Vissza

55 éves a szentesi TV-URH adótorony

Hazánk ötödik legmagasabb épített műtárgyát, a szentesi TV-URH gerincadó-állomást 1960. február 20-án avatták fel, ennek ünnepeljük az 55. évfordulóját. A 219 méter magas építmény az eredeti, analóg sugárzásra alkalmas antennájával 240,5 méter magas volt, jelenleg a 2008-ban kicserélt antennával – mely már a digitális adások sugárzására alkalmas – kicsit „összement", így most 236,5 méter magas.


A szentesi TV torony építését 1959. április 20-án kezdték el az Uvaterv mérnöke, Reiner Endre tervei alapján. Melléképületeiben helyezték el az adóberendezéseket, melyek tesztelése már 1959. december 13-án megkezdődött.  Ebben helyezték el a CSF típusú 20/4 kW-os francia gyártmányú TV-adót. A torony három méter átmérőjű acélcsőből készült, magassága 219 méter. Erre helyezték fel az antennarendszert, mellyel együtt 240,5 méter magas lett. A tornyot két, egymáson álló kerámiagömb tartja, melyek az építmény súlyvonalában helyezkednek el, ezek biztosítják az időjárási jelenségek következtében előálló mozgás szabadságát. Stabilitását 12 tartókábel adja meg, melyek 6 u.n. kikötőtömbhöz vannak a rögzítve a talajszinten. A toronyban 190 méter magasságig lifttel lehet feljutni, onnan azonban már csak gyalogosan lehet továbbmenni.

A torony építésében a város lakosai is részt vettek, társadalmi munkában segédkeztek a tartókábelek kihúzásában. Felavatására 1960. február 20-án került sor, ezért ezt a napot tekintjük a műépítmény születésnapjának. A toronyhoz a mikrohullámú modulációs jel a Budapest-Kékes-Martfű-Szentes nyomvonalon jutott el, ez tette lehetővé a Magyar Televízió akkor még egyetlen csatornájának a sugárzását az R10 (207,25 MHz) csatornán.

A torony 1974-ben rácsos, övszerkezetes megerősítést kapott, mai formájában ez veszi körül a 219 méter magas acélcsövet. Mintha csak megérezték volna, hogy erre szükség van, mert 1975. december 5-én egy rossz kábelszigetelés következtében tűz keletkezett a toronyban, néhány ott dolgozó pedig fent rekedt 126 méteres magasságban. Mentésüket helikopterrel kísérelték meg, de az a nagy szél miatt ez sikertelen volt. Végül a tűz eloltása után, megvárva míg a vasszerkezet lehűlt, gyalogosan jöttek le a toronyból, amiről az utólagos vizsgálatok alapján kiderült, hogy az övszerkezetes megerősítésnek köszönhetően bírta ki a tűzvészt, enélkül összecsuklott volna. Mementóként ma is ott áll egy deformálódott toronydarab az adóállomás lábánál.

Az analóg sugárzást szolgáló antennát 2008. november 18-án cserélték ki a digitális adások továbbítására alkalmas antennára, helikopter segítségével. Mivel ez az antenna 4 méterrel rövidebb, így a magasságából ennyit vesztett, azóta „csak" 236,5 méter magas, s ezzel 2,5 méterrel a Kab-hegyi TV-URH gerincadó-állomás mögé került. A legmagasabb műépítményünk az országban a Lakihegyi rádió-adótorony, melynek a szerkezeti része 284 méter, de a hangolócsővel együtt 314 méter magas, a Solti rádió-adótorony 304 méteres, a bronzérmes pedig a Tiszai Erőmű kéménye a 250 méteres magasságával.

A világon persze korántsem ezek a legmagasabb adótornyok, ezek listáját jelenleg a blanchardi TV torony (North-Dakota, USA) vezeti 628,8 méteres magasságával. Ez a műépítmény 1963. augusztus 13-án készült el és onnan egészen 1974. május 18-ig egyben a világ legmagasabb építménye volt. Az ekkorra elkészült varsói rádiótorony a 648 méteres magasságával megelőzte ugyan, de 1991. augusztus 8-án a tartókábelek cseréje során történt katasztrofális hiba miatt délután négy órakor a torony összedőlt. Ettől kezdve tehát egészen 2010-ig, a 828 méter magas dubaji Burj Khalifa elkészültéig ismét a blanchardi torony vezette a listát. Azóta már a Tokyo Skytree is megelőzte 634 méteres magasságával.

Aki mindezektől még nem szédül, annak pedig egy különleges, drónnal készített videót ajánlok, a salemi (South-Dakota, USA), már használaton kívüli, 477 méteres adótornyáról, ahol Kevin Schmidt úr éppen izzót cserél a torony csúcsán. Figyelem, itt nincs lift, tehát csak a gyalogos felmászás a megoldás, viszont a légiforgalom biztonsága érdekében a torony csúcsán lévő villogót rendszeresen cserélni kell. A 2 perces video linkje: https://www.youtube.com/watch?v=f1BgzIZRfT8 , de csak erős idegzető tagjainknak ajánlom!
 

dr. Bartolits István
 

Legközelebbi események

HTE Szenátus ülés 2019.03.21. 16:00 - 2019.03.21. 18:00