« Hírek listája

A 2016. november 8-án tartott Elnökségi ülés témái

A novemberi ülés első napirendi pontjában Jereb László, az Infokommunikációs Szakértő Bizottság (ISZB) elnöke tartotta meg éves beszámolóját. A következő napirendi pontban Simon Csaba tartott előterjesztést a HTE külügyei témájában. A harmadik napirendi pontban Sallai Gyula, a HTE Infokom 2016 konferencia programbizottságának az elnöke számolt be a konferencia tapasztalatairól, eredményeiről. A negyedik napirendi pontban a szakmai közösségek munkájáról hangzott el beszámoló Putz József részéről, majd a szakmai közösségek számára 2017-re kiírandó pályázatot vitatta meg az elnökség. A következő napirendi pontban a szenátus ülés programját véglegesítette a vezetés, majd a hetedik napirendi pontban a HTE tisztújítás előkészítése volt a téma. Végül az utolsó napirendi pont a HTE költségvetéssel foglalkozott.


Az első napirendi pontban Jereb László, az ISZB elnöke számolt be a bizottság munkájáról. Elmondta, hogy feladataikat határidőn belül, kellő aktivitással, eredményesen tudták végezni. A testület tagsága jól működött, az együttműködési készség is megvolt, az első év végén így nincs szükség tagcserére. A proaktivitásban érzékelt némi hiányosságot, de ezt elsősorban saját személyét illetően fogalmazta meg. Magyar Gábor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az ISZB munkája nyomán a HTE szakmai véleményalkotó elfogadottsága nőtt és ez egy jó eredmény, szerinte továbbra is szükség van az ISZB tevékenységére, amit Jereb László jól összefogott. A legfontosabb szempont a semleges, vállalati érdekektől mentes véleményalkotás és ezt az ISZB nagyon jól végezte. Az elnökség megköszönte az ISZB eddigi munkáját és úgy foglalt állást, hogy ezen az úton érdemes továbbmenni, most nem a proaktivitás, hanem a hitelesség kell, hogy az elsődleges szempont legyen.  

A második napirendi pontban Simon Csaba három témát terjesztett elő a HTE külügyei vonatkozásában. Az első a határon túli magyarokkal tartott kapcsolatok fejlesztése, a második egyfajta brüsszeli facilitátori szerep körüljárása, míg a harmadik a HTE szakmai tudományos konferenciáinak a bővítése.
Az első feladattal kapcsolatban Simon úgy látja, hogy laza, de határozott kapcsolat van a határon túli magyarokkal. Az erdélyi és vajdasági területekkel TDK területen is, de konferenciákon keresztül is megvan a kapcsolat. Ugyanakkor a határainkon kívül élők számára a HTE konferenciák nem vonzóak, mert nem számítanak publikációs lehetőségnek. Az ipari szakemberek számára sem jelent előnyt egy itthoni konferencia, tehát meg kell vizsgálni, mivel tudjuk a kapcsolatban érdekeltté tenni őket az érzelmi szálon kívül.
Az EU-s lehetőséget érdemes átgondolni, itt lehet szerepe a HTE-nek. Elsősorban a Digital Agenda és a Horizon2020 kapcsán adódhatnak olyan lehetőségek, ahol segíteni tud a HTE. Meg kell azonban vizsgálni, milyen potenciál van egy ilyen szerepvállalásban, mert ehhez források is kellenek, a HTE ezt saját erőből nem tudja felvállalni.
A harmadik témában áll a legjobban a HTE, a nemzetközi konferenciák Budapestre hozásában a témák bővítésével lehetne előrelépni. Érdemes szisztematikusan feltérképezni, hol vannak még olyan magyar kollégáink, akikkel érdemes felvenni a kapcsolatot a szakmai konferenciák Budapestre hozása ügyében. Ezen kívül át kell gondolni, mi a HTE célfüggvénye ebben a tekintetben, mert konferenciaszervezésben már vannak tapasztalataink, de erősíteni kellene a szakmai képviseletünket is a konferenciák programjának az alakításában.

Az elnökség a vitában úgy foglalt állást, hogy az első és a harmadik témát illetően a rövidtávú célokra tett javaslatokat támogatja, azonban az EU szintű szerepkör tekintetében óvatosnak kell lennie a HTE-nek, ez még további vizsgálatokat igényel. Egyben felkérte Simon Csabát az első és a harmadik téma tekintetében a javaslatok részletes kidolgozására.

A harmadik napirendi pontban a HTE Infokom 2016 konferencia tapasztalatait, eredményeit összegezte Sallai Gyula, a Programbizottság elnöke. Kiemelte, hogy a konferencia lebonyolításában közel száz aktív résztvevő (előadók, szekcióvezetők, kerekasztal-résztvevők stb.) működött közre, hozzájárulva a sikerhez. A visszajelzések szerint tartalmas volt a program, s ez alkalommal a pénteki napon is kitartottak a jelenlévők. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a jövőt megidéző témákat erre a napra pozícionálta a Programbizottság. Nagy Péter még hozzátette, hogy a 3 napos részvétel aránya most alacsonyabb volt, inkább az egy napos, célorientált részvétel dominált. A Budapesttől való nagyobb távolság csak az első nap elején látszott egy rövid ideig, érdemesebb a kezdést ilyen esetben későbbre tenni, de ez viszont egy időréssel lerövidítené az első napot. Összességében a 363 regisztrált résztvevőt számláló konferencia sikeres volt, az első nap esti programja hosszú, éjszakába nyúló beszélgetésekbe torkollott, s már ekkor pozitívak voltak a visszajelzések. A konferencia pénzügyi mérlege még nem körvonalazódott, mert nem rendeződött még minden támogatói szerződés és a számlák egy része sem érkezett meg, de veszteséget nem termelt a rendezvény, ez már kijelenthető.

