Első ülését tartotta június 8-án a májusi Közgyűlésen megválasztott Elnökség, a program összesen tizenkét napirendi pontot tartalmazott. Az első napirendi pont a Közgyűlés értékelése volt. A második napirendi pontban a HTE-EIVOK-NMHH SOC minikonferencia tapasztalatait ismertette az EIVOK elnöke. Ugyancsak egy beszámoló volt a harmadik napirendi pont témája, itt a HTE IoT minikonferenciáról hangzott el összefoglaló a Szervező Bizottság elnöke részéről. A negyedik napirendi pontban a HTE 75 éves évfordulójának az előkészítése kezdődött meg, ugyanis a HTE 2024 ünnepli a megalakulásának a háromnegyed százados évfordulóját. A következő napirendi pontban az állami kitüntetések előkészítéséről hangzott el ismertetés. A hatodik napirendi pont az idei Gábor Dénes-díjra felterjesztendő személy kiválasztásával foglalkozott. A jövőbeli rendezvényekről szólt a hetedik és nyolcadik napirendi pont, ahol az Intelligens közlekedés minikonferencia és a HTE Infokom 2023 konferencia került a középpontba. A kilencedik napirendi pontban az Infocommunications Journal főszerkesztője tartott beszámolót a folyóirat helyzetéről. A tizedik napirendi pontban a HTE pénzügyi helyzetét és lehetőségeit ismertette az operatív igazgató. A következő napirendi pontban a tagságfejlesztésért felelős elnökségi tag mutatta be az aktuális helyzetképet és a javaslatait, valamint javaslatot tett egy címzetes szenátori kinevezésre. A tizenkettedik pontban a HTE-NJSZT Infokommunikáció-történeti Személyi Adattár célját, működését és jelenlegi helyzetét ismertette a HTE Szerkesztő Bizottságának az elnöke. Végezetül az Egyebek napirendi pontban a négy koalíció (5G, blokklánc, drón, mesterséges intelligencia) együttes plenáris ülésének és a HTE képviselőinek a kiválasztása került napirendre.
Az első napirendi pontban Vágujhelyi Ferenc, a HTE elnöke tartott rövid összefoglalót a Közgyűlés eredményeiről. Elmondta, hogy a rendezvény rugalmasan és rendezetten zajlott, az előkészítés is és az elhangzott beszámolók is tartalmasak voltak. Ezek után elmondta, hogy az Egyesület lelkét kitapinthatóan több irány határozza meg. Kiemelte a szakmai közösségek gondozását, a konferenciák fontosságát, a tagsággal való találkozás szerepét. Az Elnökség munkájával kapcsolatosan fontosnak tartja, hogy mindenki tudja, mi a feladata és ehhez célszerű metrikát is bevezetni, hogy lássuk, mit sikerült jól megoldani és hol vannak esetleg elmaradások. Ez azért is lényeges, hogy az Elnökség tagjai saját magukkal is el tudjanak számolni, de ehhez fontos az egymás közötti kommunikáció és a nyílt segítségkérés. Végezetül rávilágított, hogy a külső kapcsolatokban még szervezettebbnek és proaktívabbnak kell lennie a HTE-nek. Ezzel mintegy iránymutatást is adott az Elnökségnek a következő három éves ciklusra.
A második napirendi pontban a május 25-i HTE-NMHH-EIVOK minikonferencia tapasztalatait foglalta össze Magyar Sándor, az EIVOK elnöke. A minikonferencia témája a Security Operation Center, azaz a SOC volt. Ismertette a sikeres rendezvény megszervezésének a hátterét és a legfontosabb tapasztalatokat. Számukra nagy segítséget jelentett, hogy az EIVOK az NKE-n alumni szervezetként van nyilvántartva, ami segített a helyszín megválasztásában és a szükséges termek rendelkezésre bocsátásában. Sikeres volt az online részvétel megszervezése és működése is, így nagyszámú résztvevő követhette az előadásokat. Legközelebb célszerű lehet a videofelvétel elkészítése is, erre most a rövid előkészületi idő miatt nem volt mód. A részvevőket vonzotta a jól kiválasztott szakmai téma, de persze szükséges volt a rendezvény széleskörű meghirdetése is, amire a célzott meghívókon kívül a közösségi portálokat is használták. Eredményes volt a szponzorok és a kiállítók bevonása is és lényegesnek tartotta a minikonferencia szüneteiben a networking lehetőségének a támogatását is. Az EIVOK tervei között már szerepel a következő minikonferencia megszervezése is, ami a kiberfenyegetettség elemzését tűzi ki témájául.
