Az alábbiakban olvasható a Szenior szakosztály beszámolója a Terényi Magnómúzeumban tett látogatásról.

Hát ismét cikket írok, illetve kell írnom, mivel be kell számolnom egy, a szakosztályommal történt kellemes eseményről. Igaz, hogy azóta hosszú idő telt el amióta az akkor még papírra nyomtatott HTE hírlevélben rendszeresen megjelentek a beszámolóim, írásaim. A cikk végén a dokumentumfilm linkje is megtalálható.

A papíralapú kiadás egyik előnye szerintem az volt, hogy esetleg csak egy néhány wattos villanyégőt kellett bekapcsolni elolvasásához és nem a számítógépet vagy annak valamelyik változatát. De azután mindent elsöprő erővel megjött és győzött az e, az elektronikus kiadású változat, amelynél mindjárt kiderült, hogy ez a változat – többen panaszkodtak rá - kevésbé áttekinthető és ez némileg a kedvemet szegte, hogy cikkeket írjak az elektronikus Hírlevél részére. Igaz azonban, hogy a nyomtatott formában és csak fekete-fehérben megjelent Hírlevélben foto, kép nem nagyon vagy csak ritkán jelent meg..  Most azonban, amikor a már csak színes kijelzőkön jelennek meg az írott oldalak és a készített fotók; kihasználva a lehetőséget, hogy operatőr kollégánk  velünk utazott, mozgóképes beszámoló, videó klip is készült a látogatásunkról, ami a tudósításhoz mellékelve látható, (amennyiben sikerül idejében elkészülnie a felvett anyag vágásával ill. szerkesztésével az operatőr kollégánknak Nagy Ernőnek).

Tudjátok, ezeket most „muszáj" volt elmondanom, hogy mielőbb formába lendüljek, bemelegítés képen, mint azt a sportolók a versenyük előtt teszik.­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­ E rövid eszmefuttatás, bevezető után elmesélem a kirándulásunk történetét, ami ez évben,2014. szeptember 17.-ikén  egy szerdai napon történt meg velünk szeniorokkal.

Tehát, úgy kezdődött az egész, hogy az egyik kollégánk megemlítette a magnómúzeumot mint szakmai érdekességet és hogy érdemes lenne megnézné a gyűjteményt, mert azt már külföldön is ismerik ill. járnak oda külföldi látogatók is. Igen ám, csakhogy a magnómúzeum mint kiderült, nem a fővárosban működik, hanem egy istenháta mögötti ( bocsáss meg Vili) Nógrádi kis községben, Terényben. Oda eljutni természetesen csak hosszabb utazással lehet és az időskorú nyugdíjas embereknek a legnagyobb problémát általában a hosszabb utazással járó  fizikai megterheléstől kapott elfáradás okozza. Szóval, ezt elkerülendő, csak az  utazás kényelmesebb formája  jöhet  szóba, de az többlet anyagi kiadással is jár. Mindezeket figyelembe véve a látogatás ötletét akkor egyenlőre félre kellett tennem.

Történt azonban időközben, hogy a HTE Választmánya pályázatot hirdetett  a szakosztályok részére, anyagi segítséget és támogatást ígérve a nyertes pályázóknak. Mivel előzőleg én is beadtam igényemet a szakosztályom részére nyújtandó anyagi támogatásra, az eredmény hirdetésnél kiderült, hogy nyertem 80.000 forintot. Ezzel megnyílt az út az utazási tervem megvalósításához, mert ez az összeg elegendőnek tűnt egy kisbusz egy napra való kibérléséhez. Ezek után hozzá kezdhettem a látogatásunk megszervezéséhez. Miután tájékozódtam a magnómúzeumról az internetes honlapján keresztül, felvettem a kapcsolatot a múzeum vezetőjével Nagy Vilmos úrral, akivel megállapodtunk a látogatásunk részleteiről. Mivel azonban a múzeum látogatás csak a délelőtti időt vette igénybe, így az ebéd és a délutáni program szervezését is megkellett kezdenem. Szerencsére a délutáni program helyének kiválasztása  önmagától adódott a közeli Hollókő-Ófalu meglátogatásával, egyúttal kiválasztva az ebédelésünk lehetséges helyszínét  is.  Ezért még a délelőtti program szervezésével egyidejűleg a délutáni program helyszínével is kapcsolatba léptem, tájékozódva a látogatás lehetőségeiről. Így sikerült megoldani az ebédünk elfogyasztására alkalmas étterem kiválasztását is. Hátra volt még azonban az utazásunkat biztosító kisbusz bérbevételének  ügyintézése, szervezése, amit a HTE titkárságról Nagyné Zsóka szervezett meg sikeresen. Köszönjük.

