Vissza

A 2016. október 18-án tartott Elnökségi ülés témái

Az októberi ülés első napirendi pontjában Vida Rolland, az Infocommunications Journal főszerkesztője számolt be a folyóirat helyzetéről. A második napirendi pont a HTE első félévi költségvetésével foglalkozott. A harmadik napirendi pontban az Ellenőrző Bizottság terjesztette elő a pénzügyek menedzselésére vonatkozó javaslatait. A negyedik napirendi pont a Szenátus ülés előkészítésével, az ötödik pedig a címzetes szenátorok kinevezésével foglalkozott. A következő napirendi pontban a HTE Infokom 2016 konferenciát értékelte az Elnökség Sallai Gyula előterjesztése alapján. A hetedik napirendi pont ismételten a Telefónia Múzeum helyzetével foglalkozott.


Az első napirendi pontban Vida Rolland, az Infocommunications Journal főszerkesztője számolt be a folyóirat helyzetéről és a 2016-os munkáról. Elmondta, hogy az év első három száma rendben elkészült, de néhány nap késés mindig volt a megjelenésben, aminek egyrészt a beérkezett kéziratok minősége, másrészt a szerzőkkel és a bírálókkal folytatott erőforrás-igényes e-mail kommunikáció az oka. Több javaslatot is tett ezek megoldására. Egyrészt automatizálni kell a bírálati kommunikációt egy bíráló szoftver platform bevezetésével, másrészt jelezte, hogy jó lenne egy főszerkesztő helyettes kinevezése is. Nehezen működik a cikkcsere egyezmény az IEEE ComSoc-kal, ez lehet, hogy hosszú távon nem fog működni, mert ők nem tudományos, hanem inkább tutorial jellegű cikkeket jelentetnek meg. Az Elnökség felkérte Imre Sándort és Nagy Pétert, hogy Rollanddal közösen munkáljanak ki egy alternatívákat is tartalmazó javaslatot a felmerült kérdések kezelésére vonatkozóan. Ugyanakkor megállapította, hogy Vida Rolland eredményesen látja el a főszerkesztői feladatokat, a felvetett javaslatok pedig tovább tudják növelni a hatékonyságot.

A második napirendi pontban Nagy Péter operatív igazgató szóbeli előterjesztésben ismertette az 1-7. havi költségvetési tényszámokat, összehasonlítva a tervvel és egyben jelezte a várható eredményeket is. Utóbbi azért fontos, mert a tényszámok még nem tartalmazzák a még kiszámlázatlan vagy már kiszámlázott, de még be nem érkezett tételeket. A jelen helyzetben már elkerülhetetlen, hogy a HTE és a HTEnet költségvetési adatait együttesen tekintsük, mert ezek együtt mutatják, hol tart a HTE. A rendezvények költségei és eredményei már nagyobbrészt a HTEnet-ben jelentkeznek, de van, ami csak a HTE-n, mint civil szervezeten keresztül kezelhető. Egyben jelezte, hogy 2017-re az ONDM2017 mellett az SDL2017 konferenciát is a HTE rendezi és 2018-ra már hivatalosan is elnyerte az Egyesület a SIGCOMM rendezési jogát. Ez utóbbi nagy presztízsű, 5-600 fős rendezvény lesz.

