A 2023. február 2-án megtartott elnökségi ülés 13 napirendi pontot tartalmazott. Az első napirendi pontban a HTE Infokom 2023-as konferencia szervezésének a megkezdéseként a Programbizottság vezetője foglalta össze azokat a tanulságokat, amiket érdemes figyelembe venni. A második napirendi pontban az Információbiztonsági szakosztály elnöke ismertette a májusi tudományos konferencia elképzeléseit. A harmadik napirendi pontban a HTE IoT minikonferencia előkészületeit ismertette a Szervezőbizottság elnöke. A következő napirendi pontban az ISZB elnökével tartott egyeztetést az Elnökség a bizottság munkájának az átalakításáról. Az ötödik napirendi pontban a tagságfejlesztésért felelős elnökségi tag ismertette a terveit. Ugyancsak ő mutatta be a hatodik napirendi pontban a kollektív tagokra vonatkozó terveket. A következő pontban már a HTE pénzügyeket is érintő tevékenységeinek a státuszát ismertette az operatív igazgató, majd a nyolcadik pontban a 2022-es év előzetes pénzügyi eredményeit mutatta be. A kilencedik napirendi pontban is az operatív igazgató ismertette a 2023-as költségvetés felülvizsgálatára vonatkozó lépéseit. A tizedik pont a termékportfolió kimutatás lett volna, de ezt a napirendi pontot elhalasztotta az Elnökség. Lényeges kérdést érintett a következő napirendi pont, ahol a Jelölő Bizottság elnöke számolt be a tisztújításban elért eddigi eredményekről. A tizenkettedik pontban az Alapszabály módosításának a kérdése került a középpontba, míg végül az Egyebek napirendi pontban a HTE szakmai közösségei számára kiírt pályázat bíráló bizottságát jelölte ki az Elnökség, valamint szóba került a HTE fennállásának a 2024-ben esedékes 75. évfordulója is.

Az első napirendi pontban Kolláth Gábor, a Programbizottság elnöke foglalta össze, hogy mit kell még jobban csinálni, mint az előző évi konferencia esetében. Ezek között szerepelt, hogy hamarabb kell a konferencia szervezését indítani, időben gondoskodni kell a helyszínről, rögzíteni kell a konferencia dátumát az előadók időben történő felkérése érdekében, szélesíteni kell a korábbi résztvevők véleményeinek a bevonását a témákkal kapcsolatban. Ebben a kérdésben már elkészült egy 52 témát tartalmazó kérdőív, ahol a címzettek a szerintük 12 leginkább érdekesnek tartott témát megjelölhetik. Időben össze kell állítani a 2023-as Programbizottságot, erősíteni kell a szakmai csapatot. Február végén már célszerű lenne az első PB ülést megtartani a beérkezett kérdőívek feldolgozására. Az Elnökség egyetértett a javaslatokkal.

A második napirendi pontban Magyar Sándor, az EIVOK elnöke ismertette a HTE-NMHH- EIVOK tervezett minikonferencia előkészítő munkáit. Ezt május 25-én 9 és 14.30 közötti időskálán tervezik, a helyszín az NKE Ludovika Campus díszterme. A témája a SOC, azaz a biztonsági műveleti központok működése lesz. A konferencia szervezése során cégeket szeretnének megnyerni a HTE jogi tagságának a növeléséhez. Ezután vázlatosan ismertette a megcélzott résztémákat.

Az Elnökség több hozzászólásban finomította a javaslatot és elhangzott az is, hogy aznap van a HTE Közgyűlése is du. 15 órától. Vizsgálandó az is, hogy a minikonferenciák témái, résztvevő cégei mennyiben vannak átfedésben a HTE Infokom konferenciával, nem lenne szerencsés, ha a saját konferenciánk részvételi arányát negatívan befolyásolnák az ilyen rendezvények.

Ez az utóbbi felvetés a következő napirendi pontra is kihatással voltt, ugyanis ebben a napirendben a HTE IoT minikonferencia megszervezése volt a középpontban. Kiss Tamás, a Szervezőbizottság vezetője ismertette a terveket. A szakmai részén még dolgoznak, a témakörök már összeálltak, a véglegesítés után lehet megkezdeni az előadók kiválasztását, felkérését. Fontos kérdés a szponzoráció is, legalább három szponzor lenne szükséges a biztonságos megszervezéshez. Az első lehetséges időpontnak a konferenciára a március 21-ét látják, de csak akkor, ha a feltételek már összeálltak.