A harmadik napirendi pontban a június 6-án megtartott HTE IoT minikonferenciáról számolt be Kiss Tamás, a rendezvény főszervezője. A rendezvényre 226-an regisztráltak, 129 fő személyes részvételre és 97-en online meghallgatásra. Köszönetet mondott a rendezvény szponzorainak (NOKIA, 4iG, NMHH, Silicon Lab), mert ezzel lehetett biztosítani a díjmentes részvételt a résztvevőknek. A díjmentességnek persze az is az ára, hogy nem mindenki jön el, aki regisztrál, ez kb. kétharmados részvételt jelent a regisztrációhoz képest. A NOKIA Sky Park nagyon jó helyszínnek bizonyult, az előadók felkészültek voltak, így összességében színvonalas minikonferenciát mondhat magáénak a HTE. A videofelvétel is elkészült, ez egy blokkban lesz eleinte visszanézhető, mert a feldarabolás, vágás hosszabb időt vesz igénybe. A lényeg viszont, hogy a szakmai tartalom nem vész el, megtekinthető a HTE honlapján.
A HTE 2024-ben esedékes 75 éves évfordulója témájában tartott előterjesztést Bartolits István a negyedik napirendi pontban. Az 50, 60 és 70 éves évfordulót ünnepelte meg az elmúlt időszakban a HTE, de felmerült, hogy a háromnegyed évszázados évforduló is kereknek számít. A javaslata szerint erről az előző háromtól teljesen eltérő módon kellene erről megemlékezni, inkább a jövőbe mutató anyagokat, előadásokat kellene tartani az évforduló kapcsán. Az Elnökség megvitatta a kérdést és a gondolatok között több jó kezdeményezés is felmerült. Kolláth Gábor főtitkár javaslatára egy önkéntes csapat állt össze az alternatívák kimunkálására, melyet Bartolits vezet. A cél az, hogy a szeptemberi ülésre koncepcióval és költségbecsléssel szülessen előterjesztés, akár alternatívákkal is.
Bartolits István volt az előterjesztő a következő napirendi pontban is, ami a HTE állami díjjavaslataival foglalkozott. Az előterjesztésben szereplő személyi javaslatokat az Elnökség egyhangúan elfogadta, így megkezdődhet az indoklások összeállítása.
A hatodik napirend még mindig a díjakról szólt, most az idei Gábor Dénes-díjra tett javaslatot az előterjesztő, Bartolits István. Ezzel a javaslattal is egyetértett az Elnökség, így megkezdődhetnek az előkészületek az októberi határidőre történő benyújtásra.
A hetedik napirendi pontban már a jövőbe nézett az új elnökség és a HTE Intelligens közlekedés minikonferencia előkészületeit ismertette a főtitkár, Kolláth Gábor. Előkészítő lépések már történtek, a tervek szerint a minikonferenciára szeptemberben kerülne sor, azonban ennek feltételei vannak, csak akkor reális az időpont, ha több szervezettel is sikerül a közeli napokban pozitív megállapodásokat kötni.
Ugyancsak Kolláth Gábor volt az előterjesztője a nyolcadik napirendi pontnak, de most mint a HTE Infokom 2023 konferencia Programbizottságának az elnöke. A beszámoló szerint a program intenzíven alakul, nyár előtt a 75 előadó meglesz. Két média szekció is várható a programban, mivel nagyon jó minőségű anyagok és előadók vannak.
A munkába Kiss Tamás erőteljesebben bekapcsolódik, mivel Kolláth Gábornak a főtitkári teendők miatt sok elfoglaltsága lesz. Bancsics Ferenc részéről javaslat hangzott el arra, milyen módon lehetne az EU és a HTE Infokom között kapcsolatot teremteni, illetve hogyan tudna a HTE közvetlenül is bekapcsolódni az EU szabályozási folyamataiba.
A kilencedik napirendi pontban Varga Pál, az Infocommunications Journal főszerkesztője tartotta meg az évközi beszámolóját. Elmondta, hogy a decemberi beszámoló óta megjelent a 2022. év negyedik és a 2023. év első száma, valamint egy special issue is. Készül a 2023. év második száma is, itt már 7 publikáció készen áll, de még további 38 publikáció van bírálati fázisban, tehát van felhozatal. Minden cikket 3 bíráló bírál, ezzel növelni lehet a színvonalat is. Érdekes megállapítása volt, hogy a Chat GPT is kezd hatással lenni a publikációkra, tehát a bírálatkor erre is gyanakodni kell. Az új főszerkesztőhelyettes Bíró József. A folyóirat egyébként fellendülésben van, a Computer Science tudományágban 2 és fél éve még Q4-es volt a besorolása, tavaly már Q3 és idén elérte a Q2-t. Várhatóan az impakt faktor is 1,5 és 1,9 között lesz, de ez csak június 30-án derül ki.
