Magyarország AI-transzformációjának sikere azon múlik, hogy képesek vagyunk-e egyszerre gyorsan és felelősen cselekedni. Ez az AI Manifesto az „AI Hungary 2026 szimpózium” felsővezetői közössége által egyeztetett rövid, fókuszált állásfoglalás a közeljövő legfontosabb feladataival kapcsolatban.

A cél világos: Magyarország legyen olyan hely, ahol az AI nem kockázatként vagy távoli technológiaként jelenik meg, hanem a versenyképes gazdaság, a hatékony állam, a minőségi közszolgáltatások és a felkészült társadalom közös eszközeként. Ehhez gyors döntésekre, hozzáférhető infrastruktúrára, támogató szabályozásra, iparági fókuszra és széles körű tudásépítésre van szükség. Ezen fő irányokat tekinti át ez az AI Hungary Manifesto.

Röviden: a jelenlegi stratégia frissítése mellett egy olyan AI cselekvési terv kialakítására és megvalósítására van szükség, amely összehangolja az állam, az ipar, az egyetemek, a kutatóhelyek, a KKV-k és a társadalmi szereplők erőfeszítéseit. Ehhez ipari és akadémiai felsővezetőkből álló AI tanácsadó testület felállítását javasoljuk.

A hazai mesterséges intelligencia-transzformáció sikeréért

A mesterséges intelligencia nem egy újabb technológiai trend, hanem a következő évtized versenyképességének egyik alapja. Az AI - magyar rövidítéssel: MI - egyszerre alakítja át az innovációs eszközkészletet, a munkaerőpiacot, az oktatást, a közszolgáltatásokat és így hazánk nemzetközi pozícióját. Ha gyorsan, tudatosan és felelősen építjük be az AI-t működésbe, előnyre tehetünk szert; ha késlekedünk, elveszíthetjük a versenyt.

Az AI Hungary 2026 szimpóziumon részt vevő felsővezetők közös álláspontja szerint hazánknak összehangolt, mérhető és végrehajtható AI-transzformációs programra van szüksége. Magyarország jelenlegi mesterséges intelligencia stratégiája helyes irányokat vázol, de nem mindenütt veszi figyelembe a meglévő hazai ipari és akadémiai ökoszisztéma lehetőségeit, és nem fókuszál eléggé. A stratégia mellé egy megfelelő cselekvési terv is kell. Az országnak reális lehetősége van arra, hogy közép-európai AI-központtá váljon: erős műszaki hagyományokkal, fejlett ipari jelenléttel, aktív egyetemi-kutatói háttérrel és digitalizációra nyitott vállalkozói környezettel rendelkezik.

1. Versenyképesség és gyorsaság

A mesterséges intelligencia egy új iparág. Ennek a szereplői legfőbbképpen az informatika, az infokommunikációs technológiák, a távközlés, a mikroelektronika, az energetika, az adattudomány, a jogtudomány, a nyelvészet, a bankszektor, a robotika, az ipari gyártás területéről érkeznek és állítják alkotják ezt az új ökoszisztémát.

A gyors és megfelelő irányú előrehaladás különösen fontos. Magyarországnak nem elegendő követnie a globális trendeket, mert akkor máris lemarad. Végrehajtási tervet kell kialakítanunk, amely lehetővé teszi az iparági lehetőségek gyors azonosítását, kipróbálását és skálázását. Ennek érdekében javasoljuk egy AI-transzformációs keretrendszer létrehozását, világos célokkal, mérhető és teljesíthető eredményességi mutatókkal, és a tervhez kapcsolódó éves előrehaladási jelentéssel.

A siker érdekében őszintén azonosítani kell, hol tartunk most ezekben a mutatókban, és nem csak katalizálni, de mérni is kell az előrehaladást. A konkrétan fejlesztendő és mérendő területek közé tartozik a vállalati AI-adaptáció, a KKV-k eszköz- és tudáshozzáférés, az (állami) pilotok skálázási aránya, az oktatási és átképzési programok elérése, valamint az AI-hoz kapcsolódó hazai innovációs teljesítmény. Magyarországnak emellett tudatosan kell építenie nemzetközi AI-brandjét. Még nem késtünk le arról, hogy regionális AI-hubként jelenjünk meg, amely fejlesztési, tesztelési, ipari alkalmazási és szabályozási együttműködési környezetet kínál.

