Back

A konferencia szakmai beszámolója

A tizenhatodik alkalommal megrendezésre kerülő Fórum, a nemzetközi trendeknek is megfelelően, kiemelt figyelmet fordított...


16. „PROJEKTMENEDZSMENT A GAZDASÁGBAN" Fórum
összefoglaló tanulságai

A globalizálódó világban, a rendkívüli technológiai fejlődés alapvetően átalakítja a munka világát. A komplex feladatok megoldásában, a sokféle szakmai kultúra együttműködésére építve a projektmenedzsment szerepe minden iparágban tovább nőtt az elmúlt évekhez képest is. Mindez megfigyelhető a hazai gazdasági- és társadalmi életben is. A hazai projektmenedzser szakma fejlődési folyamatának másfél évtizede meghatározó állomása a Fórum, a szakemberek éves találkozója, ahol az innovatív megoldásokat magába foglaló szakmai eredmények bemutatása lehetőséget biztosíthat a projektmenedzsment stratégiai jelentőségének felismerésére és ezáltal a szakmává válás, elfogadottság elősegítésére. Az elmúlt tizenöt évben közel 200 intézmény/vállalat 350 szakember tartott 450 előadást.   

 

A tizenhatodik alkalommal megrendezésre kerülő Fórum, a nemzetközi trendeknek is  megfelelően, kiemelt figyelmet fordított

