A Távközlési Szakosztály története

 

"Szakosztályi és hasonló jellegű rendezvényeink látogatottsága előreláthatóan számottevően visszaesik, amikor e rendezvények időpontját - a munkaidő elvonás csökkentése illetve kiküszöbölése érdekében - a munkaidő befejezése utánra helyezzük át. Ezért az egyesület a tagság szakmai és emberi kapcsolatainak fenntartása, sőt további elmélyítése céljából klubok szervezését tartja célszerűnek, amelynek keretében otthonos körülmények között biztosítja az azonos szakmai érdeklődésű tagtársak rendszeres találkozását, konkrétan kitűzött témákban való eszmecseréjét."
Részlet a "Főtitkári beszámoló a Közgyűlés részére az 1976. évi munkáról" c. HTE dokumentumból.

 

Részlet a "HTE 60 éve" c. könyvől (Bartolits István - 2009):

Talán meglepően hangzik, de az áll a legközelebb az igazsághoz, hogy a Távközlési Klub gondolatát a kényszer szülte. A hatvanas években szinte természetes volt, hogy a különböző szakosztályi rendezvények délután 2-kor kezdődtek, így a résztvevők nagyjából ugyanakkor értek haza a HTE rendezvények napjain, mint más munkanapokon. A hetvenes évek közepére azonban a munkahelyek egyre növekvő hányadában okozott nehézséget a HTE tagoknak a munkaidő alatti rendezvényekre való eltávozás, még akkor is, ha azok szakmai összejövetelek voltak. A HTE ezért 1977-től kénytelen volt a szakosztályi rendezvények kezdési időpontját későbbre tenni. A vezetés sejtette, hogy ez a változás negatív hatással lesz a szakosztályi rendezvények látogatottságára, erre már az 1976. évi munkáról szóló főtitkári beszámoló is utalt és a szakmai kapcsolatok fenntartására klubok szervezését tartotta célszerőnek. Ennek az ajánlásnak a hatására határozta el néhány elkötelezett szakember dr. Gál József vezetésével, hogy megpróbálják megvalósítani az akkoriban kissé szokatlan gondolatot.

Az elhatározást tett követte és 1976 októberében Gál József megszervezte az első Távközlési Klub rendezvényt. Akkoriban a Távközlési Klub nem egy szakosztály rendezvénye volt, hanem egy önálló csoportként működött a HTE-n belül. A klubülések nagy része is inkább klubjellegű volt, a visszaemlékezések szerint a távközlés egy-egy nagyobb horderejű aktuális szakmapolitikai kérdése állt a középpontban, a klubülés bevezetőjeként legfeljebb egy rövid felvezető előadás hangzott el a témáról, majd élénk eszmecsere, beszélgetés követte a bevezetőt. Ha a klub témája olyan volt, hogy egy - mintegy két órányi - klubülésen nem sikerült a végére jutni a vitának, akkor a következő klubon is ezt a kérdést tették a középpontba. Mind a tavaszi, mind az őszi időszakban két-két klubülést szervezett a Távközlési Klub vezetése, a későbbiekben már a szakosztályok is javasoltak témákat.

A mai Klubtól eltérően tehát a Távközlési Klub az indulásakor önálló szervezet volt a HTE-n belül, nem a Távközlési Szakosztály részeként működött. Nem is működhetett alatta, hiszen a Távközlési Szakosztály csak 1979-ben alakult meg négy szakosztály - az Átviteltechnikai, a Kapcsolástechnikai, a Mikrohullámú és a Számítástechnikai Szakosztály - egyesülésével, s első elnöke Lajkó Sándor volt. A Távközlési Klub azonban ez után is önálló szakmai csoportként működött tovább.

