A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatika Történeti Fóruma a Nagy Számítástechnikai Műhelyek rendezvénysorozat keretében 2015. június 4-én az Óbudai Egyetemen, a HTE társrendezésében rendezte meg az 1891 és 2009 között működött Posta Kísérleti Intézet számítástechnikához kapcsolódó történetét bemutató rendezvényét "A PKI, a hazai távközlésfejlesztés bölcsője" címmel.

A fiatalok az olthatatlan információ- és ingerigényüket ma leginkább az internet nyújtotta szinte korlátlan világban tudják kiélni. Filmek, zene, ismeretterjesztés – mindez megtalálható számukra az interneten, részben a közösségi oldalak révén. A kommunikációs csatornák hangsúlyai is egyértelműen az online világ felé tolódnak el. De kétségbe esni nem érdemes: a mai fiatalok egyszerűen ugyanannyira kíváncsiak, és valószínűleg ugyanarra, mint a szüleik voltak – csak nekik már van internet-hozzáférésük. Az eNET a HTE-vel (a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesülettel) közösen 2015 áprilisában készített online kérdőíves kutatást az internetező fiatalok és idősebbek médiafogyasztási, illetve egyéb szokásairól.

Ez a könyv különleges visszaemlékezés, a munkaszolgálatokról szóló irodalomban nincs hasonló. Napló, amelyet Kozma László mérnök – aki később a magyar híradástechnika jelentős alakja lett – a munkaszolgálatról, a deportálásról és végül hazatéréséről vezetett, és amelyben szinte napról napra pontosan feljegyezte az 1944–45 közötti időszakban átélt eseményeket.

Ötven évvel ezelőtt, 1965. május 30-án helyezte üzembe a Bell System az első számítógép-vezérelt, azaz tároltprogram-vezérlésű telefonközpontot, a No. 1ESS-t. A New Yersey államban, Succasunna városában telepített rendszer a kapcsolástechnika új fejezetét nyitotta meg. Erre a dátumra emlékezünk a következőkben.

1865. május 17-én írta alá húsz európai ország képviselője azt a dokumentumot Párizsban, mely a Nemzetközi Távíró Egyezmény létrehozása mellett megalapította az ITU-t, ami akkor még az International Telegraph Union rövidítése volt. A 150 éves évforduló tiszteletére most ennek az előzményeit elevenítjük fel.

1960. május 16-án a Hughes Laboratóriumban sikerült először működő lézert létrehoznia Theodore Harold Maiman (1927-2007) amerikai fizikusnak. Ez a működő rubinlézer indította el azt a folyamatot, aminek következtében mára mindennapi életünk elengedhetetlen kelléke lett a különleges fényforrás. Az optikai távközlésben, CD és DVD lejátszókban, orvosi alkalmazásokban, precíziós mérésekben, nyomtatókban, fegyverekben és még nagyon sok helyen használt lézer megszületésének az 55. évfordulójáról emlékezünk meg a következőkben.