Vissza

A 2024. január 11-én tartott Elnökségi ülés témái

A 2024-es év nyitó Elnökségi ülésére január 11-én került sor és tizenkét napirendi pont sorakozott a meghívóban. Az első napirendi pontban az Infokommunikációs Szakértő Bizottság elnöke számolt be a 2023-ban végzett munkáról és a 2024-es tervekről. A második napirendi pontban a HTE 2024-es minikonferenciáinak a témáit tervezte meg az Elnökség. A harmadik napirendi pontban a HTE 2024-es Elnökségi ülésrendjét fogadta el a testület. A negyedik napirendi pontban az operatív igazgató a HTE befektetéséiről és pénzügyi státuszáról adott nyitóképet. A következő két napirendi pontban ugyancsak ő számolt be a 2023. évi mérleg előzetes adatairól, illetve a 2024-es költségvetésről. A hetedik napirendi pontban a tagságfejlesztésért felelős elnökségi tag a kétszintű tagság koncepcióját mutatta be. A nyolcadik pontban a Gazdasági Bizottság elnöke a nemzetközi pályázati lehetőségeket ismertette. A kilencedik napirendi pontban a kormányzati egyeztetések és a szakmai fórumok voltak az előterjesztés témái. A tizedik pontban a szakmai szervezetek és az Elnökség együttműködését vitatta meg az Elnökség. A tizenegyedik pontban a szakmai közösségekért felelős elnökségi tag a 2024-es HTE szakmai közösségi pályázat kiírását mutatta be. Végezetül az Egyebek napirendi pontban a HTE 75 éves évfordulójával kapcsolatos programot véglegesítette az ülés.


Az első napirendi pontban Frischmann Gábor, az ISZB elnöke számolt be a bizottság 2023-ban végzett munkájáról. Megindult az a proaktív munka, amit még 2022-ben egyeztettek az Elnökséggel, ennek keretében már 5 dokumentumot készítettek az EU távközlésszabályozási és hálózatbiztonsági kérdéseinek a témájában, melyek a HTE honlapján meg is jelentek. Véleményezendő dokumentumot is kaptak a kormányzattól az üzleti működést támogató kérdésekben, ezt határidőre véleményezték. Született egy elvi megállapodás is a Miniszterelnöki Kabinetirodával az EU-s szabályozáshoz kapcsolódó hazai tervezetek véleményezése tárgyában, a gigabites infrastruktúra rendelethez már küldtek javaslatokat is. Ugyancsak véleményezték a Digitális évtized 2030 EU dokumentumot, bár az erre kapott határidő igen rövid volt.

Ami a 2024-es terveket illeti, folytatják a beérkezett dokumentumok véleményezését, hiszen ez az alapfeladata az ISZB-nek. Továbbra is készítenek a HTE honlap számára híranyagokat az EU-ben folyó szabályozási lépésekről, ez egyben segíti a további szakmai felkészülésüket is. Érdemes továbbra is erősebb kapcsolatot kialakítani a kormányzattal, hogy a független véleményezéssel segíteni tudja a HTE az ágazat fejlődését.

A beszámoló vitájában sok további javaslat hangzott el mind Frischmann Gábor, mind pedig az Elnökség részéről arra vonatkozóan, hogyan lehetne az ISZB eredményeit jobban teríteni és miként lehetne emelni ennek a munkának a presztizsét. Meg kell tartani az ISZB függetlenségét, mert nem lobbiszervezet vagyunk, de ugyanakkor érdemes nyitni a kollektív tagjain felé, számunkra értékes információkat tudunk összefoglalóan eljuttatni. Felmerült, hogy a véleményezésekbe ad hoc módon be lehetne vonni szélesebb kört is – szakmai közösségeket, kollektív tagokat -, azonban a rendkívül szűk határidők erre végképp nem adnak lehetőséget. Itt 2-4 napos határidők a tipikusak, de ennél rövidebb kérések is előfordultak. Ez nagyon nehézzé teszi a terítést és utána az egységes vélemény kialakítását.

Az Elnökség egyhangúan elfogadta a beszámolót és az éves tervet, egyben támogatta a dokumentumok szélesebb körben való véleményezését a lehetőségek függvényében.

A második napirendi pontban a HTE főtitkára, Kolláth Gábor és Kiss Tamás foglalta össze a 2024-re felvetődött minikonferencia témajavaslatokat. Az eredeti előterjesztésben 4 téma volt megjelölve, de nem mindegyiknek látszik a realitása 2024-re. Ezért az Elnökség – átgondolva a további témákat – újabb témákra tett javaslatokat, amiket persze még át kell gondolni. Összességében az körvonalazódott, hogy témák vannak jócskán, azonban meg kell vizsgálni ezek támogatottságát. A kiberszabályozás, a mesterséges intelligencia egy-egy aspektusa, a drónok világa, az Open RAN kibontakozása, az intelligens közlekedés, a gigabites infrastruktúra, a blokklánctechnológia, a kvantumkommunikáció hajnala csupa olyan téma, amire felépíthető egy fél napos minikonferencia, de emögé humán és pénzügyi erőforrásokat is kell rendelni. Ezek fényében lehet döntést hozni az egyes témákról.

