Regisztráció

Köszöntő
Boráros-Bakucz András, az Ericsson Magyarország K+F Központjának vezetője, Ericsson

Készenléti AGA hálózat és az UTM kommunikáció
Marosi Norbert, Pro-M

Az elmúlt években lefolytatott hálózatkonszolidáció eredményeként a Pro-M Professzionális Mobil és Hálózati Szolgáltató Zrt., mint kormányzati célú hírközlési szolgáltató, jogszabályi kijelölés alapján látja el a kormányzati célú hálózatok közül az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer (EDR), a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG), a Zártcélú Rendészeti Hálózat (ZRH), valamint a Köznet működtetését. A 2006-ban kiépített keskenysávú EDR rádióhálózatnak kezdetektől fogva része egy a légtér és föld közötti kétirányú kommunikációt megvalósító AGA (Air-Ground-Air) hálózat, amely külön rádiós egységekkel, külön frekvencián biztosítja a készenléti, rendvédelmi, katasztrófavédelmi, katasztrófaelhárítási szervezetek légi járművei számára az EDR rádióhálózat alapvetően készenléti célú csoportos kommunikációs szolgáltatásainak elérését. A Pro-M Zrt. hálózatfejlesztéseinek eredményeként 2025.02.01.-től az EDR országos lefedettséget biztosító szélessávú szolgáltatásokat nyújtó hálózattal bővült, amely a készenléti, közbiztonsági szervezetek szélessávú mobil adatátviteli igényeinek kielégítését biztosítja. Az EDR szélessávú hálózatra áttérésének részeként a Pro-M Zrt. a meglévő keskenysávú AGA hálózatának szélessávú kiváltását tervezi a már rendelkezésére álló szélessávú mobil infrastruktúra költséghatékony továbbfejlesztésével. A HungaroControl Zrt. és a Pro-M Zrt. együttműködésével az EDR emelt szintű szélessávú adatátviteli
szolgáltatásainak tervezetten részét képezi majd egy, a pilóta nélküli légijárművek (drónok) menedzsment feladatai (UTM ) ellátásra alkalmas országos telekommunikációs hálózati infrastruktúra kiépítése, amely alkalmas a készenléti légijárművek készenléti célú szélessávú kommunikációs igényének támogatására is. 

Digitális légtér: Készenléti kommunikáció a levegőben
Novák Csaba, Ericsson

GNSS-kitettség és PNT (Position, Navigation, Time)-reziliencia a drón üzemeltetésben - műszaki kihívások és szabályozásikövetkezmények
Orbán József, Nemzeti Média- és Hírközléai Hatóság

A drón üzemeltetés során alkalmazott GNSS-alapú PNT-megoldások kritikus szerepet töltenek be a pozíciómeghatározásban, navigációban
és az autonóm funkciók működésében. Ugyanakkor ezek a rendszerek különösen érzékenyek a rádiófrekvenciás zavarásokra, amelyek a
légtérhasználat biztonságát és a drónok integrációját is veszélyeztethetik. Az előadás áttekinti a legfontosabb GNSS-sérülékenységeket, a jamming, spoofing és meaconing hatásmechanizmusait, valamint az ezekhez kapcsolódó detektálási és mitigációs lehetőségeket. A műszaki kérdések mellett hangsúlyt kapnak a hatósági és ipari oldalról értelmezhető reziliencia-követelmények, különös tekintettel a légtérbiztonságra, az engedélyezésre és az üzemeltetési felelősségekre. A cél egy közös értelmezési keret kialakítása, amely segíti a szabályozók, a kutatók és az ipari szereplők együttműködését a reziliens drónos ökoszisztéma kialakításában.

Hazai drón aktualitások, felhasználási statisztikák
Kalinovits Sándor, Légügyi Hatóság

Katonai és ipari drón alkalmazások - esetleges elhárításuk
Molnár Zsolt, 4iG

Dróntechnológiák és a légi mobilitás digitalizációjának kidolgozása az NKS2050 stratégiában
Bódi Antal, Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet

Az előadás bemutatja a drónok közlekedési ökoszisztémába való integrálására vonatkozó jelenlegi elképzeléseket és azok lehetséges beépítését az NKS2050 stratégiába.

Drón és ember egy légtérben?!
Jakab Tamás, FLYCOOP

Egy kisgépes pilótaképző cég szempontjából beszélünk a drónok jelentette kockázatokról, tapasztalatainkról. Felvázolunk néhány javasolt lépést amivel biztonságosabbá lehetne tenni a közös légtérhasználatot:a technológia, a szabályozás és a képzés háromszögében.

Amikor a drón már nem egyedül dönt: autonóm rendszerek és a digitális légtér szerepe
Zsedrovits Tamás, Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Az autonóm drón nem csupán egy intelligens repülő eszköz, hanem egy összetett rendszer része, amely szenzorokra, algoritmusokra és digitális légtér-infrastruktúrára támaszkodik. Az előadás bemutatja, milyen technológiai kihívásokkal jár az autonóm repülés a gyakorlatban, és miért nem értelmezhető önmagában UTM és U-Space nélkül, különösen az AI-alapú autonóm műveletek és a BVLOS alkalmazások terjedésével. Valós példákon és kutatási eredményeken keresztül rávilágítunk arra, hogyan támogatja a digitális légtér az autonóm működést, és milyen irányba fejlődhet a drónökoszisztéma a következő években.