BEGIN:VCALENDAR PRODID:-//Liferay Inc//Liferay Portal 7.0.2//EN VERSION:2.0 CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH BEGIN:VEVENT DTSTAMP:20240328T095350Z UID:ec9d86d4-9102-4ead-b7e1-5a0d9e89d90a DTSTART:20191128T170000Z DTEND:20191128T190000Z SUMMARY:Mars-szondák távközlési kérdései - Távközlési Szakosztály DESCRIPTION:
Tisztelettel meghívjuk Önt és\ n munkatársait a HTE Távközlési Szakosztály és a Magyar Asztronautikai\n Társaság közös szervezésében a HTE TÁVKÖZLÉSI KLUB\n kö vetkező összejövetelére.
\nA H írközlési és Informatikai\n Tudományos Egyesület (HTE) és a\n Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) 2016.\n májusáb an aláírt együttműködési megállapodásnak megfelelően\, a korábbi\n sikere s közös rendezvények folytatásaként a soron következő HTE\n Távközlési K lub ismét HTE–MANT közös rendezvény lesz\, amelynek témája:
\n\n Forgalmas éveknek nézünk elébe a Mars kutatásában. Több szonda\n i s indulhat 2020 nyarán a vörös bolygó felé\, és bár csak 2021\n tavaszá n érkeznek meg\, a velük való kapcsolattartás jelentés\n távközlési igé nyeket támaszt. Jelenleg hat űrszonda kering a Mars\n körül: a NASA rés zéről a Mars Odyssey\, a MAVEN és az Mars\n Reconnaissance Orbiter\, az ESA részéről a Mars Express és az ExoMars\n TGO keringő egysége\, vala mint India első MOM szondája. Emellett a\n Mars felszínén a mozgó Curio sity és az álló InSight működik. A\n tervek szerint a 2020-as indítási ablakot egy sor ország\, szervezet\n és cég használná ki: a NASA (Mars 2020 rover)\, az ESA (az ExoMars\n program folytatásaként a Rosalind Fr anklin nevét viselő marsjáró és\n a Kazacsok nevű\, fix marsi állomás)\ , Kína (keringő és leszálló\n egység\, rover)\, az Egyesült Arab Emírsé gek (Hope)\, India (MOM–2). A\n szondák érkezésekor a szó szoros értelm ében olyan csúcsforgalom lesz\n a Marsnál\, hogy a szakembereknek komol y fejtörést okoz\, miként\n elégítsék ki a rendelkezésre álló követőáll omások antennáival az\n adatforgalom igényeit. A Mars kutatásában kulcs fontosságú a\n megfelelő adatmennyiség továbbítására alkalmas kommuniká ció.\n Különösen fontos ez a leszállóegységek esetében\, amelyekre álta lában\n csak kisebb antenna kerül\, így célszerűen a Mars körül keringő \n szondákat használják reléállomásként. Azokon keresztül küldik a\n parancsokat a bolygó felszínén dolgozó eszközöknek\, és az orbiterek\n továbbítják a felszínen gyűjtött adatokat a Földre. E tekintetben\n te ljes a nemzetközi együttműködés\, az ESA és a NASA keringő szondái\n kö zösen továbbítják a felszínről érkező adatokat. A NASA két eszköze\n ál tal a felszínen gyűjtött adatok mintegy 60%-át jelenleg az ESA és\n az orosz űrügynökség\, a Roszkoszmosz közös vállalkozásaként készült\n TGO keringő szonda továbbítja a Földre. Az ExoMars program\n folytatásakén t 2021-ben a vörös bolygóra érkező ESA eszközök\n elsődleges relészondá ja a TGO lesz\, ennek megfelelően az orbiter\n pályáját máris elkezdték úgy módosítani\, hogy a leszálláskor\n optimális helyzetben tartózkodj ék. A Föld és a Mars\n közötti távolságot a rádiójelek 4 és 24 perc köz ötti idő alatt\n teszik meg\, a Mars mindenkori távolságától függően. A Mars\n kutatásába az elmúlt évtizedekben magyar mérnökök és kutatók\n is bekapcsolódhattak\, ezekben a munkákba adnak betekintést a\n Távk özlési Klub rendezvényén a MANT előadói.
\n\n \n Házigazda:\n
\n
\n \n Az elhangzó előadások:
\nA vitaindító elő adásokat kötetlen vita\,\n klubszerű beszélgetés követi. A rendezvény díj talan\, melyre\n minden érdeklődőt szeretettel várunk!
