A májusi Elnökségi ülés kilenc napirendet tárgyalt. Az első napirendi pontban a Projektmenedzsment Fórumról hangzott el beszámoló a Szervező Bizottság elnökének a tolmácsolásában. A második napirendi pontban a HTE Infokom 2022 konferencia szakmai előkészítéséről szólt a konferencia Programbizottságának az elnöke részéről beszámoló. A harmadik napirendi pontban a Közgyűlésre készülő előterjesztések kerültek a középpontba. A következő napirendi pont a HTE pénzügyi státusza volt a vita tárgya. Az ötödik napirend pontban az Ellenőrző Bizottság és a Felügyelő Bizottság beszámolója volt kitűzve, amire célszerűen a harmadik napirendi ponttal összevonva került sor. A hatodik napirendi pont a HTE Fekete László-díj állásával foglalkozott. A hetedik napirendi pontban az állami díjakra való felterjesztéseket vitatta meg az Elnökség. Végezetül az Egyebek napirendi pontban a főtitkár adott tájékoztatást az NJSZT iTF-fel való együttműködés és az ISZB megújítása témájában.
Az első napirendi pontban Prónay Gábor, a Projektmenedzsment Fórum Szervező Bizottságának az elnöke és legfőbb szervezője számolt be az április 7-én személyes részvétellel megrendezett, sorrendben már 24. PM Fórumról, melynek ez évi alcíme a Projekt – Bizalom – Menedzsment volt. Prónay Gábor elmondta, hogy a Fórum a közel 70 fő résztvevőtől 4,9-es értékelést kapott, ami jó hír, mert ebben a témakörben igen nagy a verseny, csak a jó konferenciák tudnak megélni. Jellemző tendenciaként említette meg, hogy újabban a kisebb projektek kerülnek előtérbe, nagy projektek alig akadnak. Ez annak tudható be, hogy a projektek darabolódnak. Kiemelte, hogy a kerekasztal-beszélgetések idén új technikával, az u.n. Fishbowl (Akvárium) formátumban kerültek megrendezésre, aminek a lényege, hogy az első körben a meghívott szakértők és a moderátor egymás között beszélgetnek, majd a második felében a közönség tagjai is beülhettek a szabadon hagyott székekre és bekapcsolódhattak a témába egy-egy kérdés vagy hozzászólás erejéig. Az újszerű rendszert Darabos Andrea SZB tag szervezte meg és vezette. Az előadások is magas színvonalúak voltak, ez évben a Fórum legjobb előadója címre Marosán Györgyöt szavazták meg, aki Bizalom a 21. században: új feltételek és szerepek címmel tartotta meg előadását. Prónay azt is elmondta, hogy a Szervező Bizottság már megkezdte a 25. PM Fórum témájának a kigondolását, hogy kellő idő legyen majd a konferencia megszervezésére.
A részletes tájékoztatás lezárásaként Maradi István főtitkár megköszönte Prónay Gábornak, hogy ismét egy jól sikerült nagyrendezvénnyel gazdagította a HTE portfolióját.
A második napirendi pont is egy nagyrendezvénnyel, a HTE Infokom 2022-vel foglalkozott, amire november 8-9-én kerül sor Kecskeméten a tervek szerint. A konferencia Programbizottságának az elnöke, Kolláth Gábor ismertette a szakmai program előkészítését. A legtöbb szekciónak már megvan a vezetője és a témák is, hamarosan a végleges állapotába kerülhet a program – eltekintve a váratlan változásoktól. Mindössze két szekció esetében vannak még nyitott kérdések, a Mesterséges intelligencia és az Állami távközlő hálózatok szekció esetében van még szükség némi előkészítő munkára. Kulcskérdés a keynote előadó személye, mert itt a kellő gondosság mellett még a kormányzat átalakulásának a konszolidálódása is fontos szempont. Az Elnökség ebben a kérdésben több javaslatot is felvetett, ezeket Kolláth Gábor köszönettel fogadta.
Módosult a Fekete László-díj átadásának a programon belüli helye is, erre most az első napon, a plenáris ülések végén fog sor kerülni. Nagy Péter még elmondta, hogy a programstruktúra véglegesítése után kerül sor a potenciális szponzorokkal való tárgyalásokra, mert fontos, hogy már lássák a program gerincét, szembesülhessenek azzal, hogy ismét egy tartalmas konferenciát támogathatnak.
