EnglishAlapszabály
HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET
ALAPSZABÁLY
1.9. Az Egyesület honlapjának címe: www.hte.hu
6.1.2. A közgyűlés fajtái: 14.2. A csoportok gazdálkodó szervezetnél, illetve intézményeknél, az ország különböző városaiban és a megyékben egyaránt megalakíthatók, ha legalább 10 tag szavazati jogát a csoporthoz regisztrálja. 1. paragrafus Az Egyesület neve és jogállása
1.1. Az Egyesület neve: HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET
1.2. Az Egyesület az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései szerint létrehozott, a Fővárosi Bíróság által 399/1989. sorszám alatt bejegyzett társadalmi szervezet, önálló jogi személy.
1.3. Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok előírásai szerint közhasznú szervezetként működik (Fővárosi Bíróság 13.Pk.60.488/1989/21. számú végzése, 1999. július 7.).
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoktól anyagi támogatást nem fogad el, és azokat nem támogatja. Országgyűlési képviselői és önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat.
1.4. Az Egyesület székhelye: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8.
1.5. Az Egyesület a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének alapító tagja
1.6. Az Egyesület pecsétje köriratban: Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének tagja
1.7. Az Egyesület alapítási éve: 1949
1.8. Az Egyesület nevének rövidítése: HTE
2. paragrafus Az Egyesület célja és tevékenysége
2.1. Az Egyesület célja
2.1.1. Az Egyesület az információs társadalom kialakulása és fejlődése érdekében egymással szorosan együttműködő és konvergens távközlés, műsorszórás, számítástechnika, informatika, elektronika, elektronikus média, tartalomkezelés és további rokon szakmák – együtt: az infokommunikáció – területén működő kutató, fejlesztő, gyártó, szolgáltató, üzemeltető, oktató, szabályozó, forgalmazó és alkalmazó műszaki, gazdasági és jogi szakemberek, valamint hazai és külföldi szervezetek önkéntes és autonóm közössége.
2.1.2. Az Egyesület a 2.2. pontban meghatározott tevékenységét az alábbi közhasznú célok megvalósítása érdekében fejti ki:
2.2. Az Egyesület tevékenysége
2.2.1. Az Egyesület közhasznú tevékenysége
Az Egyesület közhasznú tevékenységet folytat. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül, a nyilvánosan meghirdetett feltételek szerint más is részesülhet.
Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében az alábbi közhasznú tevékenységeket fejti ki: tudományos tevékenység, kutatás, fejlesztés, nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, szakmai kulturális tevékenység, a kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem és az euroatlanti integráció elősegítése.
Az Egyesület, közhasznú tevékenységei körében:
2.2.2. Az Egyesület kiadványai
2.2.2.1. Az Egyesület folyóirata tudományos igényű szaklap, amelynek elsődleges célja publikációs lehetőség biztosításával a szakterület új eredményeinek a nyilvánossághoz történő közvetítése.
Az Egyesület választmánya határozza meg a folyóirat mindenkori címét, bízza meg a folyóirat felelős szerkesztőjét és kéri fel a Szerkesztő Bizottság tagjait és elnökét. A felelős szerkesztő a főszerkesztői cím használatára jogosult. A felelős kiadó az Egyesület ügyvezető igazgatója.
2.2.2.2. Az Egyesület tájékoztatója a HTE Hírlevél, amely az Egyesületi élet információs és véleménycsere eszköze, és amelynek nyilvánossághoz történő közvetítését az Egyesület biztosítja. Felelős szerkesztőjét a választmány bízza meg. A HTE Hírlevél évente 11 alkalommal jelenik meg nyomtatott vagy elektronikus formában.
2.2.3. Az Egyesületért végzett tevékenység elismerése
A szakterület fejlődését elősegítő kiemelkedő tudományos, innovációs, kutató-fejlesztő, tervező, oktató, gyártási, szolgáltatási, szabályozói, kereskedelmi és vezetői tevékenységért, az Egyesületi közösség fejlődését segítő munkáért annak erkölcsi, anyagi elismerésére az Egyesület
Az Egyesület kezdeményezheti tagjainak magasabb kitüntetésekre, díjakra, elismerésekre való előterjesztését.
A díjak, jelvények, elismerő címek leírását és az odaítélés feltételeit az 1. Függelék tartalmazza.
Az Egyesület kiemelkedő anyagi támogatóit az Egyesület választmánya ezt kifejező kitüntető cím használatára hatalmazhatja fel.
3. paragrafus Az Egyesület tagjai
3.1. Az Egyesület tagsága önkéntesség alapján, az előzőekben meghatározott célok érdekében közösen tevékenykedő magánszemélyekből – állampolgárságra való tekintet nélkül – (egyéni tagok), valamint hazai és külföldi szervezetekből (kollektív tagok) tevődik össze.