A negyedik napirendi pontban Putz József, a szakmai közösségekért felelős elnökségi tag elsőként a 2016-os évre kiírt pályázaton elnyert szakmai közösségi támogatásokról számolt be. A Távközlési Szakosztály a rendszeres Távközlési Klub rendezvényeire használta fel a keretet, a Média Klub a Ustream közvetítésekre költött, akárcsak a Médiainformatikai Szakosztály. Ezen kívül a Szegedi csoport kért eseti támogatást a Távközlési Világnap helyi rendezvényére. A következőkben a Mikro- és nanoelektronikai szakosztály és az Energiaipari szakosztály helyzetéről adott képet. A Mikro- és nanoelektronikai szakosztály tartott egy rendezvényt, így van jele a megújulásának, viszont az Energiaipari szakosztály – mely elévülhetetlen érdemeket szerzett a HTE Infokom konferenciák jogelődjének a létrehozásával – továbbra sem végez semmilyen tevékenységet. Az elnökség így egyöntetűen arról határozott, hogy a szakosztályt megszünteti, még meglévő tagjainak pedig felajánlja a más szakosztályba való átjelentkezést.

A következő napirendi pontban a szakmai közösségek 2017-es támogatásáról tartott előterjesztést Putz József. Felvetette, hogy az elnökség tárgyalja meg, lehet-e emelni a pályázati összeg keretét. Az elnökség megvitatta a kérdést, s nem látta elvi akadályát az újabb emelésnek, de ennek akkor látja valódi értelmét, ha ez hathatósan tudja segíteni a HTE elérendő céljait és van rá igény. Mivel 2016-ra a pályázók száma csökkent, így az elnökség döntése értelmében a 2017-es keret a 600+150 ezer Ft-os célzott/eseti támogatás formájában lesz kiírva. A kiírási javaslatot az elnökség egyebekben elfogadta.

A hatodik napirendi pontban Bartolits István főtitkár ismertette a november 24-i Szenátus ülés véglegesített napirendjét. Eszerint Magyar Gábor az Infokommunikációs fogalomtár projektről, Bartolits István pedig a Telefónia Múzeum helyzetéről és a megmentése tárgyában tett erőfeszítésekről tart tájékoztatót az ülés szokásos programpontjai mellett. A Szenátus ülésen egyben bejelenti az Energiaipari szakosztály megszüntetését. Az ülés végén kerül sor a tiszteletbeli szenátori oklevelek átadására is. Az elnökség az ülés napirendjét elfogadta.

A hetedik napirendi pontban a 2017 májusában esedékes tisztújítás előkészítését kezdte meg az elnökség. Mivel a Jelölő Bizottság összetételét az Alapszabály szerint a Szenátus ülésnek kell jóváhagynia, már gondolkodni kell a bizottság összetételén is és a tavaszi Szenátus ülést februárban meg kell tartani, hogy a Jelölő Bizottság megkezdhesse a munkáját. Ugyanakkor a személyi kérdéseken már el kell kezdeni gondolkodni, hiszen több poszton szükségszerűen személyi változás kell, mert a főtitkár, a gazdasági területért felelős elnökségi tag és az etikai bizottság elnöke már a második ciklusát tölti, így semmiképpen nem választhatók ebben a pozícióban újra. Természetesen ezen kívül is kell potenciális javaslatokon gondolkodnia az elnökségnek, mert a jelenlegi működésmód kikényszeríti a maximálisan működőképes elnökség meglétét.

Végezetül az utolsó napirendi pontban a HTE 2017. évi költségvetésének a tárgyalását kezdte meg az elnökség. A költségvetés sarokköveit ismertette Nagy Péter operatív igazgató. A 2017. évi költségvetés 60-70 millió Ft bevételt tervez, jelenleg nem látszik olyan projekt vagy vállalkozás, mely a korábbi magasabb forgalmú éveket jellemezte. Ennek megfelelően a kialakítható tervet inkább az enyhe veszteségesség fogja jellemezni. Az elnökség megvitatta az elhangzottakat és azt a döntést hozta, hogy a végleges költségvetés vitájára a decemberi ülésen tér vissza, amikorra már részleteiben is konkretizálódnak az egyes tervezési tételek és egy letisztult tervet tud megvitatni az elnökség. 

Bartolits István
főtitkár

------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------

Tagdíjfizetés részletei

------------------------------------------------------------


------------------------------------------------------------

Hírek RSS

Kiemelkedő támogatást nyújtó kollektív tagjaink