2. Ökoszisztéma és infrastruktúra

A sikeres AI-transzformáció alapfeltétele a hozzáférhető és biztonságos infrastruktúra. Olyan hazai és/vagy európai AI-alapinfrastruktúrához való hozzáférésre van szükség, amely a számítási kapacitásokon túl fejlesztői környezeteket, vállalati tesztelési lehetőségeket és kis, célzott modellek fejlesztéséhez szükséges támogatást is biztosít. Megoldandó feladat az AI-tokenekhez - mint új erőforráshoz - valamint a korszerű AI-szolgáltatásokhoz való hozzáférés szélesítése a KKV-k, oktatási intézmények, kutatóhelyek és közszféra számára. A közigazgatási, oktatási, egészségügyi és vállalati alkalmazások csak akkor lehetnek széles körben sikeresek, ha a modellek a magyar nyelvi és kulturális sajátosságokat magas minőségben kezelik.

Egyetértünk abban, hogy stratégiai jelentőségű a lokális, on-premise finomhangolt modellek üzemeltetése és fejlesztés-támogatása. Erre jó lehetőség az európai infrastruktúrán belül az „AI Factory Antenna”, a kis belépő költséggel is elérhető, szolgáltatástámogatást is nyújtó jülichi szuperszámítógép-központ. Az ehhez való kapcsolódás magyar részről karnyújtásnyira van, és ezen keresztül biztosítható a hazai vállalkozások támogatásának egy része is. Emellett Magyarországnak érdemes bekapcsolódnia federatív AI-architektúrák európai fejlesztésébe és üzemeltetésébe is, mert ezek egyszerre szolgálhatják az adatszuverenitást, az ipari együttműködést és a nemzetközi piaci lehetőségeket.

Az AI csak jó adatból tud jó eredményt produkálni; a helyes digitalizáció előfeltétele a rendezett, megbízható adat. Ezért az adatokhoz való hozzáférést - tesztelési célra, fejlesztési célra, benchmarkolásra - bővíteni kell, a szabályozási korlátokat pedig ésszerűsíteni. Ehhez megfelelő adatterek, megosztási keretek, szabályozási keretek, és az ezekhez tartozó alkalmazási ösztönzők kialakítása szükséges. Meg kell határozni azokat az adattereket, amelyekre építeni akarunk, és biztosítani kell az azokhoz való biztonságos hozzáférést az oktatás, a kutatás és a vállalatok számára – ez hazai szabályozási hatáskör

Rövid távon – gyorsan – megoldandó feladat a „shadow AI” jelenség kezelése. Sok szervezetben az AI-használat már jelen van, de gyakran szabályozatlan, nem auditálható és adatvédelmi szempontból kockázatos módon. Ezt nem tiltással, hanem biztonságos, legális és könnyen használható alternatívák biztosításával kell visszaszorítani.

3. Szabályozás és állami szerepvállalás

A szabályozásnak a hazai innovációt támogatnia és nem fékeznie kell, természetesen a szükséges gátak kialakítása mellett. Magyarországnak olyan AI-szabályozási környezetet kell kialakítania, amely megfelel az európai követelményeknek, de nem terheli a hazai szereplőket más EU-országokénál szigorúbb, versenyhátrányt okozó előírásokkal. Ide tartozik többek között az adatközpontok építését gátló energiaár-szabályozás felelős átgondolása is. Az EU AI Act, a GDPR és a NIS2 követelményeit egységes, gyakorlatorientált keretben kell értelmezni. A releváns, és lejáró kormányhatározatok (1369/2025. (X. 14.), 1403-1406/2025. (XI. 4.)) felülvizsgálata is szükséges lépés.

Javasolt a hazai AI Office támogató szerepének megerősítése, amely nem elsősorban büntető hatóságként, hanem útmutató, konzultációs és megfelelési támogató központként működik. Tartozzon a feladatai közé a jó gyakorlatok gyűjtése és megosztása, mintadokumentumok biztosítása, tesztkörnyezetek támogatása, valamint az iparági szereplők és szabályozók közötti párbeszéd elősegítése.

Konkrét ágazati fejlesztések megvalósítását is érdemes felgyorsítani. A teljesség igénye nélkül: az egészségügyben a NEAK és OMSZ adatok; a honvédelemben az AI kutatási együttműködések kutatóintézetekkel, NATO kutatási rendezvények Magyarországra hozatalával; az igazságügyben a jogszabálytár; pénzügyi és NAV területen az MI Munkacsoporttal együttműködve a határátlépő teherforgalom röntgen, online pénztárgép, és számos további adattömeg elemzése; vízügyben a Balaton adattér kezdeményezés, az Országos Vízügyi Főigazgatóság adattömegeinek feldolgozása. Mindezek jelenleg nagyon lassú, forráshiányos fejlesztések, ezek kezelésére országos összefogás lenne indokolt. Javasoljuk a különféle szervezetek szerepeinek felülvizsgálatát, itt is a teljesség igénye nélkül a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, Mesterséges Intelligencia Koalíció, Magyar Gaia-X Hub, Gábor Dénes Mesterséges Intelligencia Tudásközpont.