3.2. Egyéni tagság
3.2.1. Rendes tagok
3.2.1.1. Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, aki:
A belépési nyilatkozat elfogadásáról a regisztrálóként megjelölt szervezet dönt. A döntésről az Egyesület titkársága értesíti a tagjelöltet. Elutasítás esetén a választmányhoz lehet fellebbezni.
A tiszteletbeli tagot tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli.
3.2.2. Tiszteletbeli tagok
3.2.2.1. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az Egyesület választmánya által elismert szakember. Az erre vonatkozó javaslatról az érintettet értesíteni kell. A tiszteletbeli tagság elfogadása önkéntes.
3.2.2.2. A tiszteletbeli tagság megszűnik:
3.3. Kollektív tagság
3.3.1. Jogi tagok
Az Egyesület jogi tagja lehet minden olyan hazai és külföldi gazdálkodó szervezet, intézmény vagy közhasznú szervezet, amely a 3.3.3. pontban felsorolt feltételeknek eleget tesz.
3.3.2. Közösségi tagok
Az Egyesület közösségi tagja lehet minden olyan, meghatározó mértékben értelmiségi szakemberekből álló, közös gazdasági tevékenységet nem folytató szervezet, taglétszámától függetlenül, amely a 3.3.3. pontban felsorolt feltételeknek eleget tesz.
3.3.3. A kollektív tagsági jogviszony létrejön, amennyiben a 3.3.1., illetve a 3.3.2. pontban megjelölt szervezet vagy intézmény
A belépési nyilatkozat elfogadásáról a választmány dönt. Elutasítás esetén a közgyűléshez lehet fellebbezni.
A kollektív tag megjelölt képviselőjét a rendes tagokkal azonos jogok illetik meg.
3.3.4. A kollektív tagság megszűnik:
3.4. Pártoló tagok
Pártoló tag lehet az a természetes személy, jogi személy vagy természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező csoportja vagy szervezete, aki/amely az Egyesületet anyagi eszközeivel vagy tevékenységével önként támogatja. A pártoló tag, felajánlásával, illetve annak az Egyesület választmánya részéről történő elfogadásával válik pártoló taggá, külön belépési nyilatkozatra vagy tagsági megállapodásra nincs szükség.
A pártoló tagság megszűnik:
3.5. A tagságra vonatkozó információk kezelése
A tag belépési nyilatkozatával tudomásul veszi, hogy a tagsági viszonyával, tagdíjfizetéssel kapcsolatos információkat az Egyesület nyilvántartja, a tagsági viszonyra nyilvánosan hivatkozhat, a tag érdekeit nem sértő adatokat publikálhatja. A tag bármikor tehet olyan információkezelési nyilatkozatot, amelyben kérheti ezen információk vagy egy részük bizalmas kezelését.
4. paragrafus Jogok, kötelezettségek, szolgáltatások
4.1. A tagok jogaikat és kötelezettségeiket személyesen vagy kollektív tagság esetén képviselőjük útján gyakorolhatják.
4.2. A rendes és a kollektív tagok jogai:
4.3. A pártoló és tiszteletbeli tagok jogai:
4.4. A tagok kötelességei
4.4.1. Az Egyesülethez tartozás általános szabályai
Az Egyesület rendes és kollektív tagjai vállalják:
4.4.2. Tagdíjfizetési kötelezettség
4.4.2.1. Az Egyesület rendes tagjai egyéni éves tagdíjat fizetnek. A tagdíj mértékét a következő évre a közgyűlés határozza meg.
4.4.2.2. Az Egyesület közösségi és jogi tagjai kollektív éves tagdíjat fizetnek. Az éves tagdíj mértékét a tag és az Egyesület közötti megállapodás rögzíti.
4.4.2.3. A tagdíjakat a tárgyév március 31. napjáig kell befizetni az Egyesület számlájára. Újonnan felvett tag regisztrálása tagdíjának befizetésével válik érvényessé.
4.4.2.4. Tagdíjfizetési kedvezményben részesülnek:
A tagdíjfizetési kedvezmény mértékét a közgyűlés határozza meg. Indokolt esetben az Egyesület bármely egyéni tagja kérheti kedvezményes tagdíj megállapítását. Ebben a kérdésben az elnök vagy annak megbízottja dönt.
4.5. Az Egyesület által nyújtott szolgáltatások
4.5.1. Tagdíj ellenében nyújtott szolgáltatások
Az Egyesület tagjai az alábbi szolgáltatásokban részesülnek:
4.5.2. Külön költségtérítés ellenében nyújtott szolgáltatások
Az Egyesület tagjai külön költségtérítés ellenében az alábbi szolgáltatásokat vehetik igénybe:
Költségtérítéses rendezvényeken a szenior bizottság legfeljebb két tagja a bizottság vezetőjének jelölése alapján térítésmentesen vehet részt.
