is szervez egy önálló blokkot. A konferencián többségében nagyvállalati előadók tartanak előadást, a szponzori díjak fedezik az előadók ingyenes részvételét. Az még nem látható, hogy a konferencia egyenlege mennyire lesz pozitív, a HTE elsősorban a tapasztalatait szeretné gazdagítani a konferenciához történt csatlakozással.

A kilencedik napirendi pontban Maradi István adott rövid tájékoztatást a Fekete László-díj helyzetéről, amit úgy tűnik, idén is sikeresen le lehet bonyolítani. A támogatói kör ugyan némileg változott – van, aki kiszállt és jött új támogató is – de idén 11 támogatója van a díjnak, ez teremti meg az alapot a díjazáshoz. A díj átadására idén is a HTE Infokom 2025 konferencia keretében kerül sor. Maradi István azt is elmondta, hogy ahogy múlnak az évek, egyre kevesebb személy számára mond valamit Fekete László neve, ezért a díj innovációs jellegét érdemes a jövőben kidomborítani amellett, hogy a HTE és a támogatók tovább ápolják a névadó személyét.

A tizedik napirendi pont a honlap megújításáról szólt, ehhez írásos beszámoló érkezett, az Elnökség már az októberi Elnökségi ülésen láthatja az első – még nem éles – demót. A projekt ütemesen halad, várhatóan már 2026 januárjában elindulhat az új honlap, ami már a kétszintű tagsági szervezetet fogja támogatni, tehát a HTE tagjai több információhoz fognak hozzáférni, mint a tagsággal nem rendelkezők.

Végezetül az Egyebek napirendi pontban a Postamúzeum helyzetéről kapott az Elnökség egy rövid áttekintő képet. A HTE-nek együttműködési megállapodása van a múzeummal, aminek a megújításához összegyűlt a szükséges összeg. A Magyar Rádió 100 éves fennállásának a megünneplésére már készül a HTE, itt Balla Éva a fő szervező. Mivel a HTE fontosnak tartja a múlt eredményeinek az ápolását is, így szerződő partnerként vesz részt a Postamúzeummal történő közös eseményekben.