Az államnak katalizáló megrendelőként is meg kell jelennie az iparágban. A közigazgatási folyamatok korszerűsítése, az ügyfélkiszolgálás javítása, az egészségügyi és oktatási szolgáltatások támogatása, valamint az adatvezérelt döntéshozatal fejlesztése olyan területek, ahol az állami pilotok referenciaértékű hazai megoldásokat teremthetnek. Ezeket skálázási logikával kell indítani: minden projekt esetében előre meg kell határozni, milyen feltételek mellett válhat országos vagy ágazati megoldássá.

4. Innováció, ipar és KKV-transzformáció

Az AI gazdasági hatása akkor jelentkezik, ha az ipari és szolgáltatási folyamatokba hatékonyan épül be. A kiemelt ágazatok - például az autóipar, a távközlés, a gyógyszeripar, az egészségügy, a mezőgazdaság, a turizmus vagy a közigazgatás - saját AI roadmap-et igényelnek. Ezeknek nem általános technológiai listákat, hanem konkrét üzleti, működési és társadalmi értékteremtési célokat kell tartalmazniuk.

A KKV-k AI-transzformációja külön figyelmet igényel. Sok hazai vállalkozásnál egyszerre zajlik generációváltás, digitalizációs lemaradás behozása és piaci alkalmazkodás. Számukra nem absztrakt AI-stratégiákra, hanem könnyen elérhető eszközökre, előminősített megoldásokra, tanácsadási támogatásra, iparági mintákra és gyorsan átvehető jó gyakorlatokra van szükség.

Az egyetemeknek és kutatóhelyeknek aktív ökoszisztéma-építő szerepet kell betölteniük: vállalati együttműködéseket, demonstrációs környezeteket, tehetséggondozást és iparági tudástranszfert kell biztosítaniuk. Az AI-fejlesztésben emellett alapelvvé kell tenni a fenntarthatóságot: előnyben kell részesíteni az energiahatékony modelleket, a célzott alkalmazásokat és azokat a megoldásokat, amelyek a klíma-, energiahatékonysági és fenntarthatósági célokat támogatják.

5. Emberek és társadalom

A mesterséges intelligencia sikeres bevezetése végső soron emberi kérdés is. Az AI-használat alapkészséggé válik, ezért az oktatás minden szintjén meg kell jeleníteni: az általános digitális készségektől a felsőoktatási szakmai képzéseken át a vezetői és munkavállalói továbbképzésekig. Különösen fontos a tanárok képzése, mert a pedagógusoknak magabiztosan, kritikusan és felelősen kell tudniuk beépíteni az AI-t a tanulási folyamatokba. Itt azt a speciális helyzetet is figyelembe kell venni, hogy a diákok maguktól gyakran készség-szinten alkalmaznak olyan AI megoldásokat, amiket a tanároknak külön kell megtanítani.

A társadalmi elfogadottság megteremtéséhez világosan kell kommunikálni, hogy az AI nem öncélú automatizáció, hanem a teljesítmény, a szolgáltatások minőség-javításának eszköze. Az AI nyújtotta előnyök el kell jutniuk a kistérségekbe, a kisvállalkozásokhoz és a hátrányos helyzetű csoportokhoz is.

 

Budapest, 2026 május 15.

Az AI Hungary Szimpózium felsővezetői workshopjának résztvevői

• Benczúr András (M.I. kutatólaboratórium vezető, HUN-REN SZTAKI)
• Boráros András (Kutatás-fejlesztési igazgató, Ericsson Magyarország)
• Charaf Hassan (Rektor, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, BME)
• Dávid András (Ügyvezető, Relnet Technológia Kft.)
• Juhász Mihály (Ügyvezető, Servergarden Kft.)
• Kátai Roland (Head of AI, Safety and Motion, AUMOVIO)
• Kolláth Gábor (Főtitkár, Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, HTE)
• Nagy Péter (Műszaki vezérigazgató-helyettes, Magyar Telekom)
• Pikéthy Árpád (Ügyvezető, Country Manager, IBM Magyarország)
• Szabó Péter (Ügyvezető, Kontron Hungary Kft; Vice President of AI, Kontron Group)
• Szpisják Tibor (Ügyvezető, Hewlett Packard Enterprise Magyarország)
• Varga Pál (Tanszékvezető, BME Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszék)
• valamint felsővezetői résztvevő a 4iG részéről

 

Letölthető pdf