A negyedik napirendi pontban az ISZB feladatkörének a kibővítése volt az ülés témája. Frischmann Gábor, az ISZB elnöke elmondta, hogy az ISZB tagjai vállalták a proaktív tevékenység irányában való elmozdulást, ami lényegében témafigyelési anyagok összeállítását jelentené, amik megjelennek majd a HTE honlapon. Itt izgalmas lehet az EU szabályozást érintő dokumentumainak az ismertetése, mert ezeket a piac csak esetlegesen ismeri, pedig erre szükség lenne. Már több téma is összegyűlt, amikben az ISZB tagjai ilyen jellegű anyagokat tudnak elkészíteni. Természetesen amennyiben érkezik véleményezendő jogszabály-tervezet, akkor ennek a véleményezését is ellátják, hiszen ez volt az ISZB eredeti vállalása. Ezzel a módosított feladatkörrel az ISZB a jelenlegi összetételében vállalja a következő kétéves ciklust.

Az Elnökség felkérte Frischmann Gábort a témafigyelések közül néhány minta kidolgozására, majd az ISZB elnök távozása után egyhangúan megszavazta az ISZB mandátumának a meghosszabbítását.

Az ötödik napirendi pontban a tagságfejlesztésér felelős elnökségi tag, Soós István tartott beszámolót. Elmondta, hogy a létszámnövekedés és az átlagéletkor csökkenése is pozitív irányba indult el, ez jó jel. Szükséges lenne az egységes regisztrációs folyamat kialakítása, a szakosztályvezetők is támogatják. A szolgáltatási szinteket is meg kell határozni a résztvevőkre (idegenek, HTE barátok, HTE tagok). Mindezekben IT rendszer elvárásokat, az IT munka megszervezését és menedzselését is meg kell szervezni.

A vitában elhangzott, hogy a HTE megjelenítésének a webfelületen mobilbarátnak kell lennie, mert a fiatalabb generáció számára ez az alap. Az Elnökség ezek után megfogalmazta a két szintű tagságra vonatkozó valamint a regisztrációs igénnyel kapcsolatos feladatok előre sorolását.

Ugyancsak Soós István tartott beszámolót a kollektív tagokkal kapcsolatos teendők témájában. Itt történtek sajnos kilépések, de ugyanakkor vannak bíztató kezdeményezések is. A debreceni területi IT csoport elindult és hozza a kollektív tagokat magával, ez egy új modell lehet. Itt a kollektív tagsági díj bizonyos részét a szakmai közösség kapja meg, ebből gazdálkodhat. A szakosztályok számára megismertették az u.n. „debreceni modellt”, ami segíthet a működésükben is és a kollektív tagok megnyerésében is. A kollektív tagokkal való beszélgetésekben a is kiderült, hogy lennének olyan igényeik, amiért akár fizetnének is, ilyen az eladói megközelítés, a direkt sales rendezvények és workshopok pl. az Infokom konferencián.

A HTE elnöke megjegyezte, hogy a nagyobb konferenciákon erre tartják fenn a 0. napot, kizárólag a konferencia szponzorai részére. Elhangzott azonban olyan vélemény is, hogy a HTE konferenciák éppen azzal voltak igazán szakmai rendezvények, hogy kizárták a sales tevékenységet. Ebbe a HTE-nek (is) beszállnia nem szerencsés, mert itt csak vesztes lehet a már bejáratott rendezvények mellett.

A hetedik napirendi pontban Nagy Péter operatív igazgató számolt be a HTE pénzügyi vonzattal is járó tevékenységeinek a státuszáról. Most 11 futó témáról adott képet az írásban megküldött anyagában. Ez – akárcsak az az elmúlt hónapban – most is hasznos áttekintés volt, Nagy Péter azt tervezi, hogy minden elnökségi ülés előtt megküldi a státuszjelentést, így jobban képbe kerülhetnek az Elnökség tagjai.

A nyolcadik napirendi pontban az előzetes pénzügyi helyzetet mutatta be Nagy Péter. A 2022-es évre vonatkozóan még nincs végleges adat, de jól halad a könyvelés ebben. A pályázatok költségelhatárolása és az eszközkönyvelések vannak még hátra, de bíztató a helyzet, nem lesz negatív mérlege a HTE-nek és a HTEnet-nek sem, utóbbinál egy szerény pozitív eredmény látszik. Igazából értékelhető számok áprilisra várhatóak.

