Vissza

60 évvel ezelőtt lőtték fel az első műholdat, a Szputnyik-1-et

1957. október 4-én a kazahsztáni Tyuratam falu mellől lőtte fel a Szovjetunió a világ első műholdját, a Szputnyik-1-et. A műhold sikeresen föld körüli pályára állt és a terveknek megfelelően három hétig adta a „bip-bip-bip" rádiójeleket két hosszúhullámú frekvencián, mely tudatta a világgal, hogy megkezdődött a kozmosz birtokba vétele. Ennek az eseménynek a 60 éves évfordulóját ünnepeljük a következőkben.


Az első mesterséges objektum Föld körüli pályára állítása, mint az egész világ számára látható eredmény valójában egy katonai versenyfutás oldalhajtása volt, ami viszont alapvetően új korszakot nyitott az űrkutatás történetében. A második világháború után ugyanis mindkét nagyhatalom azon dolgozott, hogy olyan interkontinentális ballisztikus rakétát fejlesszen ki, mellyel a hidegháborús időszakban sakkban tudja tartani a másik felet. Természetesen ezek titkos kutatások voltak, melynek az eredményei nem szivárogtak ki a köztudatba. 1955. július 22-én azonban James C. Hagerty, Eisenhower elnök sajtótitkára egy rendezvényen bejelentette, hogy az 1957. július elsejétől 1958. december végéig tartó Nemzetközi Geofizikai Év tiszteletére az USA egy kisebb, Föld körüli pályán keringő műhold fellövésére készül. A bejelentés természetesen kiváltotta Szovjetunió reakcióját, egy héttel később a Szovjetunió Kommunista Pártja már döntést is hozott arról, hogy műholdat juttassak Föld körüli pályára. Nem sokkal ez után sikeresen tesztelték az R-7-es interkontinentális rakétát, a Szemjorkát.

Ekkor született meg a gondolat Szergej Koroljov, a rakéta tervezőjének a fejében, hogy az R-7-es mintájára csináljanak egy olyan kétfokozatú rakétát, ami képes lehet legyőzni a Föld gravitációját és pályára állítani egy nagyobb tömegű műholdat. A Szputnyik névre hallgató hordozó el is készült, ugyan nem a most szokásos megoldásban, ahol egymás mögé vannak építve a fokozatok. Azt a megoldást választották, hogy egy módosított R-7-est körülvesznek négy másikkal, ez a négyes indítja el a rakétát, majd leválva a középen lévő rakéta – melyben a műhold van – önállóan megy tovább.

Közben folyt a feljuttatandó műhold tervezése is, amit Msztyiszlav Keldis elképzelései alapján kezdtek meg. Az eredeti elképzelés egy nagyobb műhold létrehozása volt. Az Object-D névre keresztelt szatellit mintegy 1400 kg-os eszköz lett volna, melyen 200-300 kg műszert helyeztek volna el. Koroljov azonban attól félt, hogy a nagy ívű terv kivitelezése el fog húzódni és ezért azt javasolta, hogy inkább egy kicsi, lényegesen egyszerűbb műholdat juttassanak fel először, ezzel megelőzhetik az USA Vanguard-programját is és nem utolsó sorban – ekkoriban ennek óriási jelentősége volt – a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója előtt pályára állíthatják a műholdat.

Koroljov irodája neki is állt egy kis, 58 cm átmérőjű, gömb alakú műhold tervezésének, melyben mindössze két rádióadó és néhány egyszerű műszer nyert elhelyezést. Az adók 20 MHz-en és 40MHz-en küldték az azóta legendássá vált „bip-bip-bip" jeleket, valamint a műszerek telematikai mérési adatait. Az alumíniumgömb külsején négy darab, 2,4 méteres antenna nyúlt hátrafelé, ezek segítségével sugározták az 1 W-os adók hosszúhullámú jelzéseit. A Szputnyik-1 névre hallgató, mindössze 83,6 kg-os szatellitből 20 darabot készítettek, számítva az esetleges sikertelenségekre is.

Végül is az első indítás rögtön sikeres volt. Erre a mai Bajkonur űrközpontból került sor, mely Tyuratam vasútállomás közelében épült ki. A hordozórakéta az 1/5-ös indítóállásról helyi idő szerint 1957. október 4-én 22 óra 28 perc 34 másodperckor emelkedett el, majd sikeresen pályára állította a Szputnyik-1-et, mely 65,1 fokos inklinációs pályán 96,2 perc alatt kerülte meg a Földet. Az ellipszis alakú pálya földközelben 215 km-re, földtávolban 939 km-re volt az égitestünktől. A rádióadók 21 napon keresztül – ennyi volt az akkumulátor időtartama – sugározták a jeleket, majd a műhold némán keringett tovább 1958. január 4-ig, amikor lelassulva belépett a Föld légkörébe és elégett.

dr. Bartolits István

 

Tagdíjfizetés részletei

--------------------------------------------------

Tagnyilvántartás - belépés

--------------------------------------------------

Technikatörténeti évfordulók

--------------------------------------------------

Legközelebbi események

Kvantum elmélkedés-Számítástechnikai Szakosztály 2024.03.28. 14:00 - 2024.03.28. 15:30
Vezetőségi ülés - Vétel., Kábelt. szo, Médiaklub 2024.04.03. 9:00 - 2024.04.03. 10:00
26. Projektmenedzsment Fórum 2024.04.11. 9:00 - 2024.04.11. 17:00
HTE Közgyűlés 2024.05.30. 14:00 - 2024.05.30. 18:00

Kiemelkedő támogatóink

  


 
Hírközlési Érdekegyeztető Tanács