Varga Pál a jó hírek mellett megemlítette a nehézségeket is. A bírálói kör még elég szűk keresztmetszet, itt ötletként valamiféle ellentételezést kellene bevezetni, de nem bírálatonként, mert az nagyon növelné az adminisztrációs terheket. Ugyanakkor a bővítés szükséges, mert kétkörös bírálatra lenne szükség.
A tizedik napirendi pontban Nagy Péter operatív igazgató számolt be a HTE pénzügyi helyzetéről. Elmondta, hogy megérkezett a Nemzeti Együttműködési Alap pályázaton elnyert támogatás, sikeresek voltak pénzügyileg is a minikonferenciák és folyamatban van az MTA támogatása is az Infocommunications Journal kiadásához. Alakulnak a HTE Infokom szponzori megkeresései is. Kitért az HTE előtt álló lehetőségekre is és tájékoztatást adott a HTE megtakarításainak a befektetéséről, ami szigorúan a Befektetési Szabályzat szerint történik, kockázatmentes állampapírokba és Diszkont kincstárjegyekbe. Az összkép most optimista jelleget mutat, de tovább kell dolgozni az év hátralévő részében, hogy ez így maradjon.
A kollektív tagság bővítésére és a címzetes szenátorok kinevezésére tett javaslatot a tizenegyedik napirendi pontban Soós István, a tagságfejlesztési területért felelős elnökségi tag. Elmondta, hogy 2023-ban már 7 új kollektív tag lépett be a HTE-be, ez jó hír, viszont 11 korábbi kollektív tag státusza még bizonytalan. Jól működik az IT Debrecen csoport modellje is, itt is új kollektív tagok várhatók. Ugyancsak jó megoldásokat talált az EIVOK is a bővítésre. Ezek jó gyakorlatok, amiket lehet követni. Véleménye szerint 2023-ban a kommunikáción kell, hogy legyen a hangsúly, mert fontos a kollektív tagság megtartása, bővítése. A feladatok között említette a győri csoport újjászervezését, ami most az önvezető autók köré szerveződhetne. Lehetséges a Szegedi Egyetemmel is együttműködést kialakítani. Emellett továbbra is fontos a szakosztályok támogatása.
Végezetül javaslatot tett Lovas István címzetes szenátorrá történő kinevezésére. Lovas a tagságfejlesztésben a kollektív tagság gondozásában vállal feladatokat. Az előterjesztést az Elnökség egyhangúan megszavazta, így Lovas István egy évre elnyerte a címzetes szenátor kinevezést.
A tizenkettedik napirendi pontban Horváth Pál, a HTE-NJSZT Infokommunikáció-történeti Személyi Adattár HTE Szerkesztő Bizottságának az elnöke számolt be a HTE-NJSZT közötti megállapodásról és a Bizottság eddigi tevékenységéről. Horváth Pál elmondta, hogy az NJSZT jobban foglalkozott a digitális emlékállítással, már több mint 800 személy van fent a Személyi Adattárban. Ebből csak hatvan személy a HTE tag. A HTE és az NJSZT együttműködése ezen tud változtatni és ezért alakult meg a HTE Szerkesztő Bizottsága, hogy bővíteni tudja a jeles HTE személyek megjelenését a Személyi Adattárban. A Bizottság ezért már összeállított egy listát, akiket a következő időszakban felkér arra, hogy adjanak magukról információt a meghatározott keretek között és bekerülhessenek a Személyi jelenlegi egyensúlyt a Személyi Adatbázisban. A listában a kiválasztott 22 személy mellett 32 elhunyt személy is szerepel, ahol az utódok engedélyével és segítségével lehet a szükséges életrajzokat és tényadatokat megjeleníteni. Végezetül ismertette a Szerkesztő Bizottság személyi összetételét is és a munkafolyamatok menetét.
Zárásként az Egyebek napirendi pontban a négy koalíció (5G, drón, blokkchain, mesterséges intelligencia) együttes, majd különálló, de időben egyszerre megtartandó ülésére választotta meg annak a három koalíciónak a szavazásra jogosult képviselőit, melyben a HTE alapító tag. A megválasztott képviselők – Kolláth Gábor, Huszty Csaba és Nagy Péter – vesznek részt szavazati joggal az ülésen.
A főtitkárhelyettes a napirendi pontok végére érve az Elnökségi ülést – más felmerülő téma nem lévén – berekesztette.