2015.10.05-én a HTE Szenior Szakosztálya látogatást tett a Kelenföldi vasútállomás közelében lévő, M4 Metró diszpécserközpontba. A járműtelep magában foglalja a járműkarbantartó műhelyt, a járműmosót, az eszterga csarnokot és a diszpécser tornyot. Az eseményre közel húsz kolléga jött el, majd a főépületbe való belépés után annak 8. emeletén egy tárgyalóteremben meghallgattuk Bátorfi Gábor üzemvezető kísérőnk műszaki-történeti előadását az M4 metró építéséről és üzeméről.

A Siemens konszern a francia, a magyar Siemens nemzeti vállalatok, valamint a Siemens AG németországi anyavállalat 2006-ban szerződést kötött az M4 metróvonal energiaellátó, kommunikációs, valamint vasúti biztosító rendszereinek szállítására. A vonat kocsikat az Alstom cég szállította.  2013. július 15-én lehetővé vált  a vonatforgalom a teljes vonalon. Az első két szerelvény utasokkal 2014. március 28-án  tette meg a Kelenföldi és Keleti pályaudvart összekötő,  10 állomást érintő utat. A vezető nélküli automata rendszer 2015. 09. 27-től üzemel  éles körülmények között. Az M4 metró vonal négy fő részből áll:  Kelenföldi járműtelep,  10 db állomás,  az alagút és az  energia-diszpécserközpont.  Az alagút hasznos üzemi hossza 7,4 km ( a kiszolgáló területtel együtt  9,4 km hosszú).  Az energia ellátás 10/0,4 kV középfeszültségű hálózatról történik, maguk a szerelvények 825 V egyenáramról üzemelnek.  A vasúti és utasforgalmi informatikai rendszer öt db,  egymástól független, digitális adatátviteli gerinchálózattal rendelkezik, úgy mint:  technológiai ( segélyhívó és tűzjelző), vasút biztosítási, üzemi telefon,  WLAN mozgó vonat kamera és a TETRA mozgó vonat telefon, akusztikus tájékoztató és segélyhívó rendszerrel. Az egyes információ forrásból származó jelek optikai kábelen, ill. rádiófrekvenciás úton jutnak el a diszpécser központba. A vezetékes adatátviteli rendszer gerincét azonban minden esetben a  redundáns optikai gyűrű képezi.  Az alagutak és az állomások mobil-internet vételi lehetőségét az utasok számára a három mobilszolgáltató a Metró rendszerétől függetlenül, külön speciális sugárzó rendszerrel oldotta meg. Az elektronika biztosítja a 7,4 km hosszú vonalon maximálisan forgalomba állítható 12 szerelvény üzemét  (ezen kívül 3 tartalék vonat áll rendelkezésre)  az előírt menetrendnek megfelelően. A központnak minden vonatról tudnia kell a hálózaton való tartózkodási helyét, az előtte és utána haladó másik szerelvény pozícióját és ezek  az információk meg is jelennek egy időben a vezérlőtermi  display-ken. A  menetrend betartatása központilag optimalizálható. A vonatvezető nélküli üzem rendkívüli biztonsági és irányító rendszer meglétét követeli meg. Az egyes állomásokon a vágányokat  radarrendszer felügyeli.  Bármilyen baleset esetén (pl. utas beesés), ha szükséges, azonnal megállítja az alagútban közlekedő szerelvényt. Sajnos öngyilkosság ellen ez a rendszer sem véd. Az egyes állomásokon a sokat vitatott, egyterű belső kialakítás tűzvédelmi okokból lett így tervezve, mert a tűzeset következtében keletkező füst a leghatásosabban ezen megoldás mellett távolítható el az állomásról a nagyteljesítményű szellőző berendezésekkel.

A diszpécser irányító központban  az ember úgy érezhette magát, mintha a Wall-street-i tőzsdepalota  információs termébe csöppent volna. Valamennyi állomásról, alagútból és vasúti szerelvényből érkező kamerajelek a diszpécserközpontba futnak be és egy hatalmas, egész falfelületet elfoglaló,  LED diszplay sokaságon keresztül jelennek meg. ( lásd kép).  A külső területekről beérkező információk olyan részletességgel vannak megjelenítve, hogy a központból még az egyes állomások mozgólépcsőinek  felfelé vagy lefelé mozgását is nyomon lehet követni.   A  vonatok max 80 km/óra-val haladhatnak, a jelző és foglaltság érzékelő biztosító rendszerek is erre a sebességre lettek tervezve. A diszpécser teremben látható volt a teljes alagút rendszer hosszmetszeti rajza, ahol nyomon követhető volt a teljes vonal lejtmenete és felépítése. A látogatók rengeteg kérdéssel ostromolták a vezető előadónkat és a készségesen felelni igyekező, ott dolgozó diszpécsereket, úgy hogy csak azt vettük észre, az egy órásra tervezett látogatásunk már bőven elérte a másodikat is. Egy rövid előadói termi beszélgetés után rengeteg, eddig nyitott kérdésre választ kapva mindenki elégedetten távozott, köszönetet mondva Bátorfi Gábor előadónknak a szíves vendéglátásért.

Varsányi János