Bemutatta a 2023-as költségvetés várható eredményét is, persze itt még sok a bizonytalanság, de a jelenlegi terv szerint közel 2 millió Ft-os pozitív eredmény várható.

A 2023-as költségvetéssel kapcsolatosan át is tért a kilencedik napirendi pontra, a korábbi költségvetés felülvizsgálatára. Ennek az eredménye a jelenlegi tervezet, de látni kell, hogy ehhez módosítani kellett a költségvetést, ez lett az eredménye a felülvizsgálatnak. Forrást kell allokálni az Infocommunications Journal 5 rovatvezetője számára, a 2 szintű tagság kezelésének az IT vonzatára, a megnövekedett működési költségekre. Ez csak a bevételek növelésével lehetséges, ezért fontosak az előző napirendi pontban átbeszélt tételek.

Mivel a tizedik napirendi pontot elhalasztotta az Elnökség, így a tizenegyedik pontban a Jelölő Bizottság elnöke, Magyar Gábor ismertette a helyzetet – értelemszerűen még személyi javaslatok nélkül, hiszen a munka még javában tart. A Jelölő Bizottság kidolgozta a menetrendjét, első körben a jelenlegi Elnökség munkájával kapcsolatos észrevételekkel foglalkoznak, mert ez mutatja meg, merre kell a személyi kérdésekben tovább haladni. Közben jó nevek vetődtek fel a tisztújítás egyes posztjaira, de a folytonosságot mindenképpen meg akarják tartani. Mivel az Elnökség tagjainak a nagy része az első ciklusát zárta, így erre megvan a lehetőség, de lesznek azért személycserék.

Vágujhelyi Ferenc HTE elnök feltette a kérdést, hogy milyen vélemények jelentek meg az Elnökség munkájával kapcsolatban. Magyar Gábor elmondta, hogy a szakmai közösségek vezetői alapvetően elégedettek a vezetés lendületével és az eredményességével is, de azért az Elnökség és a szakmai közösségek viszonya szinte mindenhol felmerült, mint jobban hangolható terület. Egy kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy valóban vannak arra utaló jelek, hogy az Alapszabály szerinti feladatkiosztás az Elnökség tagjai között kissé merev, mert 2011 óta változtak a feladatok és a megoldandó problémák. Célszerű tehát már most is rugalmasan kezelni az egyes pozíciókat, az Alapszabály merevségét pedig oldani kell, de szerinte ehhez időre van szükség. Ettől függetlenül már most is a tényleges feladatokat kell megoldani a pozíciók nevesítésén túllépve.

Ez szinte tökéletes átvezetés volt a tizenkettedik napirendi ponthoz, ami éppen az Alapszabály módosításáról kellett, hogy döntést hozzon. Abban egyetértett az Elnökség, hogy ebben az évben már nem szabad hozzányúlni az Alapszabályhoz, hiszen az tetemes időt emészt fel, ez a Közgyűlésig nem megoldható. Ugyanakkor már most felmerültek olyan gondolatok, hogy hol kell módosítani az Alapszabályt. A egyik ilyen terület éppen az Elnökség létszámának, a feladatkörének és a jelöltenkénti vállalásoknak az oldása, illesztése a jelenlegi világunkhoz. Érdemes a szakmai közösségekkel kapcsolatos feladatokat is módosítani, de erre még nem születtek konkrét javaslatok, ezt már a következő Elnökségnek kell megoldania. Ezen kívül a GDPR követelményei is kikényszerítik az Alapszabály módosítását, de az Ellenőrző Bizottság alapszabályi feladatai is átszabásra szorulnak. Ez összességében legalább egy féléves munkát jelent, reálisan tehát a 2024-es Közgyűlésre lehet az új javaslatot bevinni.

Mivel az Elnökség tagjain már a kifáradás jelei látszottak a tizenkét napirendi pont után, így az Egyebek pontban csak két rövid téma került elő. Az egyik a HTE szakmai közösségek pályázat kiértékelése volt, ahol Darabos Zoltán két önkéntest kért maga mellé a Bíráló Bizottságba. Erre Bartolits István és Soós István jelentkezett. A másik téma csak egy felvetés volt: a HTE 2024 januárjában lesz 75 éves, erre hamarosan el kell kezdeni készülni – ha erről valamilyen módon a HTE meg kíván emlékezni.

A főtitkár-helyettes az ismét maratoni, de eredményes elnökségi ülést ezzel berekesztette.