A harmadik napirendi pont – mintegy pihentetésül az előző kettő kemény vitái után – a HTE 2024-es üléstervének az elfogadása volt. Szkenderovics Ildikó főtitkár-helyettes előzetesen megküldte a hozzászólások alapján már finomított üléstervet, így az Elnökség egyhangúan elfogadta azt, további kiegészítő javaslat nem volt.

A negyedik napirendi pontban Nagy Péter operatív igazgató a HTE befektetéseiről adott év eleji nyitóképet. Ez különösen fontos kérdés volt az elmúlt időszakban, mert az inflációs környezet hamar el tudja vinni az eddig képzett tartalékokat. A stratégia továbbra is az, hogy a legjobban kamatozó, de még biztonságos befektetéseket szabad csak használni, mert nem lehet a tartalékokkal magas kockázatot vállalni. Ezt viszonylag jól sikerült elérni 2023-ban, idén pedig várhatóan erősen csökken az inflációs nyomás. A beszámoló után az Ellenőrző Bizottság is helybenhagyta a döntéséket, amikben folyamatosan tanácsokat is adnak az Elnökségnek.

Az ötödik napirendi pontban szintén Nagy Péter volt az előterjesztő, ez a 2023-as beszámolóról és a 2023-as mérleg előzetes értékeiről szólt. Az operatív igazgató jó hírekkel tudott szolgálni, a decemberi előzetes képhez képest még 2 millió forinttal nőtt az eredmény. Február végéig még érkeznek a számlák, tehát még képlékeny a mérlegelőzetes. A beszámoló majd a végső eredmények alapján készül el, szerinte nincs ok az aggodalomra. Az Ellenőrző bizottság részéről Csizmadia Attila azért felhívta a figyelmet néhány olyan pontra, ami még akár ronthatja az eredményt, ezekre tehát figyelni kell.

Ezek után a hatodik napirendi pontban a 2024-es terv volt a fókuszban, itt szintén az operatív igazgató volt az előterjesztő. Elmondta, hogy a decemberi előzeteshez képest itt is változott a kép, beérkezett egy 10 millió forintos munka, ami mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalt emeli, természetesen a bevételi oldal emelkedése a nagyobb, ez tehát javítja a tervet. Néhány betervezett tétel még tartalmaz kockázatot, hiszen több tételre még nincs szerződés, a pályázati források pedig még bizonytalanok. Ezzel együtt is viszonylag konzervatív a tervezés, így várhatóan lehet majd tartani a tervezett pozitív eredményt.

A vitában Horváth Pál emlékeztetett rá, hogy az Infokommunikáció-történeti Személyi Adattár (ITSZA) költsége nem látszik a 2024-es tervben, ezt korrigálni kell. Figyelni kell a kollektív tagság tagdíjainak a változására is, itt is lehet csökkenés. Ugyanakkor jelezte, hogy pozitívum, hogy az egyes tételekhez már hozzá van rendelve elnökségi felelős, aki tudja jelezni, ha valami eltérés van a tervhez képest, így időben be lehet avatkozni.

Az Elnökség a terv sarokszámait az élénk vita után elfogadta és a tervtételekhez rendelt elnökségi felelősöket is tudomásul vette.

A hetedik napirendi pontban Soós István tagságfejlesztésért felelős elnökségi tag számolt be a HTE kétszintű tagsági modelljének a stratégiai koncepciójáról. Erre vonatkozóan egy három éves tervet fogalmazott meg, melyben valós képet kell kapni a HTE holdudvarának a képéről és a nagyságáról, el kell érni a tartós növekedést a taglétszámban és ki kell alakítani a HTE márkanevet, növelni a presztizsét. A stratégiai koncepció három pillérre épül. Az első pillér a szakmai közösségekkel való kooperáció a tagságfejlesztésben és a hibrid támogatási modell bevezetése (pályázat+normatív támogatás), a második pillér a kétszintű tagság kialakítása és a harmadik pillér az egyetemi kapcsolatok szélesítése a fiatalítás megteremtéséhez. Mindehhez a HTE-n belül is szükséges kialakítani az egységes adatbázist, mert jelenleg szeparált nyilvántartások vannak, ezekből nehéz tiszta képet kapni. Érdekeltté kell tenni a szakmai közösségeket (szakosztályok, munkahelyi és területi csoportok) a tagságfejlesztésben és egységes regisztrációs folyamatot kell kialakítani a szakmai rendezvényekre vonatkozóan, ezt a GDPR miatt amúgy is meg kell tenni, de akkor legyen ez egységes. Enélkül is látható az a tendencia, hogy a szakmai közösségek rendezvényein többszöröse a nem HTE tagok száma, mint a HTE tagoké. Ez egyrészt jó dolog, mart azt mutatja, hogy van érdeklődés a témák iránt, de a rendszeres érdeklődők legalább egy része növelhetné a tagságot is. Az egyetemi kapcsolatokat azért érdemes szélesíteni, mert ezen keresztül lehet a fiatalokat bevonzani, sok szakosztályban jelenleg egyáltalán nincs fiatal. Mindehhez fel kell térképezni, mivel lehet jól megszólítani a mostani egyetemi korosztályt, hogy valóban ráérezzenek a HTE tagság előnyeire.