A Távközlési Klub vezetése 1988-ban

Elnök: dr. Gál József
(BME Közlekedésmérnöki Kar)
Titkár: dr. Kóczy László (BME HEI)
Vezetőség:
  Blum Endre
(TKI)
  Horváth Imre (BHG)
  Jutasi István (PKI)

A Távközlési Klubnak hamar sikere lett, s a legalkalmasabb fórummá vált a híradástechnikai és elektronikai ipart érintő kérdések megvitatására. Gál József, Jutasi István és Blum Endre és Horváth Imre az Egyesület körein kívülre is kitágította a Klub kereteit, sok esetben más MTESz tagegyesületek tagjai, sőt országos hatáskörű szervek vezetői is részt vettek az üléseken.  Megbeszéltek olyan témákat is, mint például az OKKFT (Országos Középtávú Kutatási és Fejlesztési Terv) program távközlési vonatkozásai, ahol dr. Schmideg Iván az OMFB részéről tartott bevezető  tájékoztatót. Volt olyan klubnap is, amikor a híradástechnikai terminológia kérdései álltak a  középpontban. A skála tehát széles volt és sokan emlékeznek vissza úgy ezekre a klubestekre, hogy sok ismerősre, barátra lehetett lelni segítségük révén. A Klub egészen Gál József haláláig, 1989-ig működött, de utána ebben a formájában megszűnt.

Talán éppen a kellemes emlékek, talán a szakmai találkozók hiánya volt az, ami a Távközlési Szakosztály tagjaiban fenntartotta az igényt a Klub újraindításában. A szakosztálynak 1991-ig dr. Gordos Géza volt az elnöke, de ebben az évben a HTE elnökévé választották, így helyét dr. Gödör Éva vette át, a két titkára pedig Balogh Dezső és Paksy Géza volt. ők hárman kezdtek neki a Távközlési Klub újjászervezésének. Hogy az ötletgazda ki volt, sosem fog kiderülni, mindegyikük szerint a másik kettő közül valakié volt a gondolat, de tény, hogy az első felhívás a Klub újraindítására a HTE Hírlevél 1992. májusi számában jelent meg Balogh Dezső TSzO titkár aláírással. Az első ülést végül is 1993. április 22-re sikerült megszervezni, de már olyan programajánlattal, mely alapján képes volt a klub hosszabb távon is működni havi egy alkalommal. Az első Klub a távközlés- és műsorpolitikáról szólt és a vitaindítót Csapodi Csaba tartotta.

A Távközlési Klub az első időkben úgy működött, hogy 17 órától 19 óráig volt program, de a Népköztársaság úti Postaterem már 16 órakor kinyitott és várta a beszélgetni, kapcsolatot teremteni vágyókat. A Klubszoba mögötti helyiségben büfé is működött, ahol szendvicset, pogácsát (és micsoda pogácsát…!) és üdítőt lehetett venni a beszélgetés alatt is.
A Klubüléseknek előre meghirdetett, kötött témája volt és a három szervező mindig ügyelt arra, hogy az adott témában mindig legyen előadó és egy-két felkért hozzászóló, aki bevezeti a vitát és elmondja a legfontosabb tudnivalókat. Eleinte a felkért hozzászólások után egy rövid szünet következett, de ez a szokás egy idő után elmaradt és a klubülés megszakítás nélkül folyt.

