Vissza

16. Projektmenedzsment Fórum szakmai beszámolója

A tizenhatodik alkalommal megrendezésre kerülő Fórum, a nemzetközi trendeknek is megfelelően, kiemelt figyelmet fordított...


16. „PROJEKTMENEDZSMENT A GAZDASÁGBAN" Fórum
összefoglaló tanulságai

A globalizálódó világban, a rendkívüli technológiai fejlődés alapvetően átalakítja a munka világát. A komplex feladatok megoldásában, a sokféle szakmai kultúra együttműködésére építve a projektmenedzsment szerepe minden iparágban tovább nőtt az elmúlt évekhez képest is. Mindez megfigyelhető a hazai gazdasági- és társadalmi életben is. A hazai projektmenedzser szakma fejlődési folyamatának másfél évtizede meghatározó állomása a Fórum, a szakemberek éves találkozója, ahol az innovatív megoldásokat magába foglaló szakmai eredmények bemutatása lehetőséget biztosíthat a projektmenedzsment stratégiai jelentőségének felismerésére és ezáltal a szakmává válás, elfogadottság elősegítésére. Az elmúlt tizenöt évben közel 200 intézmény/vállalat 350 szakember tartott 450 előadást.   

 

A tizenhatodik alkalommal megrendezésre kerülő Projektmenedzsment Fórum, a nemzetközi trendeknek is  megfelelően, kiemelt figyelmet fordított