A harmadik napirendi pontban Horváth Pál, az Ellenőrző Bizottság elnöke ismertette a szeptemberi Elnökségi ülésen tartott előzetes beszámolója alapján az Ellenőrző Bizottság által megfogalmazott javaslatokat. Elmondta, hogy az EB dokumentuma tartalmaz egy minimum-követelményt, ami mindenképpen betartandó a megnövekedett forgalom miatt, de a többi javaslatot is megfontolásra ajánlja az EB. Azt is kiemelte, hogy az EB javaslata prevenciós jellegű, nincsenek jelenleg problémák a pénzügyek kezelésével, de jó lenne, ha ez biztos alapokra lenne helyezve. Felmerült egy kockázati tartalék képzése is, mert előfordulhat, hogy egy összetettebb NAV vizsgálat esetén szakértőt kell igénybe vennie a HTE-nek, legyen erre elkülönített alap a bevételekből. Oláh István kiemelte, hogy a nagyobb forgalom nagyobb kockázatot is rejt magában.
A főtitkár megköszönte az EB által elmondottakat, ismételten hangsúlyozta, hogy az Ellenőrző Bizottság munkája mind a HTE egésze, mind a HTE vezetése szempontjából kiemelkedő fontosságú, mert ekkora forgalom mellett alapvető a folyamatok feletti kontroll. Magyar Gábor fontosnak tartotta, hogy a javaslatok áttekintése után készüljön konkrét előterjesztés a teendőkről, figyelembe véve azt is, hogy a HTE nem biztos, hogy a továbbiakba is ilyen magas forgalmat fog bonyolítani, ez mindig az adódó lehetőségek függvénye. Fel kell dolgozni majd a HTEnet tapasztalatait is, hogy a vezetés tisztán lássa, merre vezet tovább a pénzügyi stabilitás megtartásának az útja.
Kis Gergely a vitában kiemelte, hogy az üzleti folyamatokban sokszor 24-48 óra alatt dönteni kell stratégiai kérdésekben, a mozgástér túlzott leszűkítése ezért nem mindig járható út. Meg kell hagyni a HTEnet szabadságát ezekben a kérdésekben, de valóban szükséges a részletesebb beszámolás ezekről a döntésekről, hogy az Elnökség mindig képben maradjon. Összességében tehát középutat kell keresni a jelenlegi működés és az EB javaslatai között.

A negyedik napirendi pontban a főtitkár terjesztette elő javaslatát a Szenátus ülés időpontjára és témáira vonatkozóan. Az időpontra november 24-ét javasolta, amit az Elnökség elfogadott. A főtitkári összefoglaló után – ami az aktuális kérdésekre fog szorítkozni – két napirendi pontot javasolt. Az egyik az Infokommunikációs fogalomtár létrehozására irányuló projekt ismertetése, a másik pedig a Telefónia Múzeum helyzetének a bemutatása a legújabb fejlemények tükrében. Az Elnökség a két napirendi pontot elfogadta.

A következő napirendi pontban a címzetes szenátorok kinevezésére tett javaslatot a főtitkár. Három személyt javasolt az októberi ülésen kinevezni, Szűcs Miklóst a HTE MediaNet konferencia előkészítő munkáinak a vállalásához, mint célfeladathoz, Mester Mátét a gazdasági feladatok felvállalásához, míg Bacsárdi Lászlót az űrkutatási témában való együttműködéshez és ezen keresztül a fiatalok HTE felé orientálásához, mint célfeladathoz. Az Elnökség egyhangúan megszavazta a három személy címzetes szenátori kinevezését.

Kellemes napirendi pont volt a hatodik, mely a HTE Infokomm 2016 értékelését tűzte ki célul. Sallai Gyula, a Programbizottság elnöke más elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni az ülésen, így az Elnökség a részletesebb értékelést novemberre tette át, de egyöntetű volt a vélemény, hogy a 363 regisztrált résztvevővel megtartott konferencia jól sikerült.

Végezetül az utolsó napirendi pontban Bartolits István a Telefónia Múzeum megmentésével kapcsolatos legújabb fejleményeket ismertette Ebből kiderült, hogy nől az esélye, hogy a Múzeumot mégsem kell elköltöztetni – ami egyben a 7A-1 rotary központ halálát is jelentené – azonban felmerült a Múzeum kezelőjének az esetleges megváltoztatása is. Ebben a kérdésben folytattak már tárgyalásokat, de mivel még nincs végső döntés, meg kell várni, hogy sikerül a Belügyminisztérium helyigényének a módosítása. Ez talán megoldja a jelenlegi problémát. Várhatóan a Szenátus ülés időpontjára már tisztább lehet a kép a Múzeum ügyében.

Bartolits István
főtitkár