Egy talán kevéssé ismert feltaláló életéről és találmányairól emlékezünk meg a születésének 120. évfordulóján. A Hellschreiber, a Klischograph és más találmányok megalkotóját kissé méltatlanul felejtettük el, miközben legfontosabb találmányát itthon is gyártottuk és egy szűk gyűjtői kör ma is működteti a második világháborúban széles körben használt berendezését. Ismerkedjünk meg hát a német mérnök-feltaláló, Rudolf Hell tevékenységével, aki 2001-ben még a 100. születésnapján is a saját lábán ment el a tiszteletére rendezett kis ünnepségre.

Ismét egy kevéssé ismert feltalálóról emlékezünk meg, akinek a neve mára eléggé feledésbe merült, de a róla elnevezett Creed-féle géptávíró évtizedeken keresztül a gyors írásos kommunikáció legfőbb berendezése volt. A géptávíró kifejlesztésével már előtte többen foglalkoztak, de ő volt az a szakember aki nem csak egy-egy működő példány bemutatására volt képes, hanem nagy sorozatban gyártott és üzembe helyezett, állandóan továbbfejlesztett berendezéseivel megalapozta a géptávíró sikerét. A megemlékezésben most – mivel életrajzáról csak kevés információ érhető el – elsősorban ezt a tevékenységét mutatjuk be, s egy másik találmányáról is szót ejtünk, ami csak a halála után évtizedekkel vívott ki sikert a gyakorlatban.

A 19. század második fele bőven adott feltalálókat a világnak, hiszen az elektronikus távközlés ekkor kezdte meg a fejlődését és hozta egyre-másra az újdonságokat. Most ismét egy olyan feltalálóra emlékezünk, aki kifogyhatatlan volt az ötletekben, mindenben észrevette, hol lehet rajta még javítani – és ezt rögtön meg is próbálta kivitelezni, többnyire sikerrel. Nevét talán kevéssé ismerjük, mint ahogy megérdemelné, így most ismerkedjünk meg néhány találmányával és annak kacifántos életútjával a 170. születésnapja alkalmából.

A kerek születésnapokról megemlékező sorozatban eddig mindig olyan személyek szerepeltek, akiknek a nevéhez a hírközlésben egy jelesebb találmány vagy egy teljesen új megoldás fűződik. Most viszont egy olyan, 175 évvel ezelőtt született emberről emlékezünk meg, aki 30 éves korában egy konyhában elindított egy vállalkozást és 57 évesen egy 1 millió svéd koronát érő részvénytársaságot hagyott maga mögött, hogy onnantól a farmgazdálkodásban lelje örömét. Sok mindent megtervezett, újraalkotott, újított, kitalált – de mégis az volt a legnagyobb érdeme, hogy létrehozott egy világcéget. A most 175 éve született Lars Magnus Ericssonra emlékezünk.

Paul Baran neve talán kevéssé cseng ismerősen, mint mondjuk Vinton Cerf vagy Robert Kahn neve, akiket az intenet atyjaként ismerünk. Pedig Baran szerepe kiemelten fontos volt az internet létrejöttében, s ha azt mondjuk, hogy Vint Cerf és Robert Kahn ott voltak az internet bölcsőjénél, akkor Paul Baran még a magzati periódusban egyengette ennek a fantasztikus hálózatnak a megszületését. Baran idősebb is volt náluk, sajnos már nincs is közöttünk, de most a 95. születésnapja alkalmából kicsit felelevenítjük termékeny életét.