\n\n Bacsárdi László\n
HTE Távközlési Szakosztály\, elnök
Tisztelettel meghívjuk Önt és\n munkatársait a HTE Távközlési Szakosztály és a Magyar Asztronautikai\n Társaság közös szervezésében a HTE TÁVKÖZLÉSI KL UB\n következő összejövetelére.
\nA Hírközlési és Informatikai\n Tudományos Egyesület (HTE) és a\n Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) 2016.\n májusában aláírt együttműködési megállapodásnak megfelelően\, a korábbi\n sikeres közös rendezvények folytatásaként a soron következő HT E\n Távközlési Klub ismét HTE–MANT közös rendezvény lesz\, amelynek témáj a:
\n\n Forgalmas éveknek nézünk elébe a Mars kutatásában. T öbb szonda\n is indulhat 2020 nyarán a vörös bolygó felé\, és bár csak 2021\n tavaszán érkeznek meg\, a velük való kapcsolattartás jelentés\n távközlési igényeket támaszt. Jelenleg hat űrszonda kering a Mars\n körül: a NASA részéről a Mars Odyssey\, a MAVEN és az Mars\n Reconnaiss ance Orbiter\, az ESA részéről a Mars Express és az ExoMars\n TGO kerin gő egysége\, valamint India első MOM szondája. Emellett a\n Mars felszí nén a mozgó Curiosity és az álló InSight működik. A\n tervek szerint a 2020-as indítási ablakot egy sor ország\, szervezet\n és cég használná ki: a NASA (Mars 2020 rover)\, az ESA (az ExoMars\n program folytatásak ént a Rosalind Franklin nevét viselő marsjáró és\n a Kazacsok nevű\, fi x marsi állomás)\, Kína (keringő és leszálló\n egység\, rover)\, az Egy esült Arab Emírségek (Hope)\, India (MOM–2). A\n szondák érkezésekor a szó szoros értelmében olyan csúcsforgalom lesz\n a Marsnál\, hogy a sza kembereknek komoly fejtörést okoz\, miként\n elégítsék ki a rendelkezés re álló követőállomások antennáival az\n adatforgalom igényeit. A Mars kutatásában kulcsfontosságú a\n megfelelő adatmennyiség továbbítására a lkalmas kommunikáció.\n Különösen fontos ez a leszállóegységek esetében \, amelyekre általában\n csak kisebb antenna kerül\, így célszerűen a M ars körül keringő\n szondákat használják reléállomásként. Azokon keresz tül küldik a\n parancsokat a bolygó felszínén dolgozó eszközöknek\, és az orbiterek\n továbbítják a felszínen gyűjtött adatokat a Földre. E te kintetben\n teljes a nemzetközi együttműködés\, az ESA és a NASA kering ő szondái\n közösen továbbítják a felszínről érkező adatokat. A NASA ké t eszköze\n által a felszínen gyűjtött adatok mintegy 60%-át jelenleg a z ESA és\n az orosz űrügynökség\, a Roszkoszmosz közös vállalkozásaként készült\n TGO keringő szonda továbbítja a Földre. Az ExoMars program\n folytatásaként 2021-ben a vörös bolygóra érkező ESA eszközök\n első dleges relészondája a TGO lesz\, ennek megfelelően az orbiter\n pályájá t máris elkezdték úgy módosítani\, hogy a leszálláskor\n optimális hely zetben tartózkodjék. A Föld és a Mars\n közötti távolságot a rádiójelek 4 és 24 perc közötti idő alatt\n teszik meg\, a Mars mindenkori távols ágától függően. A Mars\n kutatásába az elmúlt évtizedekben magyar mérnö kök és kutatók\n is bekapcsolódhattak\, ezekben a munkákba adnak beteki ntést a\n Távközlési Klub rendezvényén a MANT előadói.
\n\n \n Házigazda:\n
\n Both Előd\, a Magyar Asztronautikai Társaság e
lnöke
\n \n Az elhang zó előadások:
\nA vitaindító előadásokat kötetlen vita\,\n klubszerű beszélgetés követi. A rendezvény díjtalan\, melyre\n minden érdeklődőt szeretettel várunk!
\n\n Bacsár
di László\n
HTE Távközlési Szakosztály\, elnök