5. paragrafus Az Egyesület szervezete
Az Egyesületben az alábbi szervek működnek:
6. paragrafus Közgyűlés
6.1. A közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve.
6.1.1. A közgyűlés a tagozatok, a szakosztályok, a munkahelyi és területi csoportok, az állandó tanácsadó szervek és a választmány által választott küldöttekből áll.
A szakosztályok és a munkahelyi és területi csoportok abban az esetben, ha nem több mint ötven regisztrált tagból állnak, minden 10. tag után 1 fő küldöttet, ötven regisztrált tag felett minden további 50 tag után további 1 fő küldöttet választhatnak. Az állandó tanácsadó szervek, a választmány és a tagozatok - függetlenül létszámuktól - két küldöttet választhatnak.
Ha egy tagozathoz regisztráltak száma eléri a 30-at, küldötteinek száma a szakosztályokra vonatkozó szabály szerint határozandó meg. Ugyanazon személy több szerv képviselőjeként is megválasztható azzal a feltétellel, hogy az ilyen személyt a többes választás esetében is csak egy szavazat illeti meg.
A küldöttek számának meghatározásánál az adott év január 1-jén regisztrált tagok számát vesszük alapul.
A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 30 napon belül össze kell hívni.
6.3. A közgyűlést a főtitkár készíti elő, és az elnök hívja össze.
A közgyűlés helyét és idejét, valamint napirendi pontjait tartalmazó meghívót ajánlott levélben küldi el a küldötteknek, úgy, hogy a meghívó elküldése és a közgyűlés időpontja között legalább 15 nap legyen. Az elnök a közgyűlés helyét, idejét és napirendi pontjait, a közgyűlés időpontját megelőző hónapban megjelenő HTE Hírlevélben is közzé teszi.
A közgyűlés nyilvános.
A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező meghívottaknak több mint a fele jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés nem határozatképes, akkor az azonos napirenddel, 30 napon belül újból összehívott közgyűlés - tekintet nélkül a megjelentek számára - határozatképes, amennyiben ennek helyéről és idejéről a közgyűlés eredeti meghívójában a tagokat erről értesítették.
6.4. A közgyűlés határozatát nyílt szavazással hozza. A határozatok elfogadásához általában a jelenlevők több mint felének szavazata szükséges (egyszerű többség). A jelenlévők 2/3-ának szavazata szükséges az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadásához (minősített többség).
6.5. Tisztségviselő választáshoz a választmány – a tagság körében folytatott közvélemény-kutatás és az érintettekkel való egyeztetés alapján – az egyes tisztségekre megválasztandó személyek számával legalább azonos számú jelöltet állít. A közgyűlésen a jelenlevők köréből további jelöltek állíthatók.
Tisztségviselő választáskor az tekintendő megválasztottnak, akit a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint a fele elfogadott. Ha a szükségesnél több személy kapta meg az elfogadáshoz szükséges minimális arányt, akkor a több szavazatot kapott személyek tekintendők megválasztottnak. Ha kevesebb személy kapta meg a megválasztáshoz szükséges arányt, a megválasztandók számánál több jelölt esetén újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb szavazatot kapott, még meg nem választott annyi jelölt részvételével, amennyi a még megválasztandó személyek száma plusz egy. Választást befolyásoló szavazategyenlőség esetén az érintettekre vonatkozó szétszavazást kell tartani.
A tisztségviselők választási eljárása lehetőséget nyújthat arra, hogy valamely pozícióban meg nem választott személy egy másik pozícióban választható legyen.
Ha a tisztségviselő választás valamely tisztség tekintetében sikertelen, akkor három hónapon belül rendkívüli közgyűlést kell összehívni. A betöltetlenül maradt elnöki, főtitkári, illetve bizottságelnöki funkció ellátására addig az újonnan választott választmány tagjainak egyikét bízza meg.
Ugyanazon választott társadalmi tisztségre egy személy egymás után legfeljebb két tisztújító közgyűlésen választható meg.
6.6. A közgyűlésről hangfelvétel alapján jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell a közgyűlés által hozott határozat tartalmát, időpontját, hatályát, illetve a határozatot támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személy szerint). A határozatot a közgyűlés által kijelölt két tag hitelesíti. A közgyűlés határozatait a határozatok tárában megőrzik nyilvános állásfoglalásként. A közgyűlés döntéseit a főtitkár a HTE Hírlevélen és Internet honlapján keresztül hozza nyilvánosságra, és az érintettekkel igazolható módon közli. A Közgyűlésen elfogadott közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30-ig saját honlapján közzé kell tenni.