A Klubot újra útjára indító trió - Balogh Dezső, dr. Gödör Éva és Paksy Géza - egymás között beosztották, hogy melyik klubot ki szervezi és teljes lelkesedéssel folytatták a szervezést 1999-ig. A hat év megtartott 52 klubülés közül több is emlékezetes maradt. 1993-ban például központi kérdés volt a privatizáció, Halmi Gábor az ÁVÜ részéről bemutatta a távközlési szféra kilátásait a privatizációs folyamatok tükrében. Nagy érdeklődés kísérte Horváth Pál, a Matáv vezérigazgatójának az előadását is, mely az "Eredmények és kudarcok a magyar távközlésfejlesztésben" címet viselte. Év végén sikerült egy asztalhoz ültetni a GSM tender két nyertesét, akiket Sugár András (Westel 900) és Noah Steinberg (Pannon GSM) képviselt. 1994 a törvények éve volt, asztal köré ültek a telefonkoncessziót nyert társaságok vezetői, egy klub a médiatörvény várható hatásait elemezte, míg egy másik alkalommal a hírközlési hatóság mutatta be, milyen kihívásokat jelent számára az új törvényi szabályozás. 1995-ben már a változásmenedzselés a távközlésben lett az egyik nagy téma, Dr. Sallai Gyula előadásában. Ugyanebben az évben a TMMB tevékenysége is klubtéma volt. 1996 egyik érdekessége az "Információs Társadalom nemzedéke" című klubest volt, ahol Dr. Vámos Tibor akadémikus tartott egy felejthetetlen előadást a maga sajátos stílusában. A téma visszaköszönt a következő évben is, az "Információs Társadalom - luftballon és/vagy valóság" című klubnap előadója Dr. Tamás Pál volt. A másik izgalmas klubest már a konvergencia és a távközlés szabályozásáról szólt.

1999-ben új vezetősége lett a Távközlési Szakosztálynak, de fel sem merült, hogy a Klub ne működjön tovább. Az új elnök, Cinkler Tibor vállalta a zászló továbbvitelét és további hat éven keresztül szervezte a Távközlési Klubot.

A Távközlési Szakosztály vezetése 1999-től

Elnök: Cinkler Tibor
Elnökhelyettes: dr. Gödör Éva
Titkárok:
  Balogh Dezső
  Borbély Endre
  Henk Tamás

A Távközlési Szakosztály vezetése 2002-től

Elnök: Cinkler Tibor
Titkárok:
  Ágostházi Margit
  Borbély Endre
  Sárkány Tamás

Erre az időszakra esett a GSM hálózatok 1800 MHz-es frekvenciáinak a pályáztatása, s a Vodafone piacra lépése. A témával többször is foglalkozott a Klub, de ugyancsak programjára tűzte a mobil telefonok egészségügyi hatásait is. 2001-ben külön klubülést szentelt a Szakosztály a telefon - avagy az akkori szóhasználattal: messzeszóló - feltalálásának 125-ik évfordulójára. Egyre többször kerültek műsorra szabályozási kérdések is: 2001-ben az MVNO-k üzleti modellje, 2002-ben az előfizetői hurok megosztása és a betelepülés, majd a hálózatok összekapcsolása és hozzáférése, egy következő alkalommal a hálózatok összekapcsolása. Terítékre került még az elektronikus aláírás és a számozási rendszerek kérdésköre is. Többször volt téma az IP hálózatok fejlődése, a peer-to-peer rendszerek okozta forgalmi problémák és az IPv6 bevezetése. 2004 végén már a felsőoktatás átalakítása és a bolognai folyamat leendő hatása is a vita középpontjába került.
A Távközlési Klub azonban nem csak az éppen népszerű vagy napi aktualitást jelentő témákat vette fel a programjába. Voltak szép számmal távolabbra mutató klubestek is, igaz talán ilyenkor a hallgatóság összetétele is eltérő volt. Csak a példa említek meg néhány - még ma is érdekfeszítő - elhangzott távlati témát: az intelligens épületek és a digitális városok, a nanotechnológia, ahol többek között Bársony István, Csurgay Árpád és Mojzes Imre tartott érdekes előadást, a biometriai azonosítás kérdésköre. A legemlékezetesebb talán mégis a Lajtha György által vezetett "Játékelmélet, fraktál és káosz - új módszerek a távközlésben" című klubülés volt ebből a kategóriából.
2005-ben ismét változott a Távközlési Szakosztály vezetése és a szakosztály elnöki címével együtt a Klubot is Szabó Róbert vette át. 2007 szeptemberétől azonban - növekvő leterheltsége miatt - a Klub szervezését átadta Heszberger Zalánnak. Ekkor változott meg a Klub helyszíne is: az 1993 óta az Andrássy út 3-ban, a Postateremben tartott Klub 2007 szeptemberétől a BME lágymányosi Infoparkban lévő I. épületében működött tovább. Ennek több oka is volt: egyrészt a hallgatóság egyre nagyobb része kötődött az Egyetemhez, másrészt a parkolási gondok megoldódtak ezzel a helyszínnel, harmadrészt a Postaterem használati lehetőségei is megváltoztak. A kezdési időpont is egy órával későbbre került, este hatra került át a Klubülések kezdési időpontja.
Ennek a három éves ciklusnak is voltak kiemelkedő ülései, néhányat megemlítünk közülük. Az aktuális klubok közül kiemelkedett a DVB-H szabványról és jövőjéról folytatott vita, az őrtávközlés lehetőségeit bemutató klubülés, a bolognai folyamat megvalósulását és tapasztalatait bemutató ülés. A jövővel foglalkozva érdekes volt a grid hálózatokat bemutató klubülés, ahol Kacsuk Péter vezetésével tekinthettük át a hazánkban folyó kutatásokat. Az NHIT technológiai jövőbe tekintő programjának, az IT3-nak egy témája, a hálózatok jövője is érdekes téma volt. Az ambient intelligence és a szenzorhálózatok, intelligens környezet című két klubülés pedig valóban a távoli jövő érzetét keltette a hallgatóságban.
2008 elején a Távközlési Szakosztály ismét új vezetőt választott, mert Szabó Róbert leterheltsége miatt nem vállalta tovább a szakosztályi elnökséget sem. Az új elnök Heszberger Zalán lett, aki megtartva ugyan a hagyományokat, de mégis új lendületet adott a Távközlési Klubnak.