Ennek eredménye képen, egy 18 ülőhelyes fehér színű Mercedes Sprinter típusú kisbuszba szállt be az összegyűlt látogató csoportunk 2014. szeptember 17.-én, egy szerdai napon, reggel 7 órakor és indult el, elsőnek Terénybe a kisbusz sofőr GPS-ének  navigálásával.

Ami a látogató csoportunkat illeti, egy illusztris vendéget vittünk magunkkal, Heckenast Gábor úr személyében, aki a vendéglátónk  Nagy Vilmos úr régi ismerőse volt.

Terénybe a tervezett időre reggel 9 órára érkeztünk meg, ahol a Magnómúzeum kerti kapujában, a gépkocsijával már korábban megérkezett Nagy Péter úr társaságában, vendéglátónk  Nagy Vilmos úr örömmel fogadta a kisbuszból kikászálódó látogató csapatunkat, külön örömmel és meghatódott baráti öleléssel üdvözölve régen látott barátját Heckenast Gábor urat. Miután a társaságunk többi tagja is sorban bemutatkozott , beléptünk az udvarba, ahol egy asztalon az üdvözlésünkre szánt és poharakba töltött pálinka várt ránk. Itt házigazdánk poharát emelve rövid üdvözlő és ismertető beszédet mondott, majd poharainkat emelve koccintottunk vele mindnyájan mi is. E protokolláris bevezető rész után kis csapatunk neki indult megtekinteni a kiállítás anyagát, aminek az összeállítása  és elrendezése észrevehetően kronológiai sorrendben történt, ezért a kommersz célokra, házi használatra készült magnók kaptak helyet az első teremben. A kiállítás anyagának a bemutatása természetesen végig a vendéglátónk Nagy Vilmos úr vezetésével és magyarázataival történt.

Az első helyen, mi más lehetne, mint Thomas Alva Edison természetesen működőképes fonográfja, majd a Poulsen korszak acélhuzallal működő drótos magnói,  lassan áttérve a szalagos kivitelű házi használatra gyártott orsósmagnók bemutatására, aminek a végén a félprofesszionális kivitelű berendezések voltak láthatók. Átmenve a következő terembe, ott a korabeli és működőképes stúdiómagnetofonokat csodálhattuk meg, élükön a magyar Mechlabor által gyártott STM sorozat egyedeivel. Végül is felsorolhatnám a kiállított darabokat, de a mellékelt képek többet árulnak el az általam látottaknál.( képeket  lásd  a  HTE  3. Foto albumban )

Látogatásunk befejezésének tervezett időpontja a sok érdeklődés és baráti beszélgetések miatt elhúzódott, ezért a búcsúzkodások és az utolsó baráti kézfogások után visszaszállva kisbuszunkba, haladéktalanul elindultunk - közel egy óra késéssel - a délutánra tervezett programunk helyszínére Hollókő-Ófaluba. Itt mindenek előtt egy ebédelésre alkalmas vendéglőt kerestünk, de csak egyet találtunk nyitva, a Vár éttermet. Amikor az étterem nyitott teraszain sikerült végre helyet foglalnunk, hogy megebédelhessünk, már jócskán túlléptük a tervezett időpontot, amelyik a délutáni programhoz elegendő lett volna. Ezért "á la carte" ebédünket, már sietség nélkül, kényelmesen fogyaszthattuk el, majd megvárva azok visszatérését akik ebéd után egy rövid sétát tettek, a kitűzött időpontban 16 órakor - hiánytalan létszámmal és főleg jóllakottan - elindultunk hazafelé a kisbuszunkkal Budapestre, ahol a Nyugati-téri parkolóba  kb.17.30 - kor érkeztünk meg.

Itt a búcsúzkodásoknál elhangzottakból kiderült, hogy a társaság  jól érezte magát az egész napos kiránduláson és máskor is szívesen vesz részt benne.

Lőrincz Béla  (HTE  Szenior szakosztály elnök)

dokumentumfilm: http://youtu.be/DE0lYya_A3M