Életének 77. évében, 2014. augusztus 26-án, elhunyt Dr. Gordos Géza, egyetemi tanár a HTE Tiszteletbeli Elnöke. Búcsúztatása 2014. szeptember 19-én 14.30-kor lesz a Farkasréti Temető Makovecz termében.

Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy
Dr. Gordos Géza 
egyetemi tanár
a BME professzor emeritusza, a HTE Tiszteletbeli Elnöke
2014. augusztus 26-án, életének 77. évében elhunyt.

Alkotó munkájának és meghatározó egyéniségének emléke tovább él.

 

Gordos Géza
1937-2014

Gordos Géza egyetemi tanár, Széchenyi-díjas villamosmérnök, a HTE tiszteletbeli elnöke szakmai-tudományos életünk kiemelkedő alakja volt.

Munkásságának felsorolása lenyűgözően láttatja, hogy milyen hatalmas energiával és kifogyhatatlan újító kedvvel dolgozó ember volt. Kíváncsiság, széles látókör, hallatlan munkabírás, elismert vezetői képességek, nagyszerű oktatói habitus és derűs közvetlenség jellemezte. Gondolkodásában és munkájában össze tudta kapcsolni a távlatos gondolkodást és a mély szakmai pontosságot.

Igen korán ismerte fel a gépi beszédfeldolgozásban rejlő lehetőségeket. Több évtizedes, fantáziadús szakmai építkezése nyomán azt mondhatjuk, hogy mindaz, ami ezen a szakterületen Magyarországon történik, visszavezethető az ő kezdeményezéseihez. Élre törekvő, remek légkörű szakmai műhelyeket tudott létrehozni és vezetni. Tanszéke (mai nevén: Távközlési és Médiainformatikai Tanszék, TMIT) szakmailag erős, nagyszerű eredményeket mutatott fel, mindig képes volt vonzani a tehetséges fiatalokat, sok-sok nagyszerű mérnök illetve tudós indult innen.

Remek képességeit azonban nem csak az oktatásban, a kutatásban, hanem a szakmai szervezetekben is kamatoztatta. A HTE-be már 1959-ben – még a diplomája megvédése előtt – belépett és 1981-ben Lajkó Sándortól átvette a stafétabotot a Távközlési Szakosztály elnökeként. 1985-től már egyben a Távközlési tagozat elnöke is lett, ahová a Távközlési Szakosztályon kívül a Személyi Rádió Szakosztályt és az Információelméleti Szakosztályt is magában foglalta. Ebben a minőségében a hazai távközlés legizgalmasabb szakaszában vezette a Távközlési Tagozatot, hiszen ekkor bomladoztak a hazai monopólium alapjai és indult meg az alternatív szolgáltatók megjelenése. Határozott gondolataival, javaslataival sokat tett a liberális nyitás irányában a HTE vezetőjeként. 1990-ben már a HTE Intéző Bizottság tagjaként vezette tovább a Távközlési Szakosztályt, majd 1991-től – Tófalvy Gyula lemondása után – a HTE elnökévé választották, s egészen 1996-ig vezette az Egyesületet. Utána 1999-ig ismét az Intéző Bizottság tagja volt, majd 2005-ig az Elnökség választott tagjaként vett részt a HTE vezetésében. 2007-ben a HTE tiszteletbeli elnöki címmel ismerte el tevékenységét.

Munkáját életútja során a HTE több kitüntetéssel is jutalmazta. A Puskás Tivadar díjat 1983-ban és 2000-ben is elnyerte, 1991-ben pedig a kutatási témájához közel álló Kempelen Farkas díjat kapta meg. Több, a Híradástechnika folyóiratban megjelent szakcikke megkapta a Pollák-Virág díjat, de 1989-ben a MTESZ díjat is elnyerte, ahol aztán később civil szervezeti munkáját is folytatta.  1991-től hat éven át a MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) Szövetségi Tanácsának volt a tagja, majd 2002-től a szövetség alelnöke, 2006-tól 2010-ig pedig az elnöke volt.

Gordos Géza életútja

Gordos Géza 1960-ban kitüntetéses villamosmérnöki oklevelet szerzett a BME Villamosmérnöki Karon. 1966-ban summa cum laude műszaki doktor címet ért el a BME-n, 1977-ben a műszaki tudomány kandidátusa lett,  1994-ben habilitált a BME-n, 1995-től a műszaki tudomány doktora.  1992-ben a Harvard University Educational Management programjában vett részt, 1994-ben a Bellcore US Telstrat Programban szerzett diplomát.

1960-tól dolgozott a BME-n, amihez végig hű maradva 2007-ben lett a BME Professor Emeritusa.
Egyetemi pályafutása során sok tantárgyat dolgozott ki és oktatott, előadásait a hallgatók mindig nagyra értékelték és szerették. Nagyszámú ipari valamint hazai és nemzetközi pályázati K+F projektet koncepcionált, hozott létre és vezetett.
A gépi beszédfeldolgozás laboratóriumot 1968-ban alapította. Habár szakmai érdeklődése igen széles körű volt, az oktatás, a kutatás, a tudományszervezés különböző területein sok-sok eredményt ért el, a beszédfeldolgozás területén mindvégig kiemelkedő tekintélyként néztek fel rá.