Az Elnökség megvitatta a stratégiai koncepciót és egyetértését fejezte ki a kétszintű tagság kialakítására, a szakmai közösségek hibrid modell alapján történő finanszírozására vonatkozóan. Ugyancsak támogatja az egyéni tagság növelését és az egyetemi kapcsolatok szélesítését. Összességében elfogadta a stratégiai koncepciót, ami mögött már sok munka van Soós István és csapata részéről és ígéretesnek látszik a megvalósíthatósága is. Ehhez persze összefogásra van szükség a szakmai közösségekkel is.

A nyolcadik napirend a nemzetközi és hazai pályázati lehetőségekről szólt, előterjesztője Ferencz Roland, a Gazdasági Bizottság elnöke volt. Az első pontban a DIMOP pályázatok figyelésére hívta fel a figyelmet. Itt a projektek jól behatárolhatók, de kapcsolatokat kell kiépíteni hozzá, ahol fel tudjuk ajánlani a szakértelmünket, segítségünket. A nemzetközi pályázatokra áttérve elmondta, hogy ezekre nehezebb a rálátás, itt is szükségesek a kapcsolatok, azokon keresztül tud a HTE becsatlakozni. A hazai pályázati lehetőségek viszont kezdenek élénkülni, itt több lehetőséget is említett, ahol lehet szerepe a HTE-nek. Ezeket kell alaposan körüljárni.

A kilencedik napirendi pontban a kormányzati egyeztetések és a szakmai fórumokkal való kapcsolat volt a vita alapja. Ebben Frischmann Gábor és Bancsics Ferenc tartott rövid előterjesztést. Az IVSZ-szel való kapcsolattartásról számoltak be, ami fontos lépés lehet. Itt szükséges a HTE státuszának a megerősítése, el kell érni, hogy egy megkerülhetetlen szervezet szintjére jussunk el, ehhez jók a szakmai alapjaink. Bevonhatók a kollektív tagjaink is, valamint a szakmai szervezetek érdeklődő, hozzáértő tagjai is.

A tizedik napirendi pontban a szakmai közösségek és a HTE Elnökség együttműködése lett volna a téma, de Bányász Péter, a szakmai közösségekért felelős elnökségi tag jelezte, hogy a márciusi stratégiai ülésre hoz kiérlelt koncepciót. Mivel az idő is nagyon előrehaladt, így a főtitkár elfogadta ezt a megoldást, nem nyitott vitát a kérdés felett.

Bányász Péter volt az előterjesztő a tizenegyedik napirendi pontban is, ami a HTE szakmai közösségek pályázat kiírásáról szólt. Bányász elmondta, hogy a benyújtási határidő február 15. lesz. A Bíráló bizottság a benyújtott tervet fogja bírálni, amit viszont az Alapszabály amúgy is megkövetel, az nem bírálati szempont. Azt is jelezte, hogy a Bíráló bizottságban nem kíván részt venni, de már felkérte a potenciális tagokat, akik vállalják a feladatot.

Végezetül az Egyebek napirendi pontban Kolláth Gábor főtitkár a HTE 75 éves évfordulója kapcsán kérte fel Bartolits Istvánt a megalakulás napján, január 29-én kiadandó sajtóközlemény megírására. Bányász Péter elmondta, hogy az évforduló tiszteletére elkészítendő anyagok megírására alig néhány HTE tag jelentkezett, így más alapokra kell helyezni a jubileumi év megszervezését. Kolláth Gábor javaslatára ennek a részleteit egy külön időpontban egyezteti egy ad-hoc bizottság, melybe a főtitkáron és az operatív igazgatón kívül Jamrik Péter és Bartolits István fog részt venni.

Ezzel az Elnökség a kitűzött napirendi pontok végére ért, így az ülést Kolláth Gábor főtitkár berekesztette.

Legközelebbi események

Naplózástól az Avatarokig - Adat és M.I. 2024.04.25. 15:00 - 2024.04.25. 18:00
EIVOK-47 2024.05.02. 8:00 - 2024.05.02. 15:00