Az Elnökség még néhány javaslatot tett olyan témákra, illetve személyekre, akiket érdemes lehet az előadók között üdvözölnünk novemberben. A napirend lezárásaként Főtitkár úr megköszönte az eddigi értékes előkészítő munkát Kolláth Gábornak és csapatának.
A harmadik napirendi pontban a május 26-i Közgyűlés dokumentumainak az ismertetésére került sor. Nagy Péter operatív igazgató elmondta, hogy a HTEnet mérlege és eredménykimutatása készen van, ezt az Elnökség előzetesen írásban meg is kapta. A dokumentumot már a HTEnet Felügyelő Bizottsága is megtárgyalta, így ott minden rendelkezésre áll, csak az Elnökség támogatása szükséges hozzá. A HTEnet egyébként jól zárta az évet, várakozáson felüli pozitív eredményt mutat az elkészült mérleg.
Jamrik Péter a Felügyelő Bizottság nevében elmondta, hogy a HTEnet mérlegét és az eredménykimutatást áttekintették, azt rendben találták, így az FB elfogadta a HTEnet dokumentumait, azok a Közgyűlés elé terjeszthetők.
Mindezek alapján Nagy Péter javasolta a HTEnet mérlegének és eredménykimutatásának az elfogadását. Az Elnökség mindkét anyagot egyhangúan támogatta.
A HTE esetében a Közgyűlésre beterjesztendő dokumentumok még mindig nem álltak rendelkezésre, de várhatóan két-három nap múlva véglegesen lezárul a mérleg. Az már látszik, hogy a Közgyűlésre mindkét dokumentum elkészül, tehát nem fenyeget az utólagos, rendkívüli Közgyűlés szükségessége. A két dokumentumot viszont az Ellenőrző Bizottság csak akkor tudja áttekinteni és minősíteni, ha azok végleges változata megszületett. Az EB ekkor azonnal megvizsgálja a két dokumentumot és ennek eredményének az ismeretében az Elnökség az anyagokról elektronikus szavazással fog dönteni, hogy a Közgyűlésre minden időben készen álljon.
A negyedik pontban Nagy Péter foglalta össze a 2022-es év eddigi tevékenysége alapján a HTE pénzügyi helyzetét. Az év sarokszámai most a Közgyűlés miatt is fontosak, de egyébként is figyelni kell az év pénzügyi helyzetére, hogy probléma esetén még lehessen megoldást keresni. Elmondása szerint a HTE tényszámai most nem állnak olyan jól, a tervhez képest elmaradás látszik, de év végéig még van remény arra, hogy az eredeti, minimálisan pozitív mérlegeredményt elérje az Egyesület. Sok múlhat még a benyújtott, de még nem elbírált pályázatok eredményén és persze nem mindegy, hogy az év kiemelt nagyrendezvényét, a HTE Infokom 2022-t hogy sikerül majd pénzügyileg zárni. Erre nagyon kell majd figyelni az őszi időszakban.
Pozitív hír, hogy elindult a HTE debreceni csoportja és új kollektív tagok léptek be a HTE-be. A Fekete László-díjhoz is vannak új támogatók. A kép tehát vegyes és a kockázati faktorok mindenhol ott vannak. Nagy Péter azzal zárta a helyzetjelentést, hogy egyetlen dologban kell döntést hozni, nevezetesen abban, hogy a tények ismeretében a 2022-es évre vonatkozóan milyen terveket tárjon a HTE vezetése a Közgyűlés elé.
Az Elnökség hosszas vitát folytatott arról, hogy miként kellene figyelembe venni a látható kockázatokat – az előre nem láthatókról nem is beszélve – és mennyire szabad optimistán tervezni a jelen helyzetben. A vitában több előremutató javaslat is elhangzott, mivel lehetne még javítani a mérlegeredményeket a második félévben, de az is világos volt mindenki előtt, hogy ezen javaslatoknak csak egy része fog tudni megvalósulni, az összes nyilván nem. Vágujhelyi Ferenc, a HTE elnöke végül azzal összegezte a vitát, hogy a Közgyűlésen bejelentendő 2022. évi terveket óvatos optimizmussal érdemes tervezni és akkor elvárható, hogy azt a HTE teljesítse is. Ez akkor egy kicsi, de pozitív eredményt jelent, amit tarthatónak gondol. Az Elnökség ezzel a szcenárióval teljesen egyetértett.