1976-tól 2002-ig látott el a BME-n különböző vezetői feladatokat. 1991-ben újraalapította az 1971-ben megszűnt Vezetékes Híradástechnikai Tanszéket Távközlési és Telematikai Tanszék néven. Ez ma a Távközlési és Médiainformatikai Tanszék.
Az 1980-as években, az országban az elsőként, a BME angol nyelvű képzés bevezetését kezdeményezte. Ennek kidolgozásában a kezdetektől részt vett, a BME idegen nyelvű képzését szervező Igazgatóság alapító igazgatójaként dolgozott 1986-tól 1991-ig. 1991-1997 között kutatási rektorhelyettes volt. Kezdeményezője volt a BME Pro Progressio alapítvány létrehozásának, amelynek tevékenységét később a Kuratórium tagjaként is segítette. Az alapítvány keretében is felkarolta a fiatal tehetségeket, többek között az innovációs versenyeken.

Meghatározó szerepet játszott az 1992-ben, az Ericssonnal közösen alapított Nagysebességű Hálózatok Laboratórium (HSNlab) létrehozásában, a labor alapító elnöke volt. Kezdeményező és vezető szerepe volt az Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központ (ETIK) megalapításában (1998), előbb alapító majd tiszteletbeli elnöke volt.

Töretlen egyetemi pályafutásához kapcsolódóan igen sok más ipari és tudományos feladatot vállalt el. E sokféle szakmai tevékenység mindig egymás erősítően kapcsolódott össze benne.
1964-72 között részfoglalkozásban a Posta Kísérleti Intézetben tudományos munkatárs, majd főmunkatárs, 1968-tól laborvezető volt. 1983-89 között a Telefongyárban volt igazgatói tanácsadó majd fejlesztési vezető helyettes. 1992-93-ban a MATÁV Igazgató Tanácsának alapító elnöke volt.
1972-73-ban a görög távközlés korszerűsítését célzó UNESCO Projekt igazgatójaként dolgozott Athénban.
Vendégprofesszor volt a University of Salford-on (Manchester, U.K., 1974) és az Imperial College-ban (London, U.K., 1975).
2004-ben a BAY-IKTI (a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány keretében működő Ipari Kommunikációs Technológiai Intézet) alapító igazgatója volt. 2010-ig igazgatóként, ezt követően innovációs és tudományos tanácsosként dolgozott.

1968-tól az MTA Távközlési Rendszerek Bizottságának, 1993-tól az Akusztikai Komplex Bizottságnak is tagja volt, utóbbinak 1997-2003: elnöke. 1994-1997 valamint 1997-2000-ben doktori képviselő volt az MTA-közgyűlésben.
1996-2010-ig tagja volt a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak.
A Magyar Mérnök Akadémia alapító tagja,  az Euromérnöki Magyar Nemzeti Bizottság tagja, a Sigma Xi the Research Society (USA) Magyar Tagozatának elnöke volt.
1991 óta volt IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers, USA) tag. 1993-tól az ITU (International Telecommunications Union) Telecom Forum tagja, programbizottsági tagja. 1998-tól a World Telecommunications Congress (WTC) International Technical Committee tagja, 2000-től a Council  tagja, ebben az időszakban a WTC konferenciák General Chairman tisztségét is ellátta. Az International Speech Communication Association (ISCA) Board tagja volt.

Gordos Géza tudományos eredményeit 21 szabadalom, 36 könyv, könyv-fejezet, 123 szakmai közlemény és 65 más közlemény fémjelzi.

Munkásságát számos kitüntetéssel és díjjal ismerték el.
Kétszer kapta meg a Puskás Tivadar díjat ( HTE: kiemelkedő szakmai tevékenységért, 1983, 2000).
A Műszaki Könyvkiadónál 1984-ben megjelent „Gordos - Takács: Digitális beszédfeldolgozás" című szakkönyv Nivódíjat kapott.

• 1991: Kempelen Farkas díj (HTE, NJSzT, OPAKFI, kiemelkedő tudományos munkáért a gépi beszédfeldolgozásban),
• 1994: Gábor Dénes díj (Novofer Alapítvány)
• 1996-ben, egy 6 fős csoport tagjaként elnyerte a „The European Information Technology Prize 1966" elismerétst  (European Commission, Bruxelles)
• 1997: Akadémiai Szabadalmi Nívódíj, MTA-MSzH
• 1999: Akadémiai Díj, MTA
• 1999: Aranykongresszus–Díj, Magyar Idegenforgalmi Hivatal (az év legeredményesebb tudományos-műszaki konferenciája - Eurospeech/Interspeech'1999 -  általános elnökeként)
• 2000: Széchenyi-díj, Magyar Köztársaság Elnöke,
• 2004: Magyar Köztársaság Tisztikeresztje, polgári tagozat, Magyar Köztársaság Elnöke
• 2007: József Nádor Emlékérem (BME)
• 2010: Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, Magyar Köztársaság Elnöke