1973. január 15-én készült el az első mikroprocesszoros személyi számítógép, a Micral N prototípus példánya. Talán meglepő, de ez a gép nem amerikai, hanem francia volt. A gépet 8500 francia frankért (kb. 1750 $) árusították, de mint személyi számítógép, nagy üzleti sikert nem ért el. Most a prototípus elkészültének az évfordulóját ünnepelve a következőkben megismerhetjük a Micral létrejöttének a történetét.

Először is lényeges tisztázni, hogy a világ első személyi számítógépe már korábban megjelent, azonban ebben még nem mikroprocesszoros vezérlő volt, hanem diszkrét TTL elemekből épített processzor. A Kenbak-1 névre keresztelt gépet John V. Blankenbaker alkotta meg 1970-ben és 1971-ben hozta forgalomba. Ebből a gépből a Kenbak Corporation 50 példányt készített és 40 darabot sikerült értékesíteni 750 $-os áron.

Blankenbaker próbálkozásával szemben a Micral kifejlesztésének eredetileg nem is az volt a célja, hogy kereskedelmileg értékesíthető személyi számítógép legyen. A francia mezőgazdasági kutatóintézet, az Institut National de la Recherche Agronomique (INRA) foglalkozott a gabonák evapotraszpirációjával, azaz a növény és a talaj passzív párolgásának (evaporáció) és a növények aktív párolgásának (transzpiráció) az együttes hatásával. Ennek a vizsgálatához érzékelőkre és számítógépes feldolgozásra volt szükségük, de az akkor hozzáférhető gépre, a DEC PDP-8-as miniszámítógépére nem volt elég pénzük. A kutatást vezető Alain Perrier ekkor más megoldást próbált keresni a feladathoz.

Ez idő tájt a légi navigációs rendszereket fejlesztő Intertechnique egyik fiatal mérnöke, François Gernelle felfigyelt egy – akkortájt még kevéssé ismert nevű – kaliforniai cég, az Intel fejlesztési irányzatára, a mikroprocesszor megalkotására. Az Intel 1971-ben jelent meg a piacon az Intel 4004-es 4 bites, majd 1972-ben az Intel 8008-as 8 bites mikroprocesszorral. Gernelle felismerte, hogy ezek alkalmazása komolyan előrelendíthetné a légi navigációs eszközök fejlődését, de felettesei nem támogatták a gondolatát. Így aztán 1972-ben André Truong Trong Thi-vel, egy vietnami születésű francia kollégájával kiléptek az Intertechnique kötelékéből és megalakították a Réalisations d'Etude Électroniques (R2E vagy REE) céget, hogy olyan piacot keressenek, ahová kifejleszthetők mikroprocesszor vezérelt rendszerek. Így találkoztak Alain Perrier problémájával 1972 nyarán és elvállalták a kutatáshoz szükséges vezérlő rendszer kifejlesztését. A teljes rendszernek – beleértve a vezérlő rendszer mellett az I/O eszközök kezelését, a teljes szoftver rendszert is – 1973. január 15-én 15 órára kellett készen lennie a szerződés szerint.

A fejlesztést Gernelle fogta össze, aki gyors ütemben további három mérnököt szerződtetett. A munkát napi 18 órában folyatták Párizs délnyugati külvárosi részében, Chatenay-Malabry egyik pincéjében. A teljes gép rendszerfejlesztését Gernelle végezte, M. Benchetrit a szoftver rendszert dolgozta ki, Alain Lacombe, mint elektrotechnikus a memóriarendszert, az I/O nagysebességű csatornát, a tápegységet és a front panelt fejlesztette, míg Jean-Claude Beckmann tervezte az I/O kártyát és a perifériavezérlőket, valamint a mechanikai részeken dolgozott.

A Micral az Intel 8008 mikroprocesszorát használta 500 kHz-es órajellel, mely így 50 ezer utasítás/másodperc sebességgel működött. Memóriaként MOS elemekkel valósították meg a 16 kbyte-os tárat. A Micral már hátlap buszt alkalmazott, a Pluribus 74 csatlakozós kártyákat fogadott, alapkiépítésben 14 kártya kezelésére volt képes, de két busszal 24 kártyáig volt bővíthető. Elkészült hozzá a párhuzamos és a soros I/O kártya, s floppy diszk, merevlemez és mágneskazetta egység kezelésére is készültek illesztőkártyák. A szoftvert az Intertechnique Multi-8 miniszámítógépén írták és fordították le egy cross-assemblerrel az Intel 8008 gépi kódjára. Ezt egy lyukkártya fogadására alkalmas Teletype-on vitték be a Micral memóriájába.

 

Ahogy a Micral elkészült az INRA számára, azonnal elindították a kereskedelmi változat értékesítését, mely Micral N néven került forgalomba és 1750 $-os áron árulták, mint személyi számítógépet.

A Micralt ez után is folyamatosan továbbfejlesztették, később áttértek az Intel 8080, majd az Intel 8088 mikroprocesszorra, és megjelent a Micral G, majd a Micral S és Z80-as alapon a Micral CZ is. További alkalmazásokhoz kifejlesztették a Micral M multiprocesszoros változatot. Az elkészült rendszerek nagy része azonban nem személyi számítógépként, hanem folyamatirányítási rendszerként került használatba, illetve Micral gépekkel dolgoztak a francia díjkapuk is a fizetős sztrádaszakaszokon. Erre az alkalmazásra olyan jól bevált a rendszer, hogy egészen 1992-ig ezt használták. Az R2E céget 1978-ban a Honeywell-Bull vette meg, majd 1983-tól Bull Micral néven még készültek újabb változatok.

Az ipari alkalmazásokban – amire eredetileg is készült – a Micral sikeres volt, ugyanakkor a Micral N, mint személyi számítógép, nem tudott áttörést elérni. Ez az oka annak, hogy az első sikeres személyi számítógépként az Altair 8800-at tekintik, mely 1975 januárjában került a piacra, ennek 40 éves évfordulójáról a HTE is megemlékezett.

dr. Bartolits István