Magyarországon 1928-tól jelentek meg a forgógépes, szaknyelven rotary rendszerű központok a nyilvános hálózatban. A 7A1 rendszer után 1939-ben megjelentek a korszerűbb 7A2 központok, az akkori tervek szerint Budapest mellett ezekkel látták volna el a nagyobb vidéki városokat. Végül az egyetlen vidéki 7A2 központ avatására Miskolcon, 1954. február 20-án került sor. A következőkben erről emlékezünk meg.

Az első budapesti telefonközpont 1881. május elsejei megszületése után vidéken is megkezdődtek a telefonközpont telepítések. Temesvár, Pozsony, Szeged, Arad, Pécs, Zágráb és Debrecen után 1888. december 15-én Miskolcon is megindult a telefonszolgáltatás. A két engedélyes, Wilhellm Hermann és Jenei Soma 1888. április 29-én kapta meg az engedélyt és gyors munkájuk eredményeként december 15-én már 23 előfizetővel és két nyilvános állomással indult meg a miskolci szolgáltatás. A posta 1896-ban megváltotta a teljes hálózatot Jenei Somától és az 1900. április elsejétől állami kezekbe került.

A megnövekedett forgalom és az előfizetők növekvő száma miatt egyre égetőbbé vált az automata telefonközpont bevezetése, melyre két rendszer nyújtott lehetőséget: a Budapesten már bevezetett 7A1 rotary rendszer és az Ericsson akkori rotary rendszere. Mivel a 7A rendszerekre elsősorban Budapesten volt szükség, így Miskolcon 80 évvel ezelőtt, 1939. május 17-én egy 1300 fővonallal és 700 ikerállomással rendelkező Ericsson AGF típusú rotary rendszer kezdte meg a működését. Közben Budapesten 1939 végére elkészült az első 7A2 rendszerű telefonközpont, az Erzsébet központ (ennek is idén lesz a 80. évfordulója), ami a 7A1 rendszer több hiányosságát is sikeresen kiküszöbölte. Az akkori tervek szerint a budapesti hálózat 7A2-vel való ellátása mellett a nagyobb városokat is ezzel a központtal tervezték ellátni az akkor használt 7DU központok helyett.

Ennek a vidéki telepítési tervnek az első állomása végül Miskolc lett, ahol 1954. február 20-án avatták fel az első – és mint később kiderült, egyetlen – vidéki 7A2 telefonközpontot. Ez a központ kezdeti kiépítésében 4000 előfizetőt szolgált ki, de lehetőséget adott egészen 17 ezer vonalra történő bővítésre is. A központhoz csatlakoztatták az Újdiósgyőrben és Diósgyőrben már üzemelő három törpeközpontot, így 4390 előfizetőt látott el a rendszer. A korábbi Ericsson rotary központot elbontották ugyan, de a következő évben már Egerben üzemelt 2400-as vonalszámmal, tehát elkerülte a megsemmisülést. A tervek ellenére a vidéki nagyvárosok 7A2 telefonközponttal való ellátása nem folytatódott, így a miskolci rendszer az egyetlen vidéki rendszerként üzemelt még évtizedekig.

Az idén 70 éves HTE ezt a jeles, 65 éves évfordulót ünnepli ezzel a rövid kortörténeti megemlékezéssel, melynek információi nagyobbrészt Kamody Miklós: 100 éves a miskolci telefonközpont című HTE-Miskolci Postaigazgatóság közös kiadványából származnak.

 

dr. Bartolits István