  • az államigazgatási- és közigazgatási projektmenedzsment helyzetének és jövőbeli igényeinek bemutatására. A 2010-ben kezdődő kormányzati ciklus gyökeresen alakított át közigazgatási területeket, új struktúrákat hozott létre. 2011-ben az új kormányzati prioritások szerint alakultak át a kiemelt projektek az Államreform Operatív Programban (ÁROP) és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programban (EKOP). Mivel az EKOP projektek előkészítése és magvalósítása lassan haladt, a folyamatok felgyorsítása érdekében a felügyelet átkerült a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba (NFM). Az EKOP program folyamatgyorsító-, szervezeti- és szakmai átalakítását célzó, 2012 novemberében létrehozott projekttámogatás rendszert Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációs államtitkár mutatta be. Az EKOP-ban jelenleg 80 projekt fut. A 2013-re meghirdetett program keret 137 MdFt, amiből 95,7 MdFt-ra már támogatási szerződések születtek. 2012-ben először fordult elő, hogy 30%-nál jelentősebb csúszással rendelkező projektek törlésre kerültek. A programtámogatási rendszer szervezeti felépítésébe új szereplő, a projekt mentor került, aki az infokommunikációs államtitkárnak számol be és koordinálja az NFÜ-t is magába foglaló, közreműködő szervezetek, valamint a projekt gazdák (szponzorok) együttműködését. Az ÁROP programhoz kapcsolódó e-közigazgatás fejlesztések támogatásra a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a 2014-2020-as időszakra a kompetencia fejlesztést, az e-közigazgatás intézetének aktív működését és közigazgatási PM Műhely létrehozását tervezi. A közigazgatás sikeres projektjei közül esettanulmány formájában bemutatásra került az elektronikus földnyilvántartási és a ráépülő szolgáltatási rendszer a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) előadásban. A megvalósult rendszer eredményeképpen 2012-ben a 1,5 milló tulajdoni lap kérés 6%-a volt csak papír alapú.
  • az agilis módszertanok alkalmazási lehetőségeinek, feltételeinek és korlátainak vizsgálatára a projektmenedzsment feladatok megoldásában. Az agilis módszertannal fejlesztett szoftverek kritikus kérdése a fejlesztés előrehaladásának mérése. Probléma, hogy a fejlesztők becslését a megrendelő vállalásnak veszi, nem véve figyelembe a megoldandó feladat bonyolultságát. A feladat részfeladatokra bontásával (inkrementális fejlesztés) ugyanakkor már jó becslés adható relatív becsléssel, miközben a tényleges felhasználásra kerülő emberóra számát nem lehet megmondani (relatív becslés – nagyságrend becslés összehasonlítással). A szoftver fejlesztő nagyvállalatok agilis módszertan választását az egyszerűbb változáskezelés, a személyes felhatalmazás növekedésének lehetősége és a pazarlás csökkentése („eliminate waste") vezérli. Az agilis módszertan innovatív termékek fejlesztésénél is felhasználható. A módszertan alkalmazása a gyorsabb és rugalmasabb fejlesztést eredményez, megkönnyíti a bevezetési projektek összehangolását és megvalósul a tudásmegosztás.
  • a szállító-vevői projektek fejlődését elősegítő módszerek, eszközök gyakorlati tapasztalatcseréire, hozzájárulva a projektmenedzsment érettség fejlődéséhez. A projektmenedzsment továbbfejlődésének alapvető tényezői a cselekvési szándék (döntésre-tettekre való képesség), a hozzáállás, valamint az ismeret és tudás. A szállítói-vevői projekteknél a megrendelői projekt előkészítés az első fázis, amit a projekt indulásakor, a szállító belépésével a második fázis követ. Általában a szállító adja a projektmenedzsert, de az irányító bizottságban a megrendelői előkészítő projektmenedzser minőségbiztosító vagy tanácsadói szerepet kap. Új vezetői szerep lehet a project champion, aki egy személyben vezeti a projekt operatív munkát a projekt tulajdonosnak beszámolva. Fontos kérdés a hazai PM fejlődése szempontjából a projektmenedzsment szakma kutatás-fejlesztéseinek magasabb szintre emelése. A megrendelői oldalon a fejlesztési projekt igényektől elmaradó erőforrásai megnövelik a vállalati projekt irodák (PMO) projekt priorizálási feladatait (lehetséges megoldás : 10% TOP, 45% HIGH, 45% NORMAL), a projektek eljárásrendjének a vállalati üzleti folyamatokba integrálását, az erőforrás tervezés fontosságát (kritikus erőforrások a kiemelt projektek számára kiváltságokkal), a portfoliómenedzsment hangsúlyos szerepelését, a projektek beszámoló rendszerének jelentőségét. A projektmenedzsment kultúra vállalati fejlesztésének fontos eleme a szakemberi kompetenciák fejlesztése, az oktatás-képzés hatékony igénybevétele.   
  • építőipari projektmenedzsment tapasztalatok megismerésére, azok összevetésére a különböző iparágak tapasztalataival. Nagy építőipari beruházási projekt (Allé Bevásárló Központ) tervezésének, kivitelezésének kritikus kérdéseit, eredményeit bemutatva mutatott rá az építőipari projektek speciális problémáira. A 100 millió eurós beruházás 2007-ben indult és 2009. november 11-én fejeződött be. A rendkívül komplex beruházásban a beruházó, a tervezők és kivitelezők (90 cég), valamint a projektmenedzsment együttműködésének sokféle kockázattal (különböző nemzeti munkakultúrák, ütemezett logisztika, hatósági engedélyezés, őrzés- és vagyonvédelem, régészeti feltárás, időjárási bizonytalanság) kellett megküzdenie.  
  • a projektek bizalom építésének feltételeire, lehetőségeire, kritikus kérdéseire, építve a Fórum résztvevők tapasztalataira. A projektek sikerét alapvetően határozza meg a bizalom megléte, hiszen az együttműködés elősegítője az erőforrások megszerzésében, a problémák megoldásában, a konfliktusok kezelésében és az információk megosztásában.  A bizalom tulajdonképpen a másik fél (egyén vagy szervezet) jövőbeli akciójával szembeni elvárás/hit, az emberi/szervezeti kapcsolatok természetének mérőszáma. A bizalom összetevői: a másik kompetenciájának elfogadása/megbecsülése, a következetesség (szavak és tettek egysége, őszinteség, felelősség, elkötelezettség, önfegyelem) és a jóakarat (a másik szándékának/érdekeinek figyelembe vétele). A bevezető előadást követő workshop a Fórum résztvevőit bevonva, tréning formájában tárta fel a részvevők tapasztalatai alapján a bizalom építés legfontosabb ható elemeit.

A Fórumot lezáró kerekasztal beszélgetésben az üzletmenetet korszerűsítő projektek tapasztalatai, a projektmenedzsment hazai üzleti kilátásai kerültek elemzésre a Fórumot megelőző, országos kérdőíves felmérés tapasztalatai alapján. Projektszám, - komplexitás, - létszám, - várakozás átlagos megítélése az elmúlt évekkel összehasonlítva

 

 

2009  (%)

2010 (%)

2011 (%)

2012 (%)

2013 (%)

 Pesszimista

57

34

26

42

29

 Változatlan

24

35

31

36

42

 Optimista

19

31

44

23

29

 Összesen

100

100

100

100

100

 

A következő, tizenhetedik Fórum megrendezésére várhatóan 2014. április 3-án kerül sor.

 

Budapest, 2013. április 9.

Dr. Prónay Gábor
Szervező Bizottsági elnök