6.7. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
6.8. Az Egyesület elnöki, főtitkári, ellenőrző és etikai bizottságelnöki posztjának megüresedése esetén a teendők ellátására a következő közgyűlésig a választmány megbízza az alelnökök, főtitkárhelyettesek, illetve az érintett bizottsági tagok egyikét. Díj, gazdasági, külügyi, tudományos és ifjúsági bizottságelnöki poszt megüresedése esetén a következő közgyűlésig tartó megbízást a választmány bármely egyesületi tagnak kiadhatja. Egy közgyűlésen megválasztott személy megbízatása a következő tisztújító közgyűlésig tart.
6.9 A közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt:
Tanácskozási joggal rendelkező tagok – kivéve az etikai és ellenőrző bizottság tagjai – küldöttnek megválaszthatók.
7. paragrafus Elnökség
7.1. Az elnökség az Egyesület javaslattevő és tanácsadó szerve. Az elnökség a választmány tagjaiból, az ellenőrző és az etikai bizottság elnökeiből és tagjaiból, az állandó tanácsadó szervek elnökeiből, a tagozatok, a szakosztályok és a munkahelyi és területi csoportok elnökeiből, valamint az Egyesület folyóiratának és hírlevelének felelős szerkesztőjéből álló testület. Az elnökség üléseire a szenior bizottság, az ifjúsági bizottság és a jogi tagok bizottsága további két-két fő delegálására jogosult. Mindezen személyek az elnökség ülésein szavazati joggal rendelkeznek, azonban egy személy csak egy szavazattal rendelkezik. Az elnökség tanácskozási jogú tagjai az Egyesület ügyvezető igazgatója, tiszteletbeli elnökei és tiszteletbeli elnökségi tagjai.
7.2. Az elnökség tevékenységét és munkáját az elnök irányítja.
Az elnökségi ülést a főtitkár készíti elő és az elnök hívja össze.
Az elnökség tagjainak egyharmada rendkívüli ülést bármikor kezdeményezhet.
7.3. Az elnökség feladatai:
8. paragrafus Választmány
8.1. A választmány az Egyesület választott ügyvezetése, operatív ügyintéző és képviseleti vezető szerve, amely két közgyűlés között intézi és szervezi az Egyesület tevékenységét.
8.2. A választmány 18 választott szavazati joggal rendelkező főből áll. Állandó tagjai az Egyesület elnöke, három alelnöke, főtitkára, három főtitkárhelyettese, a díj, a gazdasági, a külügyi, a tudományos és az ifjúsági bizottság elnökei. A közgyűlés további öt tagot választ a tisztújító közgyűlésen 3 évre a választmány tagjává. A választmányi ülések állandó résztvevője tanácskozási joggal az ügyvezető igazgató.
8.3. A választmány üléseit havonta, illetve szükség szerint tartja. A választmány ülését a főtitkár készíti elő és hívja össze, úgy, hogy a választmány tagjai legalább 5 nappal az ülés megtartása előtt tudomást szerezzenek annak helyéről, időpontjáról és napirendi pontjairól. A választmány ülései nyilvánosak.
8.4. A választmány ülése akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Egyesület elnökének szavazata dönt.
8.5. A választmány határozathozatalában nem vehet részt az a személy, akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
8.6. A választmány feladat- és hatásköre:
8.7. Üléseiről írásbeli emlékeztető készül, amely a választmány által hozott határozatok tartalmát, időpontját, hatályát, illetve a határozatot támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személy szerint) tartalmazza. Az emlékeztetőt a határozatok tárában meg kell őrizni. A döntésekről a főtitkár a HTE Hírlevélen és Internet honlapján keresztül tájékoztatja a nyilvánosságot. A választmány döntéseit az érintettekkel a határozathozatalt követően igazolható módon közli.
9. paragrafus Ellenőrző bizottság
9.1. Az ellenőrző bizottság a közhasznú tevékenységet ellátó Egyesület felügyelő szerve, ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását, jogszabály- és alapszabályszerű működését. Ennek érdekében a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól, pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
9.2. Az ellenőrző bizottság elnökét és 2 tagját a közgyűlés 3 évre választja meg. Az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai nem tölthetnek be az Egyesületben más választott tisztséget, nem lehetnek az Egyesület alkalmazottai. Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja, illetve az Egyesület könyvvizsgálója az a személy, aki:
Az ellenőrző bizottság tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
9.3. Az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, kizárólag a közgyűlésnek tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az éves beszámoló, közhasznúsági jelentés elfogadása tárgyában a közgyűlés csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet.
9.4. Az ellenőrző bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
9.5. A közgyűlést, vagy a választmány ülését az ellenőrző bizottság indítványára, annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. A határidő eredménytelen eltelte esetén az illetékes vezető szerv összehívására az ellenőrző bizottság is jogosult.
