A M. Kir. Posta és Távíró Legújabb műszaki berendezései 1908. kiadványban, a „Drótnélküli telegraphia Magyarországon” című fejezetben arról írt a szerző, hogy öt évvel Marconi sikeres kísérletei után a Magyar Királyi Posta szakemberei 1906. szeptember 1-én, az Adrián sikeres szikratávíró kísérleteket hajtottak végre. A Híradástechnika 2006. évi Különszámában Dr. Horváth László, a PTTT igazgatója számolt be a 100. évfordulóról, annak megünnepléséről.

A M. Kir. Posta és Távíró Legújabb műszaki berendezései 1908. kiadványban, a  „Drótnélküli telegraphia Magyarországon” című fejezetben arról írt a szerző, hogy öt évvel Marconi sikeres kísérletei után a Magyar Királyi Posta szakemberei 1906. szeptember 1-én, az Adrián sikeres szikratávíró kísérleteket hajtottak végre. A Híradástechnika 2006. évi Különszámában Dr. Horváth László, a PTTT igazgatója számolt be a 100. évfordulóról, annak megünnepléséről:
„Több sem kellett a dokumentum megtalálása után! Megkerestem rádióamatőr társaimat; szikratávírót építettünk, ha nem is kohéreres, de detektoros vevővel. Elmondtam a hírt Antenna Hungáriás barátomnak – a szintén volt Puskás-diák – Tormási György doktornak. Stábot szerveztünk, hajót béreltünk (pontosabban úszójárművet: kompot), akadt egy filmrendező, operatőr is... és „megismételtük” az eredeti helyszínen, nem eredeti eszközökkel a 100 évvel ezelőtti kísérleteket. Az expedícióról szól dr. Pomozi András igazgatóhelyettes úrral közösen írt „A hazai rádiózás születésének 100. évfordulója” című cikkünk. Balás Dénes kultúrtörténész iskolatársunk is tollat ragadott, majd többszáz órai internet- és könyvtárböngészés után megírta „Az 1906-os adriai szikratávíró kísérlet eszközei” című cikkét. Két írás persze kevés lett volna egy konferenciához, illetve egy Híradástechnika-különszámhoz, ezért a szakma két kiválóságát felkérve tudományosan is bevezetve lett a drótnélküli telegráfia témaköre, név szerint dr. Zombori László: „A rádióhullámok felfedezése” és dr. Pap László: „A magyar rádiózás 100 éve” című anyagával. A folytatásról Dósa György és dr. Tormási György: „A hazai rádiózás gyermekkora” című cikke szól. A zárszót pedig dr. Kántor Csaba, a PKI igazgatóhelyettese vállalta magára „Mi lett a gyerekből?” címmel. A konferenciát az 1906. szeptember 1. „A magyar rádiótávközlés születésének” 100 éves évfordulójának alkalmából szervezte a HTE.”

A Vételtechnikai Szakosztály, a Kábeltelevíziós Szakosztály és a Médiaklub 2019. szeptember 25-re előadást szervezett: Balás B. Dénes kultúrtörténész: Szikratávírók Magyarországon címmel.
„Az elektromos szikrák, valamint kiterjedt hatásuk vizsgálatára a XIX. század végén sor került, a XX. század első éveiben már készítettek és használtak (kezdetleges) szikratávírókat. Elsősorban a tengeri és ipari nagyhatalmak, Anglia, Olaszország, Németország, Oroszország jártak élén a fejlesztésnek.
1903-ban három magyar postamérnök Follért Károly, Kolossváry Endre és Hollós József megbízást kapott a Berlini rádióértekezleten való részvételre, és ott a Magyar Királyi Posta részére vásároltak egy Slaby rendszerű szikraadót, kohéreres vevőkészülékkel. Ezzel a német berendezéssel Hollós József és Tolnai Henrik kezdték meg a kísérleteket 1903 őszén Csepel és Újpest között. Az 1892-ben alapított Posta Kísérleti Állomás 1903-tól közreműködött a szikratávírók fejlesztésében, de nyilvánvalóan Hollós József főmérnök a saját távírdai műhelyében sok mindent legyártatott. Így került sor két komplett magyar fejlesztésű szikratávíró berendezés elkészítésére 1906-ra. Mivel a posta szárazföldi vezetékes távíró hálózata kiépített és begyakorlott volt, Hollós József következő kísérlete a tenger feletti vezeték nélküli „távírózás” megteremtésére irányult. 1906 nyarán a budapesti személyzet a fiumei postaszemélyzettel közösen telepítette a két szikratávírót, az egyiket parti állomásként a fiumei vegyészeti gyár területén egy barakkba, a másikat az Előre nevű postahajó kabinjába. Az Előre hajó végig hajózott az Isztriai félsziget mentén, végig kapcsolatban maradva a fiumei állomással. A fő kísérletre 1906. szeptember 1-én került sor, az Előre Anconáig hajózott és a szikratávíró összeköttetés Fiumével onnan is sikerült. 
Ettől a naptól számítjuk a magyar rádiótávközlés megindulását. Magyar személyzet, magyar gyártású és magyar fejlesztésű készülékekkel, üzembiztos vezetéknélküli távírókapcsolatot létesített az Adriai tengeren keresztül. Ez a kísérlet jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 1914-ben Tolnai Henrik és csapata gyakorlottan átvehette üzemeltetésre Csepelen a Telefunken szikratávírót.”

2019. november 7-én Balla Éva az Antenna Hungária Zrt. (Hálózatos Szolgáltatások Fejlesztési Osztálya) műsorszóró szakértője tart előadást: – A hírközlés „oldtimer”-e: a rádióműsorszórás –  címmel. A „Szikratávírók Magyarországon” előadás folytatásaként a magyarországi rádióműsorszórás indulásának és fejlődésének rövid történeti áttekintésére kerül sor, fókuszban a középhullámmal. A rádióműsor-sugárzás kezdetének 94. évfordulójához közeledve az 1925. december 1-jei hivatalos indulásától a középhullámú hálózatok kiépítésén át szó esik az adórekonstrukciókról, a mai helyzetről és a jövőbeli lehetőségekről, valamint hosszú-, közép- és rövidhullámú sugárzásunk híréről a nagyvilágban.

Tormási György