A napirendi pont végén Maradi István főtitkár megköszönte az eredményes vitát és a végső döntést és bejelentette, hogy Nagy Péterrel közösen ennek megfelelően átgondolják a költségvetési kockázatokat az enyhén optimista változat szerint. Mivel a vitában előkerült a HTE szabad pénzeszközeinek a hatékonyabb befektetése is, ennek a megvizsgálására is ígéretet tett. Ezzel a pénzügyi napirendet lezárta.
Az ötödik napirendi pont tárgyalása a harmadik napirendnél megtörtént.
A hatodik napirendi pontban Maradi István főtitkár a Fekete László-díj idei kommunikációjáról számolt be. Ahogy már a második napirendi pontban elhangzott, a díjátadást a HTE Infokom konferencia első napjára szervezik. A díj támogatói közül a Microsoft jelezte, hogy kilép és a HTE-t is elhagyja. Ugyanakkor viszont a Stratis, a Bravonet és a Geomant belépett a támogatók közé.
A hetedik napirendi pontban a Díjbizottság tagja, Bartolits István számolt be az állami díjakra történő HTE előterjesztésekről. Felidézte, hogy idén már elkönyvelhetett a HTE egy sikert, március 15-e alkalmából Ferencz Rolandnak odaítélték a HTE által javasolt Miniszteri elismerő oklevelet. További négy név van fent van a listán, ebből két HTE tagunknak már kész az előterjesztése, a harmadik javaslatra az ülésen lett jelentkező, aki a méltatáshoz hátteret küld. A negyedik javasolt személy esetében még egy-két évet célszerű várakozni, mert 2013-ban már kapott állami kitüntetést és az erre vonatkozó kormányrendelet szerint legközelebb tíz év múlva lehet ismét állami kitüntetést elnyerni. További javaslatok is elhangzottak, azonban Nagy Péter jelezte, hogy általában legfeljebb két személyt javasolhatunk a Minisztérium felé, tehát a további javaslatok részletes kidolgozására, az indoklások megírására még van idő. Az állami kitüntetésekhez az életrajzok és más anyagok alapján a szükséges egy-három oldalas indoklást Bartolits István a beérkezett javaslatok alapján folyamatosan összeállítja.
Az Egyebek napirendi pontban Főtitkár úr tájékoztatást adott az Informatikatörténeti Fórum (iTF) tárgyában az NJSZT-vel április 27-én megtartott egyeztetésről. A megbeszélést előremutatónak értékelte, most a következő feladat, hogy a HTE iTF-fel foglalkozó csapatának az elnöke, Horváth Pál összeállítson egy anyagot arról, hogyan lehetne az NJSZT és a HTE közös tevékenységét megalapozni ebben a munkában. Egyben jelezte, hogy a HTE javaslatot tett az Informatikatörténeti Fórum személyi adatbázisának az elnevezésére, amit a továbbiakban célszerű lenne Infokommunikáció-történeti adatbázisnak nevezni, amennyiben az együttműködés az elképzelt formában létrejön.
Ugyancsak Maradi István számolt be az ISZB jövőbeni működésének az új megfogalmazásáról. A HTE Elnöksége már korábban elfogadta, hogy az ISZB kibővíti a tevékenységét egy proaktív kommunikációs üzemmóddal, amit Frischmann Gábor is felvállalna. Mivel neki a két egymás utáni elnöki ciklusa lejárt és az ISZB SZMSZ nem teszi lehetővé a harmadszori megválasztását, így át kell gondolni, mennyire van értelme az SZMSZ ilyen jellegű megszorításának. Ha nincs, akkor ezt a pontot meg lehetne változtatni annak érdekében, hogy az új felfogású ISZB ne egy teljesen új vezetéssel induljon el.
Végezetül Darabos Zoltán számolt be a HTE győri csoportja körüli történésekről. Borbély Gábor írásban is bejelentette, hogy a győri csoport újraélesztésére nincs energiája, a csoport gyakorlatilag megszűnt létezni. Ugyanakkor a Széchenyi Egyetem rektora, Baranyi Péter jelezte, hogy új szakosztályként indítana egy „Internet of digital reality” szakosztályt az éppen szervezés alatt lévő, hasonló nevű konferencia témakörében, ahol az alakuló 10 fő belépése is megoldható lenne. Itt még át kell gondolni azt a felvetést, hogy a szakmai közösség egy része nem magyar lenne, de erre a HTE nincs felkészülve.
Maradi István főtitkár a hosszúra nyúlt Elnökségi ülés végén megköszönte mindenkinek az aktív részvételt és az ülést berekesztette.