9.6. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
9.7. Az ellenőrző bizottság ülése határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Üléseiről a határozatokat is rögzítő, az ellenőrző bizottság elnöke által aláírt írásbeli emlékeztető készül.
9.8. Az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai jogosultak a közgyűlésen, továbbá az ellenőrző bizottság elnöke vagy képviselője a választmány ülésein tanácskozási joggal részt venni.
10. paragrafus Etikai bizottság
10.1. Az etikai bizottság az Egyesület országos ellenőrző szerve, melynek elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg. Az etikai bizottság elnöke és tagjai más, közgyűlésen választott tisztséget nem tölthetnek be.
10.2. Az etikai bizottság feladata: etikai eljárás lebonyolítása, határozathozatal erkölcsi ügyekben, valamint a mérnöketikai kérdésekkel kapcsolatos hazai és nemzetközi állásfoglalások figyelemmel kísérése, azok nyilvánosságra hozatala.
10.3. Etikai eljárás kezdeményezhető az Egyesület rendes tagja és kollektív tagja ellen az alábbi esetekben:
10.4. Az etikai eljárást az a szervezeti egység (csoport, szakosztály, tagozat) kezdeményezheti, amelynek regisztrált tagja az illető. A kezdeményezéshez az egység tagjainak szótöbbsége szükséges. Etikai eljárást az Egyesület elnöke és főtitkára, a díj-, külügyi, tugományos, valamint a gazdasági bizottság elnöke saját személyében is kezdeményezhet.
10.5. Az etikai bizottságnak az eljárás alá vont személyt vagy megbízottját meg kell hallgatnia, és erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A bizottság az alábbi határozatot hozhatja:
10.6. A hozott határozatot, az eljárást követő 8 napon belül kell az illető egyéni vagy kollektív tag és a kezdeményező tudomására hozni. A határozat ellen 15 napon belül lehet fellebbezni az Egyesület főtitkárához benyújtott panasszal. A fellebbezések elbírálása a választmány hatáskörébe tartozik. A fellebbezés halasztó hatályú.
10.7. Az etikai bizottság ülése határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Üléseiről a határozatokat is rögzítő, az etikai bizottság elnöke által aláírt írásbeli emlékeztető készül.
10.8. Az etikai bizottság elnöke és tagjai jogosultak a közgyűlésen, továbbá az etikai bizottság elnöke vagy képviselője a választmány ülésein tanácskozási joggal részt venni.
11. paragrafus Állandó tanácsadó szervek
11.1. Az Egyesület vezetését az alábbi állandó tanácsadó szervek segítik:
A díjbizottság, a gazdasági bizottság, a külügyi bizottság, a tudományos bizottság és az ifjúsági bizottság elnökeit a közgyűlés választja. A folyóirat szerkesztő bizottságának elnökét a választmány választja meg. A bizottságok tagjaira a bizottság elnöke tesz előterjesztést, amit a választmány hagy jóvá. A szenior bizottság és a jogi tagok tanácsa önszerveződő testületek.
11.2. A díjbizottság feladata az Egyesületi díjakra, alapítványokra, kitüntetésekre, jutalmakra, jelvényekre, emlékérmékre, elismerő oklevélre, tiszteletbeli tagságra legalkalmasabb személyek feltárása, kiválasztása és elismerésük előterjesztése a választmánynak.
11.3. A gazdasági bizottság tevékenységi körébe tartozik az Egyesület gazdasági tevékenységének felügyelete, a mérleg elkészítése, az éves költségvetés előkészítése.
11.4. A külügyi bizottság feladata az Egyesület nemzetközi kapcsolatainak ápolása, fejlesztése, annak segítése, hogy az Egyesület tagjai munkásságuk révén Európa és a világ szakmai közösségének részévé váljanak.
11.5. A tudományos bizottság feladata tudományos eredmények, műszaki, piaci és szabályozási trendek, technológiai innovációk megismertetésének elősegítése, a tudástranszfer támogatása, pályázatok értékelése, szakmai rendezvények kezdeményezése, koordinálása.
11.6. Az ifjúsági bizottság, a szenior bizottság és a jogi tagok bizottsága a tagság egy-egy rétegét képviselik, feladatuk az általuk képviseltek igényeinek és javaslatainak megfogalmazása és közvetítése az Egyesület vezetése felé, folyamatos tájékoztatásuk az Egyesület tevékenységéről, valamint speciális programok szervezése. Az ifjúsági bizottság alapvető feladata továbbá a fiatalok belépésének, az utánpótlás biztosításának elősegítése.
11.7. A Folyóirat szerkesztő bizottsága segíti a folyóirat szakmai irányvonalának kijelölését, tartalmi kialakítását, színvonalának biztosítását és a szakcikkek lektorálásának szervezését.
