Vissza

„30 éves a GSM Magyarországon” konferencia

A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) szervezésében, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával és szakmai közreműködésével rendezték meg november 27-én a 30 éves a GSM Magyarországon című konferenciát az NMHH új épületkomplexumának rendezvénytermében. Az idehaza három évtizeddel ezelőtt, rekordsebességgel megteremtett digitális alapú GSM-mobiltelefonhálózat kialakításának körülményeire inspiráló szakmai előadásokkal emlékeztek vissza az ebben meghatározó szerepet játszó állami és nagyvállalati felsővezetők. A rendezvény moderátora Dr. Sallai Gyula, a HTE tiszteletbeli elnöke volt.

Dr. Koltay András, az NMHH elnöke megnyitó beszédében kiemelte: „1993-ban vezették be hazánkban a digitális alapú távközlést, azaz a GSM-technológiát. Ez óriási, európai léptékű ugrást jelentett Magyarország technológiai fejlődésében: talán a digitális jelenünkhöz vezető út legfontosabb állomásának is tekinthető.” Hangsúlyozta: „Magyarország jövője is a tét abban a kérdésben, hogy a technológiát hogyan tudjuk uralni, használni és milyen célra tesszük ezt, akár a gazdasági versenyképességre, akár a nemzeti autonómiára vagy kultúrára gondolunk.” „A mai emlékezésen mindenekelőtt szeretnénk megköszönni mindazok elhivatott munkáját, akik élen jártak a magyar távközlés megújulásában, a rendszerváltást követően egy olyan korban, amely számos nehézséggel terhelt volt Magyarország számára. A múlt értékeinek elismerése mellett, jövőbeni felelősségünk tudatában kívánok önöknek méltó múltidézést.” – köszönte meg az NMHH elnöke az akkori kulcsszereplők innovatív tevékenységét.

A hírközlés hazai és nemzetközi történetének az egyik legjobb ismerőjeként az NMHH főosztályvezetője, Dr. Bartolits István lépésről lépésre ismertette a technológia fejlődését a mobilkommunikáció kezdeteitől egészen a hazai GSM megszületéséig. Előadásának elején a mobil távközlés korai próbálkozásairól ejtett néhány szót, majd a cellás elv megjelenéséről és az ez alapján kiépített rendszerekről. Beszélt a korszerű mobilhálózatok megjelenéséről, felszólalása végén a hazai GSM megszületésének tényeit tárta elénk.

Dr. Schamschula György, egykori közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter így emlékezett vissza a harminc évvel ezelőtti eseményekre: „A 90-es évekre a hírközlés-megújítás egyetlen útjának a rádiótelefon mutatkozott. Analóg rendszer akkor már működött – ez volt a 60-as előhívószámú rendszer –, a fejlődés azonban azt igényelte, hogy egy modernebb, digitális GSM-szolgáltatást vezessünk be.” Az általa vezetett minisztérium ennek érdekében kiadta a versenyeztetési felhívást. Meghatározták a műszaki feltételeket és ehhez kapcsolódóan jogi és közgazdasági feladatokat írtak elő. A kétfordulós koncessziós pályázat győztesei a Westel 900 és a Pannon GSM lettek. A korábban remélt 24 millió dolláros bevétel helyett pedig összesen 96 millió dollár – ami akkoriban kb. 10 milliárd forintnak felelt meg ­– érkezett az államkasszába a koncesszióból.

A mobiltávközlés 30 évvel ezelőtti magyarországi elindításáról Bölcskei Imre, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium hírközlési területért felelős egykori helyettes államtitkára szólt előadásában. Elöljáróban arra hívta fel a figyelmet, hogy egy másik fontos évfordulót is ünneplünk, hiszen 50 éve indították az első hálózati mobilhívást Amerikában. Továbbá felelevenítette, hogy a modern hazai mobiltávközlés megteremtéséhez elengedhetetlen volt a szervezeti, szabályozási és pénzügyi háttér kialakítása. 1989. január 1-jén létrehozták a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot, 1991-ben pedig a Magyar Postából három állami vállalat lett, ami aztán részvénytársasággá alakult át. A továbbiakban megtörtént a távközléspolitika kidolgozása és elfogadása, amelyre épülve kiteljesedhetett a szabályozási rendszer: a postatörvény, a távközlési törvény, illetve a médiatörvény, valamint az ezekhez kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályok. Mindezzel az volt a cél, hogy a hazai távközlési ellátást felzárkóztassák az európai színvonalra és minden gazdasági társaságot – és lehetőleg minden állampolgárt – ellássanak korszerű távbeszélő szolgáltatással.