A Távközlési Szakosztály vezetése 2008-tól

Elnök: Heszberger Zalán
Titkárok:
  Borbély Endre
  Gulyás András
  Jakab Tivadar
Vezetőségi tagok: Balogh Dezső, Lukovszki Csaba, Szabó Róbert
A Tanácsadó Testület elnöke: Győri Erzsébet
A Tanácsadó Testület tagjai: Bartolits István, Cinkler Tibor, Halász Edit, Henk Tamás, Lajtha György

Kétségtelen, hogy a változások a népszerőbb témák felé való elmozdulást jelentették, azonban a váltásnak két előnye is van: egyrészt lényegesen nagyobb a fiatal generáció részaránya a klubüléseken, mint korábban, másrészt jelentősen megnőtt az érdeklődők létszáma, sőt 2009-ben a "Személyes információ az Interneten, avagy a digitális lábnyomunk" című klubnapon már az egyetemi terem is kevésnek bizonyult az érdeklődők befogadásához.

Hogy mit hoz a jövő, azt még nem tudjuk, de az már biztos, hogy a több mint 30 éve működő Távközlési Klub az egyik legsikeresebb szakosztályi rendezvénye a HTE-nek. Szervezése hónapról-hónapra ugyan nem egyszerű feladat, sok ötlet, törhetetlen lelkesedés és makacs kitartás kell hozzá, de szervezői minden klubülés után azzal a boldog tudattal térhetnek nyugovóra, hogy megint siker koronázta munkájukat és értéket adtak a résztvevő tagok számára. Gál József úttörő munkája óta mindig van, aki továbbviszi a klubot és reméljük, nagyon sokáig így is fog ez történni, hiszen a hírközlési, informatikai és média világban az újdonságok, aktualitások még nagyon sokáig meghatározóak lesznek a világ fejlődésében.

Legközelebbi események

Okos város – okos közigazgatás technológiák 2018.09.27. 9:00 - 2018.09.27. 16:00
HTE Infokom 2018 2018.11.07. 9:00 - 2018.11.09. 13:00