12. paragrafus Tagozatok
12.1. Az Egyesület tagozatai egy meghatározott, átfogó szakmai területen (szakmai tagozat), vagy földrajzi területen multidiszciplináris jelleggel (területi tagozat) tevékenykednek. Tagjai lehetnek, amennyiben igénylik, az adott szakterületet művelő, illetve az adott földrajzi területen működő szakmai közösségek, valamint a közvetlenül a tagozathoz regisztrált egyesületi tagok.
12.2. A tagozat működési rendjét és tevékenységét az alapszabály keretei között maga határozza meg és azt a tagozati ülés fogadja el.
12.3. A tagozatok fő feladata a tagozatot alkotó szakmai közösségek tevékenységének támogatása, szervezése és koordinálása, a társtagozatokkal való együttműködés, a nemzetközi kapcsolatok kezdeményezése és ápolása. A tagozatok összehangolják szakmai közösségeik, klubjaik és munkabizottságaik éves munkatervét.
12.4. A tagozatot elnökség irányítja, amelynek tagjai: a tagozat elnöke, társelnöke, titkára, titkárhelyettese (a tagozat tisztségviselői), továbbá a tagozathoz tartozó szakmai közösségek elnökei. A tagozatok tisztségviselőit tagozati ülésen három évre választják meg titkos szavazással. A tagozat elnökének egy személy egymás után legfeljebb két ciklusra választható meg.
12.5. A tagozatok – a 13§ szerint – kezdeményezhetik szakosztályok létrehozását, átalakítását és megszüntetését, támogatják munkahelyi és területi csoportok létrejöttét, működését, Tagozati klubot, munkabizottságot hozhatnak létre, azokat módosíthatják, illetve megszüntethetik. Ezt a választmánynak - az Egyesület Titkárságán keresztül - be kell jelenteniük. A szakosztály, munkahelyi és területi csoport, klub, illetve munkabizottság létrehozását és megszüntetését a Titkárság nyilvántartásba veszi.
12.6. A tagozatok elnöksége legalább negyedévente ülésezik. A tagozat elnöke vagy társelnöke a választmányi ülések állandó meghívottja tanácskozási joggal, aki rendszeresen tájékoztatja a választmányt a tagozat tevékenységéről.13. paragrafus Szakosztályok
13.1. A szakosztályok az általuk művelt szakterületen műszaki, gazdasági, piaci, szabályozási és tudományos ismereteket terjesztő, valamint szakmai érdekegyeztető és érdekfeltáró tevékenységet folytatnak, szakosztályi klubot működtethetnek.
13.2. Szakosztály (ide értve a továbbiakban a szakosztályként működő klubot is) akkor alakítható, ha legalább 10 rendes tag (továbbiakban: tag) szavazati jogát az illető szakosztályhoz regisztrálja. A szakosztály neve kötődjön a megcélzott szakterülethez.
14. paragrafus Munkahelyi és területi csoportok
14.1. A munkahelyi és területi csoportok (továbbiakban csoportok) az egyesületi munka műhelyei, az Egyesületi tagok önkéntes elhatározással, valamely azonos érdekeltségi körben létrehozott szervezetei. A csoport elnevezése kötődjék a munkahely, illetve a földrajzi terület nevéhez.
15. paragrafus Klubok, munkabizottságok
15.1. Az Egyesület tudományos bizottsága, ifjúsági bizottsága, szenior bizottsága és jogi tagok bizottsága, valamint tagozatai és szakmai közösségei klubot hozhatnak létre, működtethetnek. A klubot létrehozó szerv - az Egyesület Titkárságán keresztül - tájékoztatja a választmányt a klub megalakulásáról és tervezett munkájáról. A klub tevékenységéről a klubot létrehozó szerv rendszeresen tájékoztatást ad a választmánynak.
15.2. Az Egyesület tevékenységével kapcsolatos mérnöki, gazdasági és jogi feladatok megoldására, megbízásos munkák végzésére az országos vezető szervek és az egyesületi szervezeti egységek állandó, illetve „ad hoc” munkabizottságokat, munkacsoportokat (továbbiakban: munkabizottság) hozhatnak létre. A munkabizottságot létrehozó szerv tájékoztatja a választmányt a munkabizottság megalakulásáról és tervezett munkájáról. A határozatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni és megőrizni. A munkabizottságok szükség szerint üléseznek és a munkájukról készített időszakos és/vagy zárójelentésüket, a munkabizottságot létrehozó szervhez vagy szervezethez nyújtják be, amely azt felülvizsgálja és a további szükséges intézkedéseket megteszi.
16. paragrafus Az Egyesület társadalmi vezető tisztségviselői
16.1. A társadalmi vezető tisztségviselő funkció (elnök, alelnökök, főtitkár, főtitkárhelyettesek) a megválasztással és a társadalmi tevékenységként ellátandó tisztség elfogadásával keletkezik.
