« Hírek listája

25 éves az Intel Pentium processzora

1993. március 22-én, közel négy éves tervezési és fejlesztési munka után vezette be a piacra az Intel az első Pentium processzort, megalapozva ezzel egy hosszú sikersorozat kezdetét. A következőkben erre a 25 éves évfordulóra emlékezünk, mely egy nem várt nehézséggel indult, de – nem kis részben a magyar származású Andy Grove gyors helyzetfelismerésének köszönhetően – végül is valódi sikertörténetté vált.


Az 1968-ban alapított Intel cég az első mikroprocesszorok megjelenésétől ott volt az élvonalban a vezető processzorgyártók között s nagy sikerrel szállította ezeket a 286-os, 386-os és 486-os számítógépek számára. 1989-ben kezdték el tervezni az 586-os processzort, azonban úgy döntöttek, hogy ennek a nevét már védjegyként is bejegyeztetik, hogy a többi processzorgyártó ne használhassa saját márkaneve mellett az 586-os számsort. Igen ám, de az USA-ban ezt visszautasították, mint bejegyezhető védjegyet, mert a puszta számsor nem teljesítette a megkülönböztethető védjegy fogalmi követelményét.

Az Intel – tudomásul véve a döntést – ezek után a Lexicon Brand céget bízta meg a védjegy kidolgozásával. A cégtől származtak pl. az Apple PowerBook, a RIM Blackberry, a Palm Tungsten vagy az Adobe InDesign védjegyek is, tehát kellő gyakorlattal rendelkeztek a sikeres márkanevek megalkotásában. A kidolgozott változatok közül végül a görög penta (azaz „öt") és a kémiai elemekre utaló -ium végződés összevonásából adódó Pentium nevet fogadta el az Intel. Ebben az ötös számra utalás is benne volt és egyben azt is sugallta, hogy ez a processzor olyan alapvető elem, mint egy kémiai elem a vegytanban.

A processzort eredetileg 1992 júniusában tervezték bemutatni a New York-i PC Expo-n és szeptemberben indult volna az értékesítés, de a tesztek alatt kiderült tervezési hibák miatt ezt a bejelentést törölték és csak 1993. március 22-én indult el a kereskedelmi értékesítés.

Az indiai Vinod Dham mérnök vezetésével elkészült processzor chip 3,1 millió tranzisztort tartalmazott. Összevetésül: az Intel 8080-as mikroprocesszora „mindössze" 6000 tranzisztorból állt. Az első Pentium chipek még 800 nanométeres technológiával készültek, így rendkívül összetett munkát jelentett a 16,7 mm x 17,6 mm-es chip layout-jainak a megtervezése. Újdonságot jelentett, hogy szeparálva lett a programkód és az adatok cache-memóriája, mindkettőre 8 kB-os memória állt rendelkezésre. A 64 bitesre szélesített adatbusz lehetővé tette a 4GB-nyi címezhető memória kialakítását és a sebesség növelését hozta a két párhuzamos futószalagos (pipeline) feldolgozás megvalósítása is. Az első Pentium processzorok 60 és 66 MHz sebességű órajellel működtek, s emellett gyorsabb lebegőpontos számítási egységet is terveztek a chipre, így a számítási kapacitása igen erős lett. Ugyanakkor a gondos tervezés és a bevezetés határidejének a hátrább tolása mellett sem lett tökéletes a lebegőpontos egység, ami később kisebb pánikot okozott.

A hibát Thomas Nicely amerikai matematikus, a virginiai Lynchburg College professzora vette észre. Nicely prímszámok, ikerprímek, prímhármasok és prímnégyesek keresésére írt programot egy többszámítógépes rendszerre. Amikor a rendszerbe bekapcsolt egy Pentium processzoros gépet is, utána nem sokkal – 1994. június 13-án hamis találatokat jelzett az összeállítás. Nicely először programhibára, majd hardware hibára gyanakodott, s csak 1994. október 24-re jutott el odáig, hogy prezentálni tudta, hogy a Pentium processzor egy speciális helyzetben a lebegőpontos osztásnál téves értéket ad meg. A floating-point divide rövidítése nyomán FDIV hibaként elnevezett problémára az Intel először azzal reagált, hogy ez a speciális eset 27 ezer évente egyszer fordul elő még folyamatos használat esetén is, így nem sok értelme van ezt hibaként kezelni. Ráadásul akkor sem teljesen hibás az eredmény, inkább csak pontatlanságról van szó (az adott osztásban a negyedik tizedestől okozott eltérést a hiba az eredményben). Amikor viszont az Electronic Engineering Times 1994. november 7-i számában Intel fixes a Pentium FPU glitch címmel megjelent egy cikk a lebegőpontos egység hibájáról, s ennek hatására már viccek is születtek a Pentium processzorról, az Intel ráébredt, hogy nem elég a megnyugtató kommunikáció, valamit tenni is kell. 1994. december 21-én az Intel bejelentette, hogy a hibát kijavította és az összes addig forgalmazott Pentium processzort díjmentesen kicseréli a javított változatra. Ezzel a 475 millió dolláros gáláns ajánlattal végül is sikerült megmenteni a Pentium helyzetét, s elejét venni a további vitáknak. A hibás chipek jó része kulcstartóként folytatta életét, egy részüket az Intel dolgozói kapták Andy Grove, az Intel akkori elnök-vezérigazgatója idézetével: „A rossz cégeket megsemmisíti egy krízis; a jó cégek túlélik; a legkiválóbbak viszont felemelkednek általa."

Az Intelnek sikerült a felemelkedés, a Pentium processzorok számtalan verziója látott napvilágot a következő évtizedekben. Az 1995. november elsején megjelent Pentium Pro már 500 nanométeres, majd 350 nanométeres technológiát használt és valójában már a 686-os generáció első tagja volt, de megtartották a Pentium márkanevet. Aztán jött a Pentium II., Pentium III., a Pentium 4, a Pentium D, a Pentium M, a Pentium Dual Core és még néhány változat. Ma pedig a legfrissebb – 2017 elején bejelentett – Kaby Lake Pentiumok 14 nanométeres technológiával készülnek és 3,7 GHz-es órajellel működnek, alaposan túlszárnyalva 25 éves elődjüket. Ez már a 886-os generációnak felel meg, szinte minden megváltozott benne, de a jó márkanév azért megmaradt.

dr. Bartolits István

Technikatörténeti évfordulók

------------------------------------------------------------

Tagdíjfizetés részletei

------------------------------------------------------------


------------------------------------------------------------

Hírek RSS

Kiemelkedő támogatást nyújtó kollektív tagjaink