A GSM-szolgáltatás hazai elindításában tevékeny részt vállaló Dr. Drozdy Győző, a Pannon GSM, majd a Telenor felsővezetésének korábbi tagja előadásában úgy vélte, hogy az ország büszke lehet arra, hogy a korai kezdés miatt idehaza immár harminc éve használjuk a GSM-et. A fejlesztés a telefonhiányt gyorsan felszámolta, de ezen lényegesen túlnőtt a szerepe: ez lett az első nemzetközi szabványnak megfelelő szolgáltatás Magyarországon, egyben a GSM-szolgáltatás indította el itthon a versenyt nemcsak a távközlésben, hanem a teljes infrastrukturális iparág számára is. Mindezt hét hónap alatt, szinte a semmiből sikerült felépíteni, ami „világrekordnak” számít.

A Westel 900 GSM és a T-Mobile Magyarország korábbi karizmatikus vezérigazgatója, Sugár András a társaság indulásának egyes részleteit osztotta meg a hallgatósággal. Megtudtuk, hogy egy 150 soros üzleti tervvel indultak – összehasonlításként ma ez 6 változós és 1500 sort foglal el.  Rengeteget tanultak az amerikai anyavállalat vezetőitől és állandóan képezni kellett a vezetőiket ahhoz, hogy sikeres mobiltávközlési céget hozzanak létre Magyarországon. Mivel megfelelő számlázási rendszer nem állt rendelkezésükre, maguk fejlesztettek, amely azóta is kiválóan működik. Hamar rájöttek, hogy nem minden ügyfél teljesen egyforma, ezért szükséges volt szegmentálniuk a piacot és föl kellett építeniük az ügyféllojalitást. Rohamosan nőtt az előfizetők száma és a gyors megtérülés segített abban, hogy a Westelnél a megtermelt nyereség hetven százalékát mindig visszaforgatták a hálózatfejlesztésbe. A vállalati működésben felismerték és elsajátították az üzlet működését, hogyan kell manőverezniük a profit és a befektetés között. „Ezek az elemek, amelyek segítettek bennünket abban, hogy összeálljon az a csapat, amely azóta is jól működik. Piacvezetők vagyunk még mindig és remélem, azok is maradunk” –zárta előadását Sugár András.

Fodor István, az Ericsson Magyarország korábbi vezérigazgatója, elnöke felidézte, hogy az 1990-es évek elején bekövetkező társadalmi-gazdasági-technológiai változás hozta magával a digitalizáció és a mobilitás igényét, valamint az internet terjedését. Az internet és a mobilitás a két alappillére az információs társadalomnak. Már akkoriban azt vizionálták, hogy az internet világa jelentősen szélesedni fog és lényegesen nagyobb sebességet érhet el. A mobilitás időközben kiegészült a Bluetooth-szal és a Wifi-vel, amelyek így együtt egy új társadalmat formáltak. Talán kevesen tudják, de az Ericsson már 1911-ben saját gyárával volt jelen Magyarországon, ezért az 1990-es években már másodszor lépett színre hazánkban, amikor kutatás-fejlesztő részleget létesített Budapesten. A mai napig ez a legnagyobb K+F bázisuk, stratégiai együttműködésben többek között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel és az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel. Habár az Ericsson mindkét szolgáltatóval kapcsolatban állt, ez nem szimmetrikus: a Westellel léptek stratégiai partnerségbe ­– mondta el Fodor István.

A konferencia több felszólalója is felvetette, hogy érdemes lenne az előadásokon elhangzott és a most kényszerűen távol maradott fontos szereplők visszatekintésével kiegészített, e jeles korszakot meghatározó információkat kötetben rögzíteni az utókor számára.

A rendezvény, a hivatalos részt követően kötetlen, jó hangulatú beszélgetéssel zárult.

 

Tagdíjfizetés részletei

--------------------------------------------------

Tagnyilvántartás - belépés

--------------------------------------------------

Technikatörténeti évfordulók

--------------------------------------------------

Kiemelkedő támogatóink

  


 
Hírközlési Érdekegyeztető Tanács