16.2. A tisztség megszűnik: lemondással, visszahívással, felmentéssel, összeférhetetlenség megállapításával, valamint a közügyektől eltiltó jogerős bírósági ítélettel. A tisztség megszűnésének időpontja felmentés és visszahívás, összeférhetetlenség megállapítása esetén az illetékes testületi határozat, lemondás esetén a benyújtás, bírósági ítélet esetén a jogerőre emelkedés napja.
16.3. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
16.4. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
16.5. Az Egyesület vezető tisztségviselője magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek.
16.6. A tisztségviselők nem állhatnak egymással közeli hozzátartozói kapcsolatban, illetve munkahelyi alá- és fölérendeltségi viszonyban, és a döntések meghozatalánál az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályoknak megfelelően járnak el.
16.7. Az elnök és az alelnökök feladatai
16.8. A főtitkár és a főtitkárhelyettesek feladatai
17. paragrafus Titkárság
17.1. A Titkárság az Egyesület ügyintéző szerve, amelynek vezetője az ügyvezető igazgató. Az ügyvezető igazgató megbízását munkaszerződés rögzíti. Személyét az elnök javaslatára a választmány választja ki, bízza meg, illetve menti fel. A választmány az elnökséget és a közgyűlést a munkaszerződésről – tudomásulvétel céljából – tájékoztatni köteles. Az ügyvezető igazgató felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
17.2. A Titkárság és az ügyvezető igazgató feladatait az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg. Az ügyvezető igazgató gyakorolja az Egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogkört.
17.3. Az Egyesület ügyvezető igazgatója és alkalmazottja magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az ügyvezető igazgató csak egyesületi tag lehet, aki társadalmi tisztségre is megválasztható.
18. paragrafus Az Egyesület képviselete
Az Egyesület képviseletében egyszemélyi aláírásra az elnök, a főtitkár és az ügyvezető igazgató jogosult, akik az Egyesület más tagját is felhatalmazhatják aláírási jogosultsággal. A részletes szabályozást a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
19. paragrafus Az Egyesület gazdálkodása
19.1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, melyet a választmány előterjesztése alapján a közgyűlés fogad el és amelyet a közgyűlés az előző évi közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg hagy jóvá.
19.2. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak másodlagos jelleggel és csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt kizárólag ezen Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
19.3. Az Egyesület működési bevételei az alábbiak:
19.4. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A tagok az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenőn – saját vagyonukkal nem felelnek.
19.5. A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a tagok által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
19.6. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
19.7. Az Egyesület befektetési tevékenységének szabályozását a 2. Függelék tartalmazza.
19.8. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az Egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
19.9. Az Egyesület gazdálkodásának és ügyvitelének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
19.10. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
19.11. Az Egyesület éves költségvetési tervében jóváhagyott összeg rendeltetésszerű és a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásáért a főtitkár és az ügyvezető igazgató egyetemlegesen felelős.
19.12. A szervezeti egységek és az állandó tanácsadó szervek az Egyesület költségvetésében rendelkezésükre bocsátott éves ellátmányból és egyéb bevételeikből az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített módon gazdálkodnak. Munkavállalásra irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek, anyagi elszámolásukért a szerv vezetője felelős.
20. paragrafus Iratbetekintés, közzététel
20.1. Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén bármely tag előzetes egyeztetést követően, munkaidőben betekinthet.
20.2. Az Egyesület a működésére és szolgáltatásai igénybevételének módjára vonatkozó információt, valamint a beszámolóit a HTE Hírlevélen és honlapján keresztül hozza nyilvánosságra.
21. paragrafus Az Egyesület megszűnése
21.1. Az Egyesület megszűnik:
21.2. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyonról a közgyűlés nem dönt, továbbá, ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg, vagy megszűnését állapították meg és a vagyonról nem történt rendelkezés, a vagyonát – a hitelezők kielégítése után – más, a jelen alapszabály 2.1. pontjában leírtakkal hasonló célkitűzésű társadalmi szervezet céljainak megvalósítására kell fordítani.
22. paragrafus Záró rendelkezések
Azokban a kérdésekben, amelyekről az alapszabály nem rendelkezik, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései irányadóak.
Jelen alapszabályt függelékeivel együtt az Egyesület 2009. évi rendes közgyűlése fogadta el, a korábbi alapszabály módosításaként. Az alapszabály elfogadásával lép hatályba.
1. Függelék
Az Egyesület díjai, jelvényei, elismerései
Puskás Tivadar emlékére a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Puskás Tivadar díjat alapított. Az alapítás célja a távközlés, műsorszórás, informatika, elektronika és tartalomkezelés fejlesztése terén kimagasló érdemeket szerzett személy kitüntetése.