  • az államigazgatási- és közigazgatási projektmenedzsment helyzetének és jövőbeli igényeinek bemutatására. A 2010-ben kezdődő kormányzati ciklus gyökeresen alakított át közigazgatási területeket, új struktúrákat hozott létre. 2011-ben az új kormányzati prioritások szerint alakultak át a kiemelt projektek az Államreform Operatív Programban (ÁROP) és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programban (EKOP). Mivel az EKOP projektek előkészítése és magvalósítása lassan haladt, a folyamatok felgyorsítása érdekében a felügyelet átkerült a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba (NFM). Az EKOP program folyamatgyorsító-, szervezeti- és szakmai átalakítását célzó, 2012 novemberében létrehozott projekttámogatás rendszert Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációs államtitkár mutatta be. Az EKOP-ban jelenleg 80 projekt fut. A 2013-re meghirdetett program keret 137 MdFt, amiből 95,7 MdFt-ra már támogatási szerződések születtek. 2012-ben először fordult elő, hogy 30%-nál jelentősebb csúszással rendelkező projektek törlésre kerültek. A programtámogatási rendszer szervezeti felépítésébe új szereplő, a projekt mentor került, aki az infokommunikációs államtitkárnak számol be és koordinálja az NFÜ-t is magába foglaló, közreműködő szervezetek, valamint a projekt gazdák (szponzorok) együttműködését. Az ÁROP programhoz kapcsolódó e-közigazgatás fejlesztések támogatásra a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a 2014-2020-as időszakra a kompetencia fejlesztést, az e-közigazgatás intézetének aktív működését és közigazgatási PM Műhely létrehozását tervezi. A közigazgatás sikeres projektjei közül esettanulmány formájában bemutatásra került az elektronikus földnyilvántartási és a ráépülő szolgáltatási rendszer a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) előadásban. A megvalósult rendszer eredményeképpen 2012-ben a 1,5 milló tulajdoni lap kérés 6%-a volt csak papír alapú.
  • az agilis módszertanok alkalmazási lehetőségeinek, feltételeinek és korlátainak vizsgálatára a projektmenedzsment feladatok megoldásában. Az agilis módszertannal fejlesztett szoftverek kritikus kérdése a fejlesztés előrehaladásának mérése. Probléma, hogy a fejlesztők becslését a megrendelő vállalásnak veszi, nem véve figyelembe a megoldandó feladat bonyolultságát. A feladat részfeladatokra bontásával (inkrementális fejlesztés) ugyanakkor már jó becslés adható relatív becsléssel, miközben a tényleges felhasználásra kerülő emberóra számát nem lehet megmondani (relatív becslés – nagyságrend becslés összehasonlítással). A szoftver fejlesztő nagyvállalatok agilis módszertan választását az egyszerűbb változáskezelés, a személyes felhatalmazás növekedésének lehetősége és a pazarlás csökkentése („eliminate waste") vezérli. Az agilis módszertan innovatív termékek fejlesztésénél is felhasználható. A módszertan alkalmazása a gyorsabb és rugalmasabb fejlesztést eredményez, megkönnyíti a bevezetési projektek összehangolását és megvalósul a tudásmegosztás.
  • a szállító-vevői projektek fejlődését elősegítő módszerek, eszközök gyakorlati tapasztalatcseréire, hozzájárulva a projektmenedzsment érettség fejlődéséhez. A projektmenedzsment továbbfejlődésének alapvető tényezői a cselekvési szándék (döntésre-tettekre való képesség), a hozzáállás, valamint az ismeret és tudás. A szállítói-vevői projekteknél a megrendelői projekt előkészítés az első fázis, amit a projekt indulásakor, a szállító belépésével a második fázis követ. Általában a szállító adja a projektmenedzsert, de az irányító bizottságban a megrendelői előkészítő projektmenedzser minőségbiztosító vagy tanácsadói szerepet kap. Új vezetői szerep lehet a project champion, aki egy személyben vezeti a projekt operatív munkát a projekt tulajdonosnak beszámolva. Fontos kérdés a hazai PM fejlődése szempontjából a projektmenedzsment szakma kutatás-fejlesztéseinek magasabb szintre emelése. A megrendelői oldalon a fejlesztési projekt igényektől elmaradó erőforrásai megnövelik a vállalati projekt irodák (PMO) projekt priorizálási feladatait (lehetséges megoldás : 10% TOP, 45% HIGH, 45% NORMAL), a projektek eljárásrendjének a vállalati üzleti folyamatokba integrálását, az erőforrás tervezés fontosságát (kritikus erőforrások a kiemelt projektek számára kiváltságokkal), a portfoliómenedzsment hangsúlyos szerepelését, a projektek beszámoló rendszerének jelentőségét. A projektmenedzsment kultúra vállalati fejlesztésének fontos eleme a szakemberi kompetenciák fejlesztése, az oktatás-képzés hatékony igénybevétele.   
  • építőipari projektmenedzsment tapasztalatok megismerésére, azok összevetésére a különböző iparágak tapasztalataival. Nagy építőipari beruházási projekt (Allé Bevásárló Központ) tervezésének, kivitelezésének kritikus kérdéseit, eredményeit bemutatva mutatott rá az építőipari projektek speciális problémáira. A 100 millió eurós beruházás 2007-ben indult és 2009. november 11-én fejeződött be. A rendkívül komplex beruházásban a beruházó, a tervezők és kivitelezők (90 cég), valamint a projektmenedzsment együttműködésének sokféle kockázattal (különböző nemzeti munkakultúrák, ütemezett logisztika, hatósági engedélyezés, őrzés- és vagyonvédelem, régészeti feltárás, időjárási bizonytalanság) kellett megküzdenie.  
  • a projektek bizalom építésének feltételeire, lehetőségeire, kritikus kérdéseire, építve a Fórum résztvevők tapasztalataira. A projektek sikerét alapvetően határozza meg a bizalom megléte, hiszen az együttműködés elősegítője az erőforrások megszerzésében, a problémák megoldásában, a konfliktusok kezelésében és az információk megosztásában.  A bizalom tulajdonképpen a másik fél (egyén vagy szervezet) jövőbeli akciójával szembeni elvárás/hit, az emberi/szervezeti kapcsolatok természetének mérőszáma. A bizalom összetevői: a másik kompetenciájának elfogadása/megbecsülése, a következetesség (szavak és tettek egysége, őszinteség, felelősség, elkötelezettség, önfegyelem) és a jóakarat (a másik szándékának/érdekeinek figyelembe vétele). A bevezető előadást követő workshop a Fórum résztvevőit bevonva, tréning formájában tárta fel a részvevők tapasztalatai alapján a bizalom építés legfontosabb ható elemeit.

A Fórumot lezáró kerekasztal beszélgetésben az üzletmenetet korszerűsítő projektek tapasztalatai, a projektmenedzsment hazai üzleti kilátásai kerültek elemzésre a Fórumot megelőző, országos kérdőíves felmérés tapasztalatai alapján. Projektszám, - komplexitás, - létszám, - várakozás átlagos megítélése az elmúlt évekkel összehasonlítva

 

 

2009  (%)

2010 (%)

2011 (%)

2012 (%)

2013 (%)

 Pesszimista

57

34

26

42

29

 Változatlan

24

35

31

36

42

 Optimista

19

31

44

23

29

 Összesen

100

100

100

100

100

 

A következő, tizenhetedik Fórum megrendezésére várhatóan 2014. április 3-án kerül sor.

 

Budapest, 2013. április 9.

Dr. Prónay Gábor
Szervező Bizottsági elnök

Együttműködő partnerek

Építéstudományi Egyesület (ÉTE)
Fővállalkozók Magyarországi Szövetsége (FŐVOSZ)
HTE Projektmenedzsment szakosztály (TIPIK)
Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ)
Magyar Projektmenedzsment Szövetség (PMSZ)
PMI Budapest, Magyar Tagozat (PMI)
 

Média Partner

mfor.hu