A díj kiadható az alábbi feltételek közül legalább kettőnek együttes teljesítéséért:
Az érem és pénzjutalom adományozásával járó Puskás Tivadar díjat évenként adják ki az arra érdemes legfeljebb 5 személy részére. A díj többször is adományozható.
A díj visszavonásáról – indokolt esetben – a közgyűlés dönt.
A díjat a kitüntetetteknek közgyűlésen vagy elnökségi ülésen, illetve a választmány által meghatározott ünnepélyes alkalommal adják át.
A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Pollák Antal és Virág József, a magyar híradástechnika úttörő műszaki szakembereinek emlékére Pollák–Virág díj elnevezéssel díjat alapított. A díj alapításának célja, hogy az Egyesület tudományos folyóiratának szakmai, tudományos színvonalát emelje és elősegítse a hazai távközlés, műsorszórás, informatika, elektronika és tartalomkezelés szakirodalmának fejlődését.
A díj odaítélésének szempontjai:
Évenként egyszer, legfeljebb 6 díj adható ki közgyűlésen vagy elnökségi ülésen, illetve a választmány által meghatározott ünnepélyes alkalommal. Az oklevéllel és pénzjutalommal járó díj többször is adományozható.
A gépi beszédfeldolgozás területén kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésére a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület által alapított díj.
A díjat olyan személyek kaphatják meg, akik közvetlenül, vagy a határterületi tudományok – távközlés, számítástudomány, akusztika, nyelvtudomány, pszichológia, hallás- és beszéd fiziológia, logopédia, mikroelektronika, jelfeldolgozás, mesterséges intelligencia, alakzat-felismerés stb. – művelésén keresztül jelentős mértékben hozzájárultak a gépi beszédfeldolgozás fejlődéséhez, függetlenül attól, hogy hozzájárulásukat az alaptudományoktól a megvalósításig, illetve alkalmazásig terjedő alkalmazói folyamat mely részterületén tették.
A Kempelen Farkas díjat és a vele járó pénzjutalmat évente legfeljebb 2 főnek adja ki az alapító és támogató szervezetek által delegált személyekből álló kuratórium. A HTE képviseletét a díjbizottság elnöke látja el.
A díj többször is adományozható.
A díj visszavonására akkor kerülhet sor, ha valamennyi alapító és támogató szervezet legfelsőbb szerve e mellett dönt.
A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület az Egyesületben végzett kiemelkedő és eredményes társadalmi munka elismerésére arany és ezüst jelvényt alapított. E jelvénnyel jutalmazhatók azok a külföldi állampolgárságú szakemberek is, akik az Egyesület érdekében kiemelkedő tevékenységet folytattak.
Az Egyesületi arany és ezüst jelvény odaítélésére – a javasolt személyek társadalmi munkássága alapján – az Egyesület szervezeteinek vezetőségei és tagjai tesznek javaslatot a díjbizottságnak.
Az arany jelvények adományozásának előfeltétele – magyar állampolgárságú személyek esetében – legalább két évi tagság.
Az arany egyesületi jelvényből évente legfeljebb 10 darab, az ezüstből évente legfeljebb 20 darab adományozható. A jelvény többször is adományozható.
A jelvényeket és a vele járó pénzjutalmat közgyűlésen vagy elnökségi ülésen, illetve a választmány által meghatározott ünnepélyes alkalommal adják át a kitüntetetteknek. Ez alól külföldi állampolgárságú személyek esetében kivétel tehető.
Az arany és ezüst jelvény visszavonásáról – indokolt esetben – a közgyűlés dönt.
Az Egyesület tagjait és tiszteletbeli tagjait az Egyesületben kifejtett évtizedes áldozatos társadalmi munkásságért, illetve az Egyesület elismertségéért, eredményességéért végzett kiemelkedő tevékenységért az Egyesület közgyűlése tiszteletbeli elnökségi taggá nyilváníthatja. Az erre vonatkozó javaslatot a választmány készíti elő, tekintetbe véve, hogy a tiszteletbeli elnökségi tagok száma nem haladhatja meg az elnökség szavazati joggal rendelkező tagjainak számát. A javaslatot jóváhagyásra az Egyesület elnöke terjeszti a közgyűlés elé. A cím adományozását követő öt naptári évig érvényes, másodszori - nem szükségszerűen folyamatos - adományozás esetén egész élettartamra.
Az Egyesület megválasztott elnökeit, leköszönésük után érdemei elismeréseként az Egyesület közgyűlése tiszteletbeli elnökének nyilváníthatja. Az erre vonatkozó javaslatot az Egyesület aktív elnöke terjeszti a közgyűlés elé.
Az elismerő cím visszavonásáról – indokolt esetben – a közgyűlés dönt.
2. Függelék